Az Európai Bizottság megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt – jelentette be tegnap a brüsszeli testület. Andrzej Duda lengyel államfő ennek ellenére aláírja a két kifogásolt, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt. Johannis szerint Románia is számíthat az eljárásra. [caption id="attachment_62360" align="aligncenter" width="714"] Frans Timmermans[/caption] Sok bírálat érte a lengyel kormányt az utóbbi időben, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. Nem volt választási lehetőség Tegnapi sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után tegnap megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. „Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott – fogalmazott. – Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik” – tette hozzá. Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot. Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig – mint mondta – a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul. Precedens nélküli eljárás Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak. Tusk: a kormány a jog fölé rendeli magát Lengyelország ugyanúgy ragaszkodik a jogállamisághoz, mint az Európai Unió – reagált az EB lépésére Mateusz Morawiecki kormányfő. Mint írta, bízik abban, hogy Lengyelország szuverenitása összeegyeztethető az egységes Európa eszméjével. A lengyel kormányfői hivatal szóvivője ezt követően megerősítette: Morawiecki január 9-én tárgyal Brüsszelben az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ebben az összefüggésben rámutatott: a lengyel igazságügyi reform Brüsszel által kifogásolt megoldásai más uniós tagállamokban is léteznek. A fejleményeket kommentálva Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) krakkói látogatáson tartózkodó lengyel elnöke kijelentette: az EB döntése annak következménye, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a parlamenti többség birtokában „fölérendeli magát a jognak”. Ez a hozzáállás a gyakorlatban megszünteti a bíróságok függetlenségét – jegyezte meg a politikus, hangot adva azon reményének, hogy a varsói kormány „észhez tér, és nem keres minden áron konfliktust ott, ahol egyszerűen nincs igaza”. Az államfő nem tágít Andrzej Duda lengyel államfő ugyanakkor azt közölte, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az EB a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben. A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását. Johannis: Románia is ezt az utat járja Klaus Johannis román elnök szerint „nyilvánvalóan fennáll a kockázata” annak, hogy az Európai Bizottság Romániával szemben is elindítja az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást, miután a kormánytöbbség Románia külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére folytatta az igazságügyi törvények módosítását. A román elnököt tegnap újságírók kérdezték az uniós szavazati jog felfüggesztésének kockázatával járó eljárás Romániával szembeni alkalmazásának lehetőségéről. Johannis nem foglalt állást Varsó és Brüsszel vitájában, az EB bejelentése azonban szerinte a bukaresti szociálliberális kormánytöbbség számára is figyelmeztetés. „Csak akik a Holdról jöttek, hihetik azt, hogy nem lesz következménye, ha átláthatatlan módon fogadnak el törvényeket” – mondta az elnök, hozzátéve, ezzel Románia megítélését kockáztatják, és megkérdőjeleződik a jogállamiság, ahogyan tavasszal történt a – büntetőjog korrupció elleni szigorán enyhítő, majd a tüntetések hatására visszavont – hírhedt 13-as kormányrendelettel. Az Európai Parlament egyébként májusban határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást. Az uniós jogszabály szerint az eljárás elindítását az EU választott képviselő-testülete is kezdeményezheti. HN-információ