Klaus Johannis államfő szerint Románia továbbra is azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió egységesen kezelje a migránsválságot, de legyen tekintettel minden egyes tagállam sajátos helyzetére. Az elnök az Európa-nap alkalmából mondott bukaresti beszédében elemezte Európa helyzetét, és fejtette ki országa ezzel kapcsolatos álláspontját. Az Európa-nap alkalmával adott fogadásra nem hívta meg az elítélt politikusokat, és visszavonta a magyarellenes kirohanásairól ismert Bogdan Diaconu képviselő meghívóját is. [caption id="attachment_28842" align="aligncenter" width="1000"] Johannis államfő fogadást adott a Cotroceni-palota kertjében. Válogatott vendégek Fotó: presidency.ro[/caption] Európa napja tiszteletére adott fogadást tegnap a Cotroceni-palotában Klaus Johannis államfő. Ez alkalommal kijelentette: ha az Európára nehezedő veszélyeket, kihívásokat vesszük számba, elsőként a külső jelenségekre figyelünk, de ezeknek belső következményei is vannak. A külső veszélyek között az ukrajnai helyzetet és a háborús övezetekből Európába menekülő emberek millióit említette, valamint azt, hogy a vándorlásukat kihasználják az euroszkeptikus erők. Említést tett a bevándorlókkal érkező „terrorizmus, rasszizmus, szélsőségesség és antiszemitizmus veszélyéről is”. Az európai projektet fenyegető veszélyek közé sorolta ugyanakkor a bizalmatlanságot, a beletörődést, a szkepticizmust és a szolidaritás hiányát is. Úgy vélte: Európának ezeket a belső veszélyeket kell elhárítani ahhoz, hogy a külsőket is jobban tudja kezelni. „A menekültválság olyan teszt, amelyet Európának nem szabad elhibáznia, és amely az egész európai felépítményt érinti. Továbbra is közös megoldást szorgalmazunk, amely azonban legyen tekintettel minden tagállam sajátos helyzetére is. Románia a krízis megoldása érdekében rendelkezésre bocsátja a szakértelmét és az eszközeit” – jelentette ki Johannis. Szerinte Románia EU-csatla­ko­zásának a pozitív hatásait valamennyi román állampolgár érzi, ezért lehet Románia az európai gondolat hirdetője. Nyomatékosította azonban, hogy az EU-nak több politikai vízióra, koherenciára, és kevesebb bürokráciára van szüksége. Kijelentette: Románia azon lesz, hogy az EU több stabilitást, demokráciát és jólétet teremtsen a saját területén és a környezetében. Az államfő megismételte: Románia kitart abbeli szándéka mellett, hogy csatlakozzék a Schengen-térséghez és az euróövezethez. „A mi helyünk teljes jogú tagként a Schengen-térségben van” – jelentette ki a román elnök, aki szerint Románia csatlakozása a Schengen-térséghez növelné annak biztonságát, és erős politikai üzenet lenne a polgárok szabad vándorlása elvének a fenntartása mellett. A médiákat és a közvéleményt azonban sokkal jobban foglalkoztatta az a tény, hogy az államfői hivatal nem hívta meg a protokolláris rendezvényre a bűnvádi eljárás alatt álló vagy már elítélt politikusokat, s visszavonta a magyarellenes megnyilatkozásairól elhíresült Bogdan Diaconu képviselő meghívóját is.