Abban, hogy a DNA szeptember 22-én bűnvádi eljárást in­dítványozott az akkor még kor­mányfőhelyettes Sevil Shhai­dehel és az akkor még tárca nélküli miniszterrel, Rovana Plumbbal szemben, lehet, hogy megvolt ott, valahol a háttérben a szerepe a „párhuzamos államnak” is. (Egyébként a DNA által indítványozott eljárásra vonatkozó közlemény alapján a történtekről bővebben is beszámoltunk lapunk szeptember 25-i számában.) Arról, hogy milyen stádiumhoz érkezett a kivizsgálás, nincsenek újabb értesülések, de az már köztudott, hogy a képviselői mandátummal is rendelkező Rovana Plumb mentelmi jogának megvonására nem adta áldását a képviselőház. Ugyanakkor a DNA eljárása kapcsán a szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu (aki egyébként az utóbbi időben je­leskedik az összeesküvés-elméletek kidolgozásában) a ta­láros testülethez fordult avégett, hogy megállapítást nyerjen a kormány és a DNA közti alkotmányossági természetű jo­gi konfliktus ténye. Tăriceanu nem véletlenül fordult az Alkotmánybírósághoz, s meglátásunk szerint ezt nem is annyira szenátusi elnöki minőségében tette, hanem inkább koalíciós partnerei amolyan védőügyvédjeként lépve fel. Indítványa ugyanakkor időnyerésre is lehetőséget adott, ad, akárcsak a figyelem elterelése is. Arról nem is beszélve, hogy a taláros testület egy majdani esetleges döntése akár meggátolhatja a DNA további ténykedését, vagy azt másabb irányba terelheti. A taláros testület múlt csütörtöki, azaz november 16-i ülésének napirendjén szerepelt Tăriceanu beadványa, de annak érdembeli tárgyalására, illetve döntéshozatalra nem került sor. Valer Dorneanu, a testület elnöke az ülést követően azt nyilatkozta, hogy az ügycsomóban szereplő adatok alaposabb elemzésre szorulnak, s ennek okán a döntéshozatalt elnapolták november 23-ra, azaz csütörtökre. Hozzáfűzte azt is, hogy nincs szükség újabb magyarázatokra, pótlólagos információ beszerzésére, csak a már létező adatok és tények alaposabb elemzésére, beleértve az ülés során megfogalmazott szempontokat, véleményeket is. Feltételezhető, hogy az ülésen részt vevő igazságügyi miniszter, Tudorel Toader álláspontjára célzott, aki az Alkotmánybíróság bírái előtt azt hangoztatta, hogy egy kormányhatározat törvényességének értékelése/elbírálása a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozik, és semmiképp nem a DNA ügyészei hatáskörébe. Nem térnénk ki Tudorel Toader érvelésére, hisz neki az a dolga (legalábbis ez esetben), hogy védje a mundér becsületét, a kormányét. Igaz, ő annak a kormánynak nem volt tagja, amelynek idején elfogadták igen gyanús körülmények között azt a két kormányhatározatot, amelyek okán most utólag kutakodik a DNA. Ugyanakkor nem is annyira a kormányhatározatok meghozatalával vannak problémák, hanem az azokat megalapozó és megindokló dokumentumokkal, illetve ténykedésekkel. Amúgy a DNA szerint a jogszabályok előkészítése során bűncselekmények elkövetésére is sor került, s az elkövetőket büntetőjogilag is felelősségre kell(ene) vonni, függetlenül azok funkciójától vagy rangjától. Párttársból ellenség… Időközben Rovana Plumb feje fölött másabb felhők is tornyosultak: a minap újabb büntetőjogi ügycsomóval szembesülhetett, amelyben ő vádlottként szerepel szolgálati visszaélés bűncselekményének állítólagos elkövetése okán. Évekre visszanyúló ügyről van szó: 2013-ban elbocsátották a Romsilva akkori vezérigazgatóját, Ion Dumitrut. (Aki egyébkény egykor a Szociáldemokrata Párt színeiben képviselő volt, és hosszú évekig a párt tisztségviselője is.) Az elbocsátásra azért került sor, mert az egykori igazgatót egy állítólagos bűncselekmény elkövetése okán hároméves börtönbüntetésre ítélték a végrehajtás felfüggesztésével, a „búcsúlevelet” pedig az akkori környezetvédelmi miniszter, Rovana Plumb írta alá. A későbbiek során viszont a Bukaresti Törvényszék megsemmisítette a Ion Dumitru börtönbüntetésére vonatkozó bírósági ítéletet (alkotmánybírósági döntésre való hivatkozással). A dolgok ilyenszerű alakulása okán a múlt esztendőben Ion Dumitru felperesi minőségben perbe hívta Rovana Plumbot. Eleinte nem sok eséllyel, de nemrégiben fordult a kocka, és a Legfelső Semmítőszék elrendelte, hogy a Legfelsőbb Ügyészség indítványozzon bűnvádi eljárást szolgálati visszaélés bűncselekményé­nek elkövetése okán Rovana Plumbbal szemben. Amúgy a Romsilva egykori vezérigazgatójának másabb követelése is van: fizessék meg neki visszamenőlegesen négy évre bér jellegű jogosultságait és helyezzék vissza a Romsilva kötelékeibe. Lehet, hogy hamarabb születik meg a jogerős ítélet ez utóbbi követeléseit illetően, mint a bűnvádi eljárás tekintetében, ugyanis arra nemigen lehet számítani, hogy Rovana Plumb mentelmi jogának megvonására képviselőtársai rábólintanának. Hecser Zoltán