Egyelőre csak sárgalap…
A politikum, a sajtó, de a közvélemény részéről is óriási érdeklődés előzte meg Tudorel Toader igazságügyi miniszternek ama sajtótájékoztatóját, amelyre csütörtökön, a kora esti órákban került sor. Igen, mert már több mint egy héttel a szóban forgó időpont előtt tudni lehetett, hogy a mostani sajtótájékoztató napirendjén az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) főügyészének, Laura Codruþa Kövesi vezetői, illetve menedzseri tevékenységére vonatkozó jelentés szerepelt. Több mint másfél órán át olvasta Tudorel Toader azt a terjedelmes, több mint 36 oldalas jelentést, s az abban felsorolt érvek, megállapítások és tényadatok okán amolyan végkövetkeztetésként megszületett a főügyész visszahívására vonatkozó miniszteri javaslat, azaz a tárcavezető a főügyésznek felmutatta a „sárgalapot”. A pályáról viszont nem küldheti le már csak azért sem, mert a „piroslap” nem az ő kezében van.
Egyelőre tehát arról van szó, hogy a főügyész menedzselési kompetenciájának kiértékelése nyomán és összhangban a bírák és az ügyészek jogállására vonatkozó törvényes előírásokkal, Tudorel Toader útjára indította a DNA főnökének visszahívására vonatkozó eljárást. Az a 36 oldalas jelentés akár vádiratként is értékelhető, s ilyenképpen egy kis túlzással azt is állíthatnánk, hogy a tárcavezető ügyészi szerepet is eljátszott, és csaknem magára vállalta a bírói hatáskört is. Aki átolvassa a jelentést (azt egyébként nyilvánosságra hozzák az igazságügyi minisztérium honlapján) azt tapasztalhatja, hogy a miniszter tulajdonképpen húsz vádpontot fogalmazott meg, amelyek felróhatóak Codruța Kövesinek, s amelyek tükrében ő indokoltnak és megalapozottnak tartja a visszahívási javaslat „útnak indítását”. Nem térnénk ki részletesen azoknak a vádpontoknak az ismertetésére csupán csak arra utalnánk, hogy a miniszteri jelentés szerint Codruța Kövesi a híres, pontosabban hírhedt 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet kapcsán elrendelt vizsgálódása révén állítólag megsértette az Alkotmány előírásait, akárcsak a Liviu Dragneát is közvetve érintő ama kormányhatározat kivizsgálása esetében, amely révén az állam tulajdonából egy cég tulajdonába került a Teleorman megyei Belina-tó. Továbbá felróják azt is a főügyésznek, hogy önkényesen, teljhatalmúan és a deontológiai szempontok mellőzésével járt el bizonyos ügyekben, kétségbe vonta az Alkotmánybíróság tekintélyét, sokszor túllőtt a célon, amikor is mindenáron el akarta érni egy adott személy elítélését, főügyészi minőségében ugyanakkor nem mindig tett eleget alárendeltjei tevékenységének hatékony ellenőrzése és az esetleges túlkapásai megfékezése érdekében stb. stb. Amint már arra utaltunk, azt a húsz vádpontot igen bőven taglalta jelentésében Tudorel Toader, és megpróbálta tényekkel is alátámasztani, de ez utóbbiak vonatkozásában megjegyzendő, hogy az nem mindig sikerült, és az érvelés esetenként „tartalomszegénynek” tűnik.
Reakciók
A miniszteri sajtótájékoztató még jóformán véget sem ért, máris megszülettek a reagálások, a reakciók. Az államelnöki hivatal az esti órákban Klaus Johannis államelnök nevében egy sajtóközleményt hozott nyilvánosságra. Amint az várható volt, nem egy „dicsérő oklevelet” küldtek az igazságügyi miniszter címére. Egyébként abban a közleményben többek között az olvasható, hogy a miniszteri jelentés nem eléggé világos, és tekintettel arra, hogy Románia elnökének a DNA-ra és annak vezetőségére vonatkozó értékelése eltér az igazságügyi miniszterétől, alaposan elemezni kell azt a jelentést, s arra sort is kerítenek az államelnöki hivatal szakosztályainak szintjén. Emlékeztetnénk, hogy jó tíz nappal ezelőtt az államelnök egy sajtónyilatkoza nyomatékolta, hogy nincs semmi oka Codruța Kövesi esetleges visszahívására vonatkozó döntése meghozatalára. A csütörtök esti sajtóközleményből is az kiolvasható, hogy pillanatnyilag az államelnök álláspontja nem látszik megingani, és az is valószínűsíthető, hogy a miniszteri jelentés önmagában még nem lesz elégséges ahhoz, hogy álláspontján változtasson. A jelentés tartalmával nem ért egyet a Nemzeti Liberális Párt sem, sőt annak érveléseit eltúlzottnak tartják, azt hangoztatva, hogy az igazságügyi miniszter „a bűnözők oldalára állt”, meg azt is, hogy Kövesi visszahívása nem időszerű és nem indokolt. Egy másik ellenzéki parlamenti párt, az USR ugyancsak sajtónyilatkozatot hozott nyilvánosságra, s abban elmarasztalva az igazságügyi minisztert, felszólították arra, hogy nyújtsa be lemondását. Érvként hozzák fel többek között azt a meglátásukat, miszerint Tudorel Toader a kormánypárt vezetőjének az utasítását hajtotta végre, s a jelentés a jogállamiság elveit is megsérti. Az RMDSZ részéről is reagáltak, többek között azt hangoztatva, hogy a miniszteri jelentésbe foglaltak egy része helyénvaló, de ugyanakkor valószínűsítik, hogy az államelnök nem fogja visszahívni tisztségéből a DNA főügyészét.
Csütörtökön este utcai megnyilvánulások is bekövetkeztek. Bukarestben az esti órákban a Victoria téren több mint ezren tüntettek, illetve tiltakoztak a miniszteri jelentés, valami ama szándék ellen, hogy javasolja Codruța Kövesi leváltását. Hasonló jellegű tiltakozó akciókra került sor Kolozsváron, Jászvárosban, Nagyszebenben, Brassóban is.
Mi következik?
Amint már arra utaltunk, a döntés a hatályos jogszabályok értelmében az államelnök kezében van. A miniszter által kezdeményezett eljárás kiindulópontját az jelenti, hogy a nyilvánosságra hozott jelentést együtt a főügyész visszahívására vonatkozó javaslattal meg kell küldeni a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészi részlegére, valamint Románia elnökének elemzés végett, s az annak alapján megfogalmazott következtetések függvényében hozza meg Klaus Johannis a maga döntését. Az lehet a visszahívásra vonatkozó, de lehet a tisztség megőrzésére vonatkozó is. Hozzá is el kell jusson a CSM által megfogalmazott értékelő jellegű jelentés, s ebben a keretben utalhatunk arra is, hogy az ügyészi részlegnél sor kerül Codruța Kövesi nyilvános meghallgatására is. A jelentést megküldik az államelnöki hivatalnak, de annak csak konzultatív jellege van. Becslések szerint mintegy két hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy megszülessen az államelnöki döntés.
Hecser Zoltán