A december 1-jei munkaszüneti napokban érkezett a hír, hogy az UNESCO elhalasztotta a csíksomlyói zarándoklat felvételét a szellemi a világörökségi listára. A halasztást nyilatkozatháború követte. Kelemen Hunor, a javaslat egyik kulcsfontosságú kezdeményezője foglalja össze a történteket, azok üzenetét. – Mikor indult a kezdeményezés? – A dossziét 2011-ben állítottuk össze először, közösen a római katolikus egyházzal, a csíksomlyói ferences renddel, a megyei és több helyi önkormányzattal, a Kriza János Társasággal és egyetemi szakemberekkel, majd elküldtük Párizsba. Az Ungureanu-kormány bukását követően, az utánam következő kulturális miniszter elszabotálta. 2014-ben újrakezdtük a munkát és leadtuk a kiegészített dossziét. – Mennyi időt tartott és hány szakember munkáját igényelte a szükséges iratcsomó összeállítása? – A dosszié összeállítása rendkívül bonyolult feladat, 2011-ben kezdtük, és végül kétszeri próbálkozás után 2016-ban került az UNESCO döntéshozói elé. Több területen tevékenykedő szakember dolgozott, Tánczos Vilmos néprajzkutatónak oroszlánrésze volt a munkában. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek a segítségért. A csíksomlyói búcsú a legnagyobb katolikus zarándoklat Erdélyben, évente több százezer ember vesz részt rajta, a világ minden pontjáról érkeznek zarándokok. – Mi történt Addisz-Abe­bá­ban? – Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO bizottsága december elsején ülésezett Etiópiában. Mi 2014-ben eljuttattuk a szükséges kiegészítéseket a bizottságnak, a dossziét akkor rendben találták. Habár már az idei év közepén voltak jelei annak, hogy a kulturális tárca visszavonná a katolikus zarándoklat jelölését, végül nem tették meg. Beszéltem a miniszterelnökkel, Korodi Attila pedig levelet írt a külügyminiszternek, amelyben azt kérte, ne vonják vissza a csíksomlyói búcsú jelölését. Habár a dosszié eljutott az UNESCO bizottsága elé, a kulturális tárca államtitkára, Alexandru Oprean az ülésen a felterjesztés ellen beszélt, és később hazudott is erről. Összesen 10 ország kapcsán kért pontosítást az UNESCO bizottsága a döntést megelőzően – ezeket a pontosításokat a felterjesztő országok képviselői tehették meg, személyesen. A csíksomlyói búcsú esetében azonban a kulturális minisztérium államtitkára azt javasolta, halasszák el a dosszié tárgyalását. Meggyőzött több államot, akik szintén a felterjesztés ellen beszéltek. A magyar kormány jelen lévő képviselője minden lehetséges eszközzel próbálta megvédeni a dossziét, de mivel a felterjesztő ország képviselője ellene beszélt, sajnos a bizottság elutasította a csíksomlyói búcsú felvételét a szellemi világörökségi listára. Ilyen még soha nem fordult elő az UNESCO történetében, hogy a dossziét felterjesztő ország képviselője kérje ennek elhalasztását, gyakorlatilag elutasítását. – Hogyan értékelhető Lazar Comanerscu szeptemberi válasza Korodi Attila augusztus 29-i levelében megfogalmazott felvetésére, miszerint a külügy támogatja a kezdeményezést? – A történtek fényében porhintés. Maga a történet azt üzeni, hogy a román állam nem akar elfogadni semmit, ami a magyar kultúra, a magyar szellemi örökség része. Semmibe nem került volna a román államnak, hogy a saját dossziéját fenntartsa, és megtegye a világ legtermészetesebb gesztusát a római katolikusok, az erdélyi magyarok felé. Az nem lehet, hogy egyik nap nekirontanak egy római katolikus gimnáziumnak, másik nap meghívják Ferenc pápát Romániába, és harmadik nap a legnagyobb katolikus zarándoklat szellemi világörökségi listára való felvételét elszabotálják. Ezek a vonatok a fejekben előbb-utóbb össze fognak ütközni. Én türelmes ember vagyok, de határozottan állítom: egyetlen megoldás létezik, hogy azt az üzenetet közvetítse a román kormány és a román állam, hogy ez a kulturális minisztérium partizán akciója volt: ha leváltja az államtitkárt, és ha leváltja a kulturális minisztert. Levélben is kértem Dacian Cioloș miniszterelnöktől, hogy mindkét személyt váltsák le. Habár tisztában vagyok vele, hogy a választások előtt két nappal a leváltásnak semmilyen gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a most hivatalban lévő kormány néhány nap múlva már csak ügyvivő kormány lesz, úgy vélem, ennek a lépésnek az üzenete rendkívül fontos. Ezzel az állásponttal Románia öt év munkáját nullázta le. Ha azt akarják üzenni, hogy ez a kulturális tárca partizán akciója volt, akkor ezt a lépést meg kell tenniük: le kell váltaniuk a minisztert és az államtitkárt! Ez az eset újra azt mutatta meg nekünk, hogy csak magunkra számíthatunk, hogy ha mi nem vagyunk jelen ott, ahol rólunk döntenek, nem fognak a mi értékeinkért mások harcolni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többen vegyünk részt a december 11-i választáson. A román állam folyamatosan azt próbálja üzenni nekünk, hogy legyünk kicsik, hajtsuk le a fejünket és fogjuk be a szánkat. Nekünk meg azt kell megmutatni, hogy talpon maradunk, és ha elbotlasztanak, újraindulunk. A következő évek erről fognak szólni, és újra bebizonyosodott, hogy csak magunkra számíthatunk. Sarány István