Már jó ideje a hazai gyakorlatban is van hatályos jogszabály annak érdekében, hogy az alkalmazottakra, az egyéni munkaszerződések révén tevékenységet kifejtő személyekre vonatkozóan országos szinten létezzen hivatalos és megbízható nyilvántartás. Annak révén egyrészt nyomon lehet követni az alkalmazottak számának alakulását, másrészt pedig monitorizálni lehet az egyéni munkaszerződésekbe foglalt kötelezettségek és jogosultságok érvényre juttatását. Jelenleg a hatályos jogszabály az alkalmazottak nyilvántartásának az általános törzskönyvére vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2011/500-as kormányhatározat. De már nem sokáig, pontosabban hatályos volt a tegnapi napig… A Hivatalos Közlöny december 19-i számában jelent meg az alkalmazottak nyilvántartásának általános törzskönyvére vonatkozó 2017/905-ös kormányhatározat. A most hatályba lépett kormányhatározatnak gyakorlatilag ugyanaz a tárgyköre, mint az eddiginek, de az előírások, illetve a tennivalók tekintetében sok minden megváltozott, illetve megváltozik. Amúgy ez a kormányhatározat megállapítja a már említett törzskönyv (a REVISAL) létrehozásának a módszertanát, az abba bekerülő adatokat és azok továbbításának a módját, a következő munkáltatói kategóriák által: magánjogi fizikai vagy jogi személyek, függetlenül attól, hogy azoknak van-e vagy nincs közhasznú jogállásuk: intézmények/közhatóságok/más jogi entitások, azok, amelyek személyzetet alkalmaznak egyéni munkaszerződés alapján. A törzskönyvbe a tevékenység megkezdése előtt be kell kerüljenek mindazon személyek, akik egy, a 2003/53-as törvény (a Munkatörvénykönyv) előírásai alapján megkötött munkaszerződés nyomán fogják kifejteni tevékenységüket. (Egyébként a szóban forgó törzskönyvet elektronikus formában állítják össze.) A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy a munkaadóknak milyen adatokat kell bejelenteniük a törzskönyvbe, és azokat milyen időpontokban. Továbbá arról is rendelkezik, hogy az abban feltüntetett munkáltatók kötelesek minden egyes alkalmazott esetében összeállítani egy személyi ügycsomót, s azt jó körülmények között megőrizni székhelyükön, úgyszintén pontosítva azt is, hogy a szóban forgó ügycsomónak milyen dokumentumokat kell tartalmaznia. Nem bocsátkoznánk a jobbára jogtechnikai előírások boncolgatására, csupán arra utalnánk, hogy a mostani kormányhatározat előírta kötelezettségek teljesítésének az ellenőrzése – akárcsak eddig is – a munkaügyi felügyelőségekre hárul. Akár 8000 lej is lehet Magától értetődő, hogy a törvényes előírások megszegése szabálysértést jelent, és maga után vonja a szabálysértési bírság kirovását. Így például, ha a munkáltató nem közli – legkésőbb a tényleges megkezdése előtt egy nappal – a kormányhatározatban előírt adatok továbbítását. A kirovandó bírság minden egyes beazonosított személy esetében 20 000 lej. 3000 lejtől 6000 lejig terjedő bírság róható ki többek között abban az esetben, amikor a törzskönyvbe téves vagy hiányos adatok kerülnek be. A már említett személyi ügycsomóra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kiróható bírság 2000 lejtől 5000 lejig terjed. Egyébként amennyiben a szabálysértő a jegyzőkönyv keltezésének időpontjától (vagy esetleg a kiközlésének időpontjától) számított 48 órán belül eleget tesz befizetési kötelezettségének, akkor csak a bírság minimumának 50%-át kell ténylegesen befizesse. Nyomatékolandó az is, hogy a kormányhatározat előírásától eltérő módon a munkaadók a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása okán bekövetkezett mindennemű bruttóbér-módosítás esetében 2018. március 1-ig kötelezettek az adatközlésre. (Következésképpen a 2017. december 19. és 2018. március 31. közti időszakról van szó.) Ezt a „kivételt” azért építették bele a kormányhatározat szövegébe, mert a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásoknak a munkavállalókra való átruházása csak 2018. január 1-től válik (válna) hatályossá, s ebben az időszakban zajlanak a kollektív munkaszerződések aktualizálásával kapcsolatos egyeztetések. Március 31-ét követően úgymond visszaáll a rend, azaz megszűnik az ideiglenesen hatályos, kivételes eljárás. Ugyanakkor a most megjelent kormányhatározat értelmében a havi bruttó bér, az illetmények, a pótlékok és másabb bérjogosultságok bárminemű módosítása esetén annak bekövetkeztétől számított 20 munkanapon belül az adatokat közölni kell a törzskönyvnek, azaz be kell vezettetni a REVISAL-ba. Hecser Zoltán