Elemzők szerint csekély vagy semmi az esélye annak, hogy egy erdélyi magyar választási párt színeiben egymással összefogva, közös tömörülésben vegyen részt az idei választásokon az RMDSZ és az MPP, illetve az EMNP. [caption id="attachment_21226" align="aligncenter" width="632"] Biró Zsolt MPP-, Szilágyi Zsolt EMNP- és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A Néppárt középen áll a közös választási pártra vonatkozó ötletével[/caption] Annak ötletét, hogy az idei önkormányzati, majd a parlamenti választá­so­kon, közös választási pártba tömörülve vegyen részt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt, Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke „dobta be” egy múlt heti, kolozsvári sajtótájékoztatón. Bár egyértelmű válaszok még nem születtek, az elemzők és a politikusok is sejteni vélik, hogy az elképzelés eleve életképtelen. EMNP: vannak, akiket egyenként senki sem tud mobilizálni Szilágyi Zsolt pártelnök szerint már a nyári önkormányzati választásokon egy közös választási párt színeiben indulhatnának a magyar jelöltek azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért. Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon is ez a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely ugyanakkor nem számít koalíciónak. A koalíciók számára ugyanis a választási törvény a 6,5 százalékot kitevő magyarság számára aligha teljesíthető választási küszöböt szab meg. Szilágyi emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Hozzátette, akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást. Az EMNP azt javasolta, hogy Erdélyi Magyar Szövetség néven alakuljon meg a választási párt, és annak logója összesítse az egyes erdélyi magyar pártok logóit. Ennek a jelöltlistáira csak olyan politikusok kerülhetnének fel, „akikre nem vetül a korrupció árnyéka”. Az EMNP-elnök azzal érvelt: az erdélyi magyar pártok összefogása egy olyan választóréteget is mobilizálna, amelyet külön-külön egyik párt sem tud az urnákhoz vinni. Kijelentette továbbá, hogy megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira. Ezek közé tartozik, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát. RMDSZ: egy újabb párt sehová sem vezetne Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke azonban bírálta az EMNP javaslatcsomagját. Kiemelte: 1989-ben az alapítók szövetségi struktúrában hozták létre az RMDSZ-t, és elvetették a pártstruktúrát, mert úgy vélték, hogy a közképviseletnek egy hangsúlyos társadalomszervezői munkát is el kell látnia. „Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke az elmúlt tíz évben két pártot is létrehozott, és úgy látszik, tapasztalatait egy választási párt megalakításában akarja kamatoztatni. Biztos vagyok benne, hogy a magyar képviselet megerősítése az önkormányzatokban és a parlamentben nem egy újabb párt, hanem a szövetség (az RMDSZ) által valósítható meg” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök. Kovács Péter azt is sérelmezte, hogy az EMNP az RMDSZ-szel a múlt év végén elkezdett tárgyalások két fordulója között a sajtón keresztül üzenget. Szerinte ez megkérdőjelezi az összefogásra vonatkozó javaslat komolyságát. „Szilágyi nem megegyezni akar, hanem a nyilvánosság előtt pozitív fényben feltüntetni magát” – nyilatkozta. Az ügyvezető elnök a marosvásárhelyi előválasztáson megválasztott magyar polgármesterjelöltnek, az RMDSZ-es Soós Zoltánnak a példáját említette, aki az RMDSZ, az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) logója alatt indulhat a választásokon. Elemzők: marad a versenyhelyzet, a többi csak körítés Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára szerint az EMNP és az RMDSZ között zajló taktikai, retorikai küzdelemről van szó. „Azt hiszem, az EMNP is tisztában van azzal, hogy az RMDSZ nem fogadja el ezt a javaslatot” – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozó elemző. Hozzátette, hogy az RMDSZ és az EMNP között „együttműködési versengés” folyik, azaz „mindkét fél a pozíciói feladása nélkül akarja bizonyítani, hogy ő az együttműködőbb. Nyilván a versenyhelyzet marad.” A politológus szerint a budapesti kormányzat együttműködést sürgető állásfoglalásai – melyek legutóbb Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes révén jutottak kifejezésre – azt jelzik, hogy Budapest elfogadta a létező erőviszonyokat. (Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes korábban azt mondta, mindig is a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni” az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket – szerk. megj.) „Ez azt is jelenti, hogy ha nincs együttműködés, az erősebb felet fogja támogatni” – fogalmazott Bakk Miklós, aki szerint az RMDSZ ma sokkal előnyösebb helyzetben van a magyar kormánnyal való együttműködés tekintetében, mint korábban volt. Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató In­té­zet kutatója is úgy látj a, hogy maga az EMNP sem hiheti, hogy létrejön a választási párt. „A romániai magyar politika domináns szereplője az RMDSZ, a szövetségnek pedig ez nem felel meg” – magyarázta az elemző. A szociológus a választási racionalitás szempontjából fajsúlyos érvnek tartotta, hogy az RMDSZ egy 26 éve bejáratott márkanév, amelyet nem érdemes feladni. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság összefogást vár a politikai szereplőktől, de a választók beérnék azzal is, hogy az összefogás az RMDSZ szervezeti keretében történjék meg. Kiss Tamás úgy vélte: segíti is, meg nem is az összefogást az, hogy Budapest ezt várja el a politikai szereplőktől. Hozzátette: az RMDSZ ellenzékeként megszületett MPP és EMNP eddig „a magyar nemzetpolitika támogatásával” tudott részt venni a választásokon. A budapesti támogatás azonban mára elfogyott, és mára az RMDSZ is legalább annyira tárgyalópartner a magyar kormány számára, mint a két kis párt. A szociológus szerint az RMDSZ, tudatában annak, hogy budapesti pozíciói megerősödtek, kevésbé kényszerül a megegyezésre, mert abból indulhat ki, hogy az EMNP-nek amúgy sem lesz erőforrása egy hangsúlyos választási részvételre. Hozzátette, a megegyezés elvárása az EMNP-t lökheti abba az irányba, hogy nagyobb kompromisszumkészségről tegyen tanúbizonyságot.