Alig változtak a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei az elmúlt tíz évben
A 2012 és 2021 közötti képességvizsgák eredményeit tekintve alig van változás, a sikerességi arányok tízéves trendje minimális növekedést mutat, mind a teljes romániai diákpopuláció, mind pedig a magyarul tanulók körében – írja az Erdélystat friss elemzése.
Ezzel párhuzamosan – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansak a romániai diákpopuláción belül. Országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1 százalék és 79,4 százalék között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0 százalék és 77,1 százalék közöttiek voltak. A magyarul tanulók hátránya 2014 és 2018 között volt hangsúlyos, az utóbbi három évben a lemaradás kisebb mértékű, sőt a 2021-es sikerességi arányok a magyarul tanulók körében voltak hajszálnyival magasabbak.
A magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítenek a leggyengébben, kivéve a 2012-es és a 2017-es évet, amikor a matematikából elért sikerességi arány alulmúlta a románt. A tízéves trendeket figyelve a magyarul tanulók románvizsga-teljesítménye változatlan, a matematikavizsga sikerességi rátái enyhén javuló tendenciát mutatnak – az országos átlagokhoz mért relatív eltérések esetében. A matematikaeredményekben az utóbbi két évben markánsabb javulás figyelhető meg, kérdés, hogy ez időtálló-e.
A 2021-es vizsga 77,1 százalékos sikerességi aránya az elmúlt évtized legjobb eredménye a magyarul tanulók körében. Hasonló arányban csak 2015-ben voltak az 5-ösnél nagyobb átlagot elérő diákok a próbákon részt vevők körében. Az idei előkelő teljesítmény a kiemelkedő anyanyelv-, illetve a viszonylag jó matematikaeredményeknek volt köszönhető. Román nyelv és irodalomból mind a sikerességi arány, mind pedig az osztályzatok tekintetében hasonló mértékű volt a hátrány a korábbi évekhez képest – annak ellenére, hogy a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak ebből a tárgyból.
A médiák tekintetében továbbra is hátrányban maradtak a magyarul tanulók, míg az országos átlag 6,57 volt, a magyar tagozatoké 6,35. Itt az is megfigyelhető, hogy a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak a kiváló eredményeket elérők között, a 8,5-ös átlag felettiek aránya csupán 10,7 százalék, szemben az országos 20,5 százalékkal.
A magyar tagozatok 2021-es teljesítményét megyei bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének. Itt a románosztályzatok hasonlóak a székelyföldiekhez, viszont az alacsonyabb matematikaeredmények tovább rontják a két megye helyezését. Az is szembetűnő, hogy ezekben a megyékben nagyon alacsony a részvételi arány: Szatmárban a beiratkozók 79, Biharban pedig 82 százaléka jelent meg végül az összes vizsgán.
A két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna sikerességi arányukat tekintve az alsó középmezőnyben találhatók. Nagyon alacsonyak a románjegyek, Hargitában a matematika- és az anyanyelvosztályzatok átlagosnak tekinthetők, Kovásznában átlag alattiak. Maros megyében enyhén jobbak a románeredmények, másban nincs számottevő eltérés a székelyföldi megyékhez képest.
A jelentősebb magyar diáklétszámmal rendelkező megyék közül Kolozs emelkedik ki, itt a sikerességi arány 94 százalékos, a román- és a matematikaosztályzatok átlaga 7-es körüli. A Szilágy megyei magyar tagozatok teljesítménye átlagosnak tekinthető, románból enyhén jobbak, matematikából enyhén gyengébbek, mint a magyarul tanulók országos átlaga.
A szórványmegyék teljesítménye jelentős eltéréseket mutat. A legalább tíz magyarul vizsgázó diákkal rendelkezők közül Beszterce-Naszód, Temes, Máramaros és Brassó relatív jól teljesít, Fehér és Arad a középmezőnyben van, Hunyad és Bákó pedig a leggyengébb a sikerességi arányok szerinti rangsorban.
A települések és az iskolák mérete szerint továbbra is lineáris összefüggés van: míg a nagyobb városok, illetve a nagyobb intézmények eredménye kiemelkedő, addig a kisebb települések alacsony létszámú iskoláiban figyelhető meg a leggyengébb teljesítmény.
HN-információ