Megfagyott az Európai Unió és Fehéroroszország viszonya a menekültek ügye miatt, miközben amúgy is feszültségek terhelik a Nyugat és a Minszket támogató Moszkva kapcsolatait. Az EDNH platformon november 19-én megjelent cikkében a France Presse hírügynökség összefoglalta a lényeges elemeit annak a válságnak, amelynek eredményeként migránsok ezrei várakoznak szörnyű körülmények között a posztszovjet állam és Lengyelország határánál arra, hogy bejussanak az EU területére. Beüt a válság Főként Közel-Keletről származó menekültek ezrei érkeztek a nyári hónapokban Fehéroroszországba, hogy megpróbáljanak eljutni a posztszovjet országgal szomszédos EU-tagállamok valamelyikébe, Lengyelországba, Lettországba vagy Litvániába. A Nyugat vádjai szerint Minszk az EU-ba való könnyű átjutás ígéretével csábította az országba a migránsokat, majd a határnál felállított sátortáborokba kényszerítette őket, válaszként azokra a szankciókra, amelyeket Brüsszel vezetett be a Lukasenka-rezsim ellen az ellenzéki hangok elfojtása miatt. Mivel el akarta kerülni a 2015-ös menekültválság megismétlődését, az EU támogatta Lengyelországot, Litvániát és Lettországot a határai elbarikádozásában, annak ellenére, hogy közben közel egy tucat migráns meghalt. November 16-án a lengyel fegyveres erők könnygáz bevetésével és vízágyúval akadályozták meg, hogy egy több száz fős tömeg az improvizált sátortáborban töltött egyhetes várakozás után átkeljen a határon. Másnap Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter figyelmeztetett arra, hogy ez a válság „hónapokig vagy akár évekig is” elhúzódhat. Becslések szerint jelenleg mintegy négyezer személy várakozik a lengyel–fehérorosz határ mentén arra, hogy bejusson az EU területére. A válság elhúzódására utaló jel, hogy a fehérorosz hatóságok ezen a héten mintegy ezer személyt egy „logisztikai központba” helyeztek el – ezzel a lépéssel félig-meddig állandósulhat a menekülttábor jelenléte az EU határa mellett. Mint mondanak a felek? Az EU vádjai szerint a válságot Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök idézte elő azzal a céllal, hogy párbeszédre kényszerítse Brüsszelt. A dialógust az európaiak szakították meg a fehéroroszországi elnökválasztás után a Lukasenka-rezsim ellenzékét ért retorziók miatt. A Fehéroroszországot közel három évtizede kemény kézzel irányító államfő tagadja ezeket a vádakat. Lukasenka múlt héten kétszer is beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, előtte idén egyetlen nyugati vezetővel sem váltott szót. A minszki elnök kabinetje november 17-én közölte, hogy hamarosan megkezdődnek a közvetlen tárgyalások Fehéroroszország és az EU között, ezt azonban Németország nem erősítette meg. Ehelyett Berlin azt javasolta, hogy az ENSZ-nek és az EU-nak humanitárius segélyeket kell nyújtania, és támogatniuk kell a határon rekedt emberek hazatelepítését. Mindazonáltal Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert november 17-én hasznosnak nevezte a párbeszédet Minszkkel „a humanitárius helyzet rendezése érdekében”, annak ellenére, hogy a fehérorosz elnök legitimitását az EU és Németország sem ismeri el. Varsó számára ez a válság esélyt jelent arra, hogy javítson az uniós megítélésén, miután Brüsszel az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével vádolta a lengyel hatóságokat. Tántoríthatatlanságával és határai lezárásával Lengyelország Európa védőbástyájának szerepét tölti be a menekülthullám ellenében. Lukasenka fő politikai támogatójaként és finanszírozójaként Moszkva közvetítőként lépett fel, és üdvözölte az EU és Minszk közötti közvetlen kapcsolatfelvételt. A menekültek a nagy vesztesek A menekültek – többségükben iraki kurdok – mindenüket hátrahagyták a szülőföldjükön, és több ezer dollárt költöttek arra, hogy turistavízummal eljussanak Fehéroroszországba és onnan Európába. Az EU határai azonban áthatolhatatlannak tűnnek, mind a balti államoknak, mind Lengyelországnak eltökélt szándéka, hogy akár a megítélésüket kockáztatva is megakadályozzák az átjutásukat. Varsó több ezer katonát küldött a fehérorosz határra, és egy fal megépítését is tervezi. A tél közeledtével beálló fagy tovább súlyosbítja majd a határon várakozó menekültek helyzetét. Csak két választási lehetőségük van: hazatérnek, vagy pedig Fehéroroszországban maradnak abban a reményben, hogy Európa meggondolja magát. Úgy tűnik, hogy 200-300 iraki már választott: csütörtökön hazaszállította őket Minszkből egy repülő.

Agerpres