Aggodalmát fejezte ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős képviselője az Agerpres Román Nemzeti Hírügynökség működését szabályozó törvény tervezett módosítása miatt, amelyet kedvezően véleményezett október 11-én a szenátus kulturális bizottsága. Harlem Désir hétfőn levelet intézett az ügyben Teodor Meleşcanu külügyminiszterhez – derül ki a szervezet honlapján olvasható közleményből. [caption id="attachment_58923" align="aligncenter" width="523"] Mentenék a sajtót a politikai befolyástól[/caption] Aggodalommal tölt el, hogy milyen hatással lehet majd a módosító javaslat az Agerpres Román Nemzeti Hírügynökség függetlenségére – nyilatkozta Désir, hozzátéve, hogy a tervezet értelmében meneszthetik a vezérigazgatót, amennyiben a parlament elutasítja az Agerpres éves tevékenységi beszámolóját. Az EBESZ-közlemény arra is kitér, hogy számos szervezet – köztük a Román Újságírók Szakszervezete, a Mediasind, az Európai Hírügynökségek Szövetsége és az Európai Újságírók Szövetsége is – ama álláspontjának adott hangot, miszerint a javaslat eszköz az állami hírügynökség átpolitizálására. A szervezet képviselője ugyanakkor hangsúlyozza, kész támogatást nyújtani a romániai hatóságoknak a sajtószabadsággal kapcsolatban tett vállalások betartása érdekében. Az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője követi a médiával kapcsolatos fejleményeket a szervezet 57 tagállamában, korai figyelmeztetéseket ad ki a vélemény- és sajtószabadság megsértése esetén, valamint elősegíti az EBESZ sajtószabadsággal kapcsolatos kötelezettségeinek maradéktalan betartását. Az Agerpres hírügynökség működését szabályozó, 2003/19-es törvény módosításáról szóló tervezet, amely többek között előírja, hogy menesztik a vezérigazgatót, amennyiben a parlament nem fogadja el az intézmény tevékenységéről szóló éves jelentést – szerepelt a felsőház plénumának tegnapi napirendjén. A szenátus kulturális és sajtóbizottsága október 11-én egyöntetű szavazással pozitívan véleményezte a javaslatot, amelyet Lucian Romaşcanu szociáldemokrata párti szenátor, jelenlegi kulturális miniszter, illetve Valer-Daniel Breaz, Gabriela Creţu, Ovidiu-Cristian-Dan Marciu és Liviu-Lucian Mazilu PSD-s szenátorok indítványoztak. A felsőház kulturális bizottságának elnöke, Radu Cosmin Preda szerint az eljárást a közszolgálati televíziónál és rádiónál alkalmazott szerint módosítanák. – Amikor úgy tűnik, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak, a parlament ránézhet a jelentésre, és dönthet a vezérigazgatóval kapcsolatban – fogalmazott a szakbizottság elnöke, majd kifejtette: – a jelenleg hatályos, 2003-ban elfogadott jogszabály szerint a parlament nem gyakorolhat szigorú ellenőrzést az intézmény fölött. A bizottság ülésén részt vett az Agerpres hírügynökség vezérigazgatója is. Alexandru Giboi azt mondta: nem támogatja a jogszabály módosítását. – Nem támogatjuk a törvény módosítását. Meglátásunk szerint az Agerpres hírügynökség fölött gyakorolt jelenlegi ellenőrzés több mint elégséges. Azt gondoljuk, hogy sajtóintézményről lévén szó, a két fogalom – sajtó és ellenőrzés – nem fér meg egymás mellett, ez nincs jótékony hatással sem a sajtó fejlődésére, sem a szólásszabadságra általában – hangsúlyozta. A vezérigazgató ugyanakkor hozzátette: a szóban forgó törvény több előírásáról is tárgyalni kell, javítani kell ezeken, de úgy, hogy „azokat 2017-es szintre hozzák, nem az 1990-es esztendő szintjére fejlesztik vissza”. Cristinel Godinac, a MediaSind újságírói szakszervezet elnöke támogatta az Agerpres vezérigazgatójának álláspontját. – Annak, hogy változik a parlamenti többség, nem kellene hatással lennie egy nemzeti hírügynökség vezetőségére – jelentette ki Godinac, hangsúlyozva: – Elsősorban a hírügynökségnél dolgozó újságírók számára lenne frusztráló a minden választás vagy koalíciócsere alkalmával megnyilvánuló esetleges politikai nyomás. A törvénymódosító kezdeményezésről a New York Times, a Washington Post, a Euronews és a Fox News is beszámolt, az ActiveWatch civil szervezet pedig közleményében rávilágított, az Agerpres működését szabályozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló javaslat magában hordozza annak veszélyét, hogy a hírügynökséget az ellenőrizhető intézmények sorába állítsa. Hétfőn a hírügynökség vezérigazgatója, Alexandru Giboi nyílt levelet intézett a szenátus elnökéhez, Călin Popescu-Tăriceanuhoz, hangsúlyozva, hogy a tervezet elfogadása „jelentős visszalépést jelentene a sajtószabadság tekintetében”. Agerpres