Ne nevezzék a gyártók se hazainak, se természetesnek azt, ami nem az – mondja ki a képviselőházban napokban elfogadott új tejtermék-címkézési törvény. A jogszabály értelmében a feldolgozó üzemek csakis a hazai farmokon termelt tejből készült tejtermékeket nevezhetik a csomagoláson román terméknek, de a tejtermékek címkéjén a gyártáshoz használt nyersanyag eredetét nemcsak a hazai, hanem az import tej esetében is kötelezően fel kell tüntetni. [caption id="attachment_27420" align="aligncenter" width="1000"] Sajt csomagolása a madarasi Bomilact tejüzemben. Hazai termék csak hazai tejből lehet[/caption] Nem nevezhetik a továbbiakban hazai, pontosabban román termékeknek a tejfeldolgozó üzemek azokat a tejtermékeket, melyek gyártásához a romániai gazdáktól felvásárolt mellett külföldről származó tejet is használnak. De nem nevezhetik tejtermékeiket természetesnek sem, amennyiben az összetevők között tejpor, illetve mesterséges tejpótló adalékanyagok is találhatók – tájékoztatta lapunkat a törvényhozás alsóházában múlt héten elfogadott tejtermék-címkézési törvény gyakorlati hozadékairól Korodi Attila parlamenti képviselő. Elmondta, mivel a törvénykezdeményezés elfogadására döntőházként a képviselőház volt illetékes, a tejtermékek címkézését szigorító jogszabály életbe lépéséhez már csak az államfő aláírására, illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenésre van szükség. – A törvénnyel régi vitát akartunk lezárni, ami arról szól, mit jelent az, hogy román termék, vagy épp mit nevezhetünk természetes terméknek. Ezek a kérdések Székelyföld esetében is lényegesek, mivel az import tej – mint konkurencia – térségünkben is megjelent. Ezután viszont nem lehet ráírni, hogy román termék egy olyan tejtermékre, amely nem tartalmaz 100 százalékban romániai alapanyagokat. Ugyanúgy nem lehet ráírni a címkére, hogy természetes tej, természetes termék, ha különböző adalékokat tartalmaz. A törvény tehát a címkén feltüntethető kereskedelmi üzenetekre vonatkozóan fogalmaz meg nagyon precíz előírásokat – magyarázta Korodi. Leszögezte: a jogszabály többes célt szolgál. Egyrészt ösztönözni kívánják a tejfeldolgozókat, hogy termékeiket a hazai termelőktől származó nyersanyagból készítsék, másrészt ezen keresztül a gazdák értékesítési gondjain is könnyíteni szeretnének. Ám mivel a címkén szereplő adatok, információk, kereskedelmi üzenetek is lényegében a fogyasztókhoz szólnak, a pontosabb tájékoztatással a vásárlókat is tudatosabb döntésre, a valódi hazai termékek fogyasztására serkentik. – Azok a nagy tejfelvásárlók, feldolgozók, akik külföldi tulajdonban vannak, némiképp át kell értékeljék a politikájukat. Nem lehet megvezetni a hazai vásárlót azzal, hogy Erdély egyik híres városáról elnevezett, felcímzett tejterméket kínál, miközben a tejet hozzá valamelyik közép-európai ország farmjáról vásárolták, illetve az ízét, állagát, kinézetét valamilyen másodlagos, mű dologgal fokozzák. Az a lényeg, hogy a helyi tejtermelők, helyi tejfeldolgozók erre a törvényre megfelelően tudjanak ráhangolódni, és a benne rejlő lehetőséget is maximálisan használják ki – hangsúlyozta lapunknak a Hargita megyei parlamenti képviselő. Domján Levente