A múlt kedden, november 10-én nevesítette Klaus Johannis államelnök Dacian Cioloşt kormányfőjelöltként, s vonatkozó dekrétuma még aznap megjelent a Hivatalos Közlönyben. A jelölésről Cioloş mindenképp már előzetesen értesülhetett, hisz kedden a Cotroceni-palotában az államelnök személyesen „vitte” a képernyők elé. Így pedig azon nyomban hozzáláthatott a kormányalakításhoz, azaz a majdani kormány tagjainak kiválogatásához. Ebben igen operatívnak bizonyult, mert már csütörtökön bejelentették, hogy a hét végére elkészül a várományosok névjegyzéke, holott a határidő november 20-án járt volna le. Hallani arról is, hogy a „felgyorsításban” közvetett szerepe lehetett az államelnöknek, mert szerdán külföldre utazik, és szándékai szerint a holnapi nap folyamán sort kell(ene) keríteni az eskütételre. Valószínű, hogy ez be is fog következni, mert tegnap a kora délutáni órákban Dacian Cioloş ismertette a miniszteri bársonyszékek várományosainak listáját, a mai és holnapi parlamenti meghallgatás pedig puszta formaságnak ígérkezik… Dacian Cioloș tegnapi rövid nyilatkozatában utalt azokra a szempontokra, amelyeket szem előtt tartott a majdani miniszterek kijelölésénél. Említette a szakmai kompetenciát, a kellő tapasztalatot az adott szakterületen, s hogy ugyanakkor olyan fiatalok is bekerültek a látókörébe, akiknek alapos szakmai felkészültségük van. Meglátása szerint sikerült olyan csapatot alakítani, amely minden szempontból ütőképes , és képes lesz felelni azokra az elvárásokra és feladatokra, amelyek a hazai politikai szféra, s tágabb értelemben az egész társadalom előtt állnak az elkövetkező esztendő során. Hozzáfűzte azt is, hogy ígéretes kormányprogrammal áll a parlament elé. Ennek kapcsán megjegyezte, nem kívánnak „lefaragni” semmit azokból a jogosultságokból, amelyekre vonatkozóan már hatályos jogszabályok, illetve a parlament által elfogadott törvények vannak. Jövendő miniszterek A Dacian Cioloș által ismertetett névjegyzék: Costin Grigor Borc – kormányfő-helyettes, gazdasági, kereskedelmi és turisztikai miniszter; Vasile Dâncu – kormányfő-helyettes, régiófejlesztési és közigazgatási miniszter; Lazăr Comănescu – külügyminiszter; Petre Tobă – belügyminiszter; Mihnea Ioan Motoc – honvédelmi miniszter; Anca Dana Dragu Paliu – közpénzügyi miniszter; Achim Irimescu – mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter; Victor Vlad Grigorescu – energetikai, kis- és közepes vállalkozásokért, valamint az üzleti környezetért felelős miniszter; Adrian Curaj – nevelés- és kutatásügyi miniszter; Vlad Alexandrescu – művelődésügyi miniszter; Aura Carmen Răducu – az európai alapokért felelős miniszter; Cristina Gushet – igazságügyi miniszter; Cristina Pasca Palmer – környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási miniszter; Claudia Ana Moarcăs – munka-, családügyi és társadalomvédelmi miniszter; Marius Raul Bostan – az információs társadalomért felelős miniszter; Patriciu Achimaş Cadariu – egészségügyi miniszter; Elisabeta Lipă – sport és ifjúsági miniszter; Marian Dan Cos­tescu – szállításügyi miniszter; Vic­toria Violeta Alexandru – a társadalmi dialógusért felelős tárca nélküli miniszter; Dan Stoenescu – a határon túli románokkal való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter; Ciprian Bucur – a parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter; Ioan Dra­goș Tudorache – a kormányfő kancelláriahivatalának főnöke. Ezek szerint a kormány 21 tagot számlál, annak struktúrája nagyjából megegyezik a megelőző kormányéval, újdonságot jelent, hogy a majdani kormányban két kormányfőhelyettes lesz és kormánytaggá válik a kancellária főnöke. Viszonylagos újdonságnak számít az is, hogy a női miniszterek száma meghaladta a 7%-ot. A miniszteri bársonyszékek várományosainak több mint fele nemzetközi szakmai tapasztalattal is rendelkezik, beleértve az uniós intézményrendszerben vagy a diplomácia terén kifejtett tevékenységet is. Egyeseknek közülük kormányzati tapasztalata is van, sőt egykoron parlamenti politikai pártok tagjai is voltak. Államelnöki „tiltás” és... „eltiltás” Meglepetésként hatott, hogy eddigi igyekezete és a kormány szorgoskodása ellenére is Klaus Johannis államelnök a hét elején, pontosabban hétfőn újratárgyalás végett visszaküldte a képviselőháznak a Kisinyovban október 7-én aláírt Románia és Moldávia Köztársaság közti egyezményre vonatkozó törvényt. Ennek az egyezmények értelmében Románia visszatérítendő pénzügyi segélyt nyújtana Moldáviának 150 millió euró értékben, maximum három részletben. A pénzügyi segély révén finanszírozná Moldávia költségvetési hiányát és újrafinanszírozná az államháztartási hiányát. A leköszönt Ponta-kormány az utóbbi időben, különösen az idei év folyamán különböző jellegű, de mindenekelőtt anyagi támogatást nyújtott Moldáviának. Például különböző felszerelések, iskolabuszok, ösztöndíjak formájában, s az ilyen jellegű lépéseket messzemenően támogatta maga az államelnök is. Eddig minden a rendjén is volt, de az elmúlt hetekben megváltozott Moldáviában a politikai kontextus, s ennek okán az államelnök meglátása szerint nem időszerű és indokolt a szóban forgó egyezményt ratifikáló törvény kihirdetése. Magyarán: szerinte olyan értelemben szorulna átfogalmazásra ez a törvény, hogy a segélyfolyósítás egyelőre elnapolódhasson. Ami az államelnöki „szereplést” illeti, utalhatunk arra is, hogy szerdán és csütörtökön részt vett Máltán azon az értekezleten, amelyet az Európai Bizottság elnöke hívott össze, és amelyen jelen volt számos tagállam elnöke, illetve kormányfője, valamint egyes afrikai országok csúcsvezetői, hogy a migrációval kapcsolatos kérdésekről tárgyaljanak. Minden jel arra mutat, hogy a máltai megbeszélések kevésbé érdekelték a hazai közvéleményt, de annál inkább az az ítélet, amelyet csütörtökön hozott meg a Brassói Ítélőtábla, s amely érzékenyen érintette Klaus Johannis családját. Arról a jogerős ítéletről van szó, amely értelmében az államelnök elvesztette egyik nagyszebeni, állítólag igen értékes ingatlanját, amelyet feleségével együtt birtokolt. A polgári per tárgyát képező ingatlan Nagyszeben egyik belvárosi szétálóutcájában található, s úgy tudni, hogy a Johannis család az elmúlt esztendők során bérbeadásából jelentős jövedelmet realizált. A Bălcescu utcai emeletes épületet 1964-ben államosították, majd 1995-ben egy hatályba lépett jogszabály alapján az azt bérlők megvásárolták lakásukat. 1999-ben az eredeti tulajdonos egy állítólagos örököse visszaigényelte, illetve visszaperelte az ingatlant. Johannisék az állítólagos örökössel kötött adásvételi szerződés révén lettek tulajdonosok. Hosszas pereskedés kezdődött, most pedig, másfél évtized után az ítélőtábla mind a visszaszolgáltatás jogalapjául szolgáló örökösödési okiratot, mind pedig Johannisék adásvételi szerződését jogerősen és végérvényesen megsemmisítette. A brassói perben Klaus Johannis és Carmen Johannis (valamint még egy harmadik személy) felfolyamodó alperesként szerepelt egy, a Brassói Megyei Törvényszék által 2014 májusában meghozott polgárjogi döntéssel szemben. Amikor nyilvánosságra került a mostani ítélet, a kereskedelmi hírtelevíziók igen nagy teret szenteltek boncolgatásának, megkezdődött a csámcsogás, a kárörvendés, de esetenként még a sajnálkozó együttérzés is megnyilvánult. Azt azonban tudni kell, hogy Klaus Johannist nem mondták ki bűnösnek, legalábbis nem büntetőjogi értelmében, sőt még rosszhiszemű vásárlónak sem bizonyult, legalábbis állítólag. (Az egy más ügy, hogy a pereskedésnek vannak olyan mellékszereplői is, akikkel szemben bűnüldözési eljárás is indult.) Egyébként ez már a második nagyszebeni ingatlan, amelyet elveszített a Johannis család hosszas pereskedés után. Arról is hallani, hogy a Bălcescu utcai ingatlan visszakerül a pénzügyminisztérium ügykezelésébe, s talán nem kizárt, hogy a Johannis családnak vissza kell majd térítenie az évek során inkasszált házbért, vélekednek egyes szakjogászok. Nem kis összegről lenne szó... Botrányos szabadulás A hét folyamán volt egy igen „hangzatos” ítélet is: a Bukaresti Ítélőtábla szerdán, november 11-én úgy döntött, hogy szabadlábra helyezi az előzetes letartóztatásban lévő Cristian Popescu Piedonet, a főváros IV. kerületének volt polgármesterét, valamint két hivatalbeli volt munkatársnőjét. Nagy felháborodást váltott ki ez az ítélet annak okán is, hogy a három vádlottra vonatkozóan semminemű korlátozó vagy felügyeleti intézkedést nem rendelt el a bíró. A szabadlábra helyezési ítélet megindokolása még nem került nyilvánosságra, de olyasmit hallani, hogy a Colectiv klubban bekövetkezett tragikus kimenetelű tűzeset „előzményeit” képező törvénysértések megelőzése, valamint a vonatkozó tűzbiztonsági előírások betartásának ellenőrzése nem tartozik a polgármesteri hivatalok hatáskörébe. (Állítólag Luchian C. Constantinescu bíró olyan megjegyzést is tett, hogy ilyen alapon az ország polgármestereinek felét le kellene tartóztatni…) A történteket azonban nem hagyta szó nélkül a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), s annak felügyeleti szervei mind az ítélőtábla, mind pedig az ügyészség szintjén vizsgálódni fognak, hogy a bírák, illetve az ügyészek nem követtek-e el fegyelmi szabálysértést. (Az ilyen jellegű vizsgálódások jogalapját a CSM-re vonatkozó 2014/317-es törvény 45-ös szakasza képezi.) Mindez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó személyekkel szemben nem folytatódik az eljá­rás, és nem vádlottként kellene megjelenniük az igazságszolgáltatási szer­vek előtt. Egyébként a tragikus ki­menetelű tűzeset bekövetkeztének körülményeit tovább vizsgálják az ügyészi szervek, és ezzel egyidejűleg előzetes letartóztatásban marad a pirotechnikus, a pirotechnikai eszközöket forgalmazó cég két társtulajdonosa, valamint két tűzoltótiszt. Az ügyészség látókörébe került egy másik pirotechnikus is, akit egyelőre meggyanúsítottak, de kihallgatására még nem kerülhetett sor, mert ő maga is égési sérüléseket szenvedett és kórházi kezelésre szorul. Ellenőrzött, bezárt egységek Az elmúlt héten voltak másabb, de ugyancsak hangzatos ellenőrzések is. Azok nyomán ugyan nem zártak be senkit, de igen üzleteket, helységeket stb. És ahogy lenni szokott, az érintettek tiltakozása, heves elégedetlensége sem maradt el: például Brassóban vagy Suceaván a bezárt egységek tulajdonosai, ügyvezetői arra hivatkoztak, hogy ők későn szereztek tudomást a nemrég hatályba lépett, szigorúbb szabálysértési büntetéseket elrendelő jogszabályokról, mások pedig a „technikai felkészítés” elmaradását hiányolták. Mindenki erélyesebb fellépést várt az illetékes ellenőrző szervek részéről, és most, amikor az bekövetkezett, megkezdődik a siránkozás. De még mindig jobb egy büntetés okán siránkozni, mint a ravatalnál… Amúgy az ellenőrzések során az is kiderült, hogy esetenként jó jövedelmi forrásnak bizonyult a szabálysértés, például az engedélyezett férőhelyek semmibevétele eredményeként. De ha már itt tartunk, érdemes arra utalnunk, hogy olyan rangos intézmények is tevékenységük felfüggesztésére kényszerültek, mint például a Iași-i Állami Opera, az Aradi Művelődési Ház, a Piatra Neamț-i Állami Színház, a Nagyszebeni Művelődési Ház stb. Pontosított az ideiglenes kormányfő is: nem a tanügyi intézmények 7% esetében hiányzik a tűzvédelmi engedély, hanem országos szinten tételesen 2469-ról van szó. [box type="shadow" ]Távirati stílusban • Az elmúlt héten a Hivatalos Közlönyben is olvashattunk néhány érdekes szöveget. November 10-én jelent meg Sorin Câmpeanu ideiglenes kormányfő 2015/259-es döntése, amely értelmében Sorin Popát az Országos Viszálymegoldó Tanács (CSNSC, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos viszályokat rendező tanács) tanácsnokát három hónapon át 10%-os bércsökkentéssel sújtja hivatali teendőinek elhanyagolása okán. Bizonyára nem ez az első ilyen tartalmú kormányfői döntés, de eddig a Hivatalos Közlönyben ilyent nem olvastunk. A november 12-i Hivatalos Közlönyben ugyancsak az ideiglenes kormányfő által aláírt 13 végzés jelent meg bizonyos személyek tisztség alóli felmentésére vonatkozóan. Miről van szó? Victor Ponta ugyan távozott november 4-én, de helyben maradtak tiszteletbeli tanácsadói, szám szerint 13-an, köztük Frunda György is. Legalábbis egy hétig, ugyanis a felmentésükre vonatkozó döntéseket Sorin Câmpeanu november 12-én látta el kézjegyével. • Durva levélváltásra került sor a Sed Lex elnöke, Vasile Marica és Gelu Ștefan Diaconu, az Országos Adóügynökség (ANAF) elnöke között. Tulajdonképpen nem is levélváltásról van szó. Az történt ugyanis, hogy szerdán Marica tüntetésre, munkabeszüntetésre hívta a pénzügyminisztérium, az ANAF dolgozóit, hogy annak keretében követeljék az adóügynökség elnökének lemondását vagy leváltását. A szakszervezeti vezető különböző túlkapásokra, visszaélésekre hívja fel az alkalmazottak figyelmét, olyanokra, amelyek ellen határozottan fel kell lépni. Tényleges tiltakozásra ugyan nem került sor, de csütörtökön reggel igen kemény hangú nyilatkozatban válaszolt Diaconu: ugyanazokat a vádakat vágja a gyakran hangoskodó Vasile Marica fejéhez, amelyekkel az őt illette. Sőt, többet állított: azt, hogy „egy szakszervezetis ruhájába öltözött maffiózó”. • Az elmúlt héten fény derült egy igen „cifra” történésre is: Florin Istina, a Botoşani megyei Gorbăneşti település rendőrőrsének parancsnokáról kiderült, hogy több mint hat évig hajtási jogosítvány nélkül vezette a szolgálati gépkocsit. Azaz volt egy hajtási jogosítványa, de azt nem az illetékes szervek állították ki, hanem ő maga. Még mondja valaki, hogy Románia nem a lehetőségek országa…[/box] Hecser Zoltán