Az elmúlt évben a sajtó jelentősen hozzájárult a közbeszéd radikalizálódásához, a hamis hírek jelensége a romániai sajtót is beszennyezte, a januári és februári tüntetések pedig tömeges manipulációra és félretájékoztatásra adtak lehetőséget – mutat rá az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet a romániai sajtószabadságról közzétett legfrissebb jelentésében. A FreeEx – A romániai sajtó szabadsága 2016–2017 elnevezésű dokumentum arról is beszámol, hogy tavaly folytatódtak a magyar közösség szólásszabadságának korlátozására irányuló hatósági próbálkozások, amelyek időnként sikerrel is jártak. Mind közül a leg­aggasz­tóbb jelenség, hogy az álhírek és hazugságok vetekednek a valódi hírekkel. Arra gondoltunk, hogy jó lenne Romániába hívni olyan szakembereket, akik elmondhatnák, miként győzték le az álhíreket. Ugyanakkor egy aktuális téma a gyűlöletbeszéd, például a menekültek kapcsán – nyilatkozta Mircea Toma, az ActiveWatch elnöke a szervezet legfrissebb, május 3-án, a sajtószabadság nemzetközi napján nyilvánosságra hozott jelentése kapcsán. Az elnök hozzátette, hogy 130 gyűlöletbeszéd miatt tett feljelentésből csupán 40 kerül kivizsgálás alá és egy eset sem került bíróság elé. A sajtó mint propagandagépezet A jelentés szerint 2016-ban a két választási kampány ideje alatt, valamint a 2017-es kormányellenes tüntetések idején a sajtó jelentős része egyes politikusok propagandagépezeteként működött „partizánbeszédekkel, hamis állításokkal, buzdításokkal és fenyegetésekkel mérgezték a közvéleményt, amelyek jelentősen borzolták az amúgy is feszült kedélyeket a sajtóban”. A sajtó jelentősen hozzájárult a közbeszéd radikalizálódásához. Az újságírók mediatikus lincselések célpontjai, akiket saját kollégáik támadnak. Bizonyos személyek visszaélnek újságírói szerepükkel és megfélemlítenek, zsarolnak és befolyással üzérkednek. A hírcsatornák súlyos etikai és szakmai kihágásaik a civil társadalomban és a közönségben is reakciókat váltottak ki. A belügyminisztérium listát állított össze azokról az újságírókról, akiket a január–februári tüntetéseken részvételre való buzdítással gyanúsítanak – mutat rá a jelentés. A CNA is vétkes A jelentés szerint a félretájékoztatás és a szónoklatok elfajulása az Oszágos Audiovizuális Tanácsnak (CNA) is köszönhető, amely eltűrte, elnézte és alig büntetett bizonyos hírcsatornákat a csúsztatásaik miatt, miközben egyes újságírókat „megfenyegettek, bántalmaztak bizonyos politikusok, közszereplők, hatósági képviselők, a törvény emberei, a tüntetők, papok és hívek vagy futballhuligánok”. A jelentés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy fejlődött a minőségi újságírás, főként a riportokat és oknyomozásokat tekintve, azonban hozzáteszik, hogy továbbra is nehézkes hozzájutni bizonyos közérdekű információkhoz, ugyanis sokszor a hatóságok, a közintézmények akadályozzák ezt a folyamatot. Nőtt ugyanakkor azoknak az újságíróknak is a száma, akik jelöltették magukat a parlamenti választások során, ez a tendencia az elmúlt években is megfigyelhető volt. Autonómia egyenlő retorzió A százoldalas dokumentumban háromoldalas fejezetet szentelnek a magyar közösségnek, amelyben felidézik: Romániában tavaly is folytatódott a székely jelképek üldözése, a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetők hatósági megfélemlítése, a kolozsvári polgármesteri hivatal támogatásmegvonással büntette a többnyelvű feliratozás bevezetéséért ellene pert indító Muszáj-Musai civil szervezetet, Tőkés László európai parlamenti képviselőt pedig egy „rosszul fordított kijelentéséért” fosztotta meg az államfő állami érdemrendjétől. A jelentés szerint az előző évekhez hasonlóan a magyar közösségtől az elmúlt évben is arra hivatkozva próbálták elvitatni a szabad véleménynyilvánítás jogát, hogy az alkotmány egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg Romániát. Bár az utóbbi évben nem próbálták meg betiltani a Székelyföldnek autonómiát követelő rendezvényeket, újabb, „kifejezetten a magyar kisebbség ellen irányuló törvénytervezetek” jelentek meg, a magyarság jogaiért síkra szálló aktivistáknak pedig az ActiveWatch szerint a román hatóságok megfélemlítésével kellett szembenéznie. A jelentés kitér arra, hogy bár a Székely szabadság napján szervezett, Székelyföldnek autonómiát követelő tavalyi marosvásárhelyi tüntetés a csendőrség szóvivője szerint is „incidensek nélkül” zárult, a csendőrség utólag mégis több mint nyolcvan résztvevőre szabott ki bírságot, és megjegyzik: korábban nem volt példa arra, hogy egy megmozdulás ilyen sok résztvevőjét megbírságolják. A román médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. A törvényeket többször rosszhiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák – olvasható a jelentésben. Az ActiveWatch tavalyi jelentéséhez hasonlóan most is azt javasolta a hatóságoknak, hogy kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében. A szervezet a sajtót arra figyelmezteti: ellenőrizzenek le a magyar közösséggel kapcsolatos minden információt, akkor is, ha „hivatalos” forrásból származnak, és magyar ügyekben mindig kérjék ki a közösség egy képviselőjének álláspontját is. A szervezet jelentése beszámolt arról is, hogy a (román közszolgálati rádió által működtetett) Rador.ro portál egyik cikke szerint egyes – korábban a Maszol.ro portálon publikáló – romániai magyar újságírók politikai nyomásgyakorlásra panaszkodtak a lapjukat egyik alapítványán keresztül pénzelő RMDSZ, illetve közvetve a magyar kormánypárt, a Fidesz részéről. A Rador publicistája a cenzúra megnyilvánulásaként értékelte azt is, hogy az RMDSZ Progress Alapítványa az alacsony olvasottságra hivatkozva felfüggesztette az Erdélyi Riport című online hetilap megjelenését. [box type="shadow" ]Így indul a miniszterelnök napja Szabad sajtó és szólásszabadság nélkül nem képzelhető el egy érett demokratikus társadalom – fogalmazott szerdán, a szabad sajtó nemzetközi napja alkalmával küldött üzenetében Sorin Grindeanu miniszterelnök. „Minden napomat a sajtóval kezdem és azzal is fejezem be. Szabad sajtó és szólásszabadság nélkül el sem képzelhető egy érett demokratikus társadalom” – írta Facebook-bejegyzésében. A miniszterelnök „a legjobbakat” kívánta az újságíróknak.[/box]