Az elmúlt héten is dúlt a csata, sőt bizonyos értelemben fel is erősödött, mármint a DNA háza táján történtekkel kapcsolatosan. Egyébként, hogy mi igaz mindabból, ami elhangzott az egyik kereskedelmi hírtelevízióban a DNA főügyészével és közvetlenül a DNA ploieşti-i területi irodájával kapcsolatosan, arra nemigen lehet választ adni. Arra talán a bírósági szervek lennének a hivatottak, ha egyáltalán azok asztalára kerülnének azok a „vádak”, amelyeket egyesek megfogalmaztak. A közvéleményt az is foglalkoztatja, hogy a kormány, a pénzügyminisztérium továbbra is bizonytalan, és tétovázik a fiskalitás terén megmutatkozó egyes visszásságok orvoslásával. No, meg bekövetkezett néhány, akár nevetségesnek is minősíthető, miniszteri megnyilatkozás is. A maga nemében meglepetést okozott Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyé­szé­nek ama bejelentése, hogy február 14-én (azaz a múlt szerdán) rendkívüli sajtóértekezletet fog tartani. Azt követően, hogy hétfőn este az egyik kereskedelmi hírtelevízió élő adásában őt az azon résztvevők úgymond ügyészi és bírói minőségben tetszelegve már el is „ítélték” vagy legalábbis elmarasztalták, mintegy sugalmazva lemondatását, illetve lemondását. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a ploiești-i területi irodánál állítólag bizonyítékokat hamisítottak meg vagy éppenséggel hamis bizonyítékokat „gyártottak”, bizonyos ügyekben meggyanúsított személyeket (köztük a szociáldemokrata párt egykori képviselőjét, akit időközben egyébként első fokon már börtönbüntetésre ítéltek, akárcsak apját, Prahova Megye Tanácsának egykori elnökét) zsarolás útján rábírtak feljelentéstételre, illetve hamis vallomásra. Szappanoperába illő forgatókönyv színre vitelének lehettünk a tanúi, s nem is kívánunk abban a televíziós adásban elhangzottakra kitérni, sem azokat kommentálni. Szerda este tulajdonképpen anélkül, hogy kimondta volna és arra tételesen utalt volna, a hétfői adásra reagált Codruța Kövesi. A DNA elleni sajtókampányt a „vádlottak kétségbeesett fesztiváljának” minősítette, s azt hangoztatta, hogy a DNA soha nem hamisított bizonyítékokat, s az ellene kibontakoztatott támadás tulajdonképpen az igazságszolgáltatás elleni „ostrom” közvetlen része, hozzáfűzte azt is, hogy szerinte azért támadják a DNA-t, mert eredményes, és tevékenysége nyomán befolyásos politikusok, valamint üzletemberek kerültek a vádlottak padjára, s azok közül sokakat már el is ítéltek. Elismerte viszont, hogy a DNA tevékenységében felmerültek bizonyos problémák, mulasztások, vétségek, de a DNA-nak megvannak a belső öntisztító mechanizmusai. Azt is hangoztatta, hogy a súlyos fegyelmi vétségeket elkövető, illetve bűncselekmények elkövetésével meggyanúsított ügyészeket mindig is azonnali hatállyal eltávolították a DNA kötelékeiből. Amúgy csütörtökön a DNA-t ért támadások kapcsán a Romániai Ügyészek Egyesülete is véleményt nyilvánított, s abban többek között az olvasható, hogy az utóbbi időben megpróbálkoztak az igazságszolgáltatás, főleg az ügyészségek elhiteltelenítésével, ami nem jelent egyebet, mint támadást az állam ellen. Arról tájékoztatott, hogy… tájékoztatni fog A botrány szagú fejlemények okán Viorica Dăncilă kormányfő hazarendelte a Japánban tartózkodó igazságügy-minisztert, Tudorel Toadert, aki csütörtök reggelre meg is érkezett Bukarestbe. (A tervek szerint erre szombaton kellett volna sor kerüljön.) A délelőtti órákban négyszemközti beszélgetést folytatott a kormányfővel, de hogy miről, arról nem adtak ki semminemű közleményt. Este hat órára jelentették be, hogy sajtótájékoztatót fog tartani. Mindenki azt várta, hogy a már előzetesen elkészült kiértékelő jellegű jelentés végszavát fogja bejelenteni, nevezetesen Kövesi leváltására vonatkozó javaslatát. Ezt azért, mert olyan értesülések szivárogtak ki, miszerint szándékában áll ez a javaslat. Egymás hegyén-hátán voltak az újságírók azon a sajtótájékoztatón, amely nagy meglepetést jelentett, lévén, hogy nem tartalmazott semminemű „meglepetést”. Csupán egy szűkszavú nyilatkozat hangzott el, s többek között abban az állt, hogy őt valóban hazarendelete felettese, miután a közbeszéd témájává vált a DNA körüli botrány. Elmondta azt is, hogy milyen célból utazott Japánba, nyomatékolva: utazási költségeit a Világbank állta. Majd úgy váratlan módon arra utalt, hogy a miniszteri tisztség elfogadása előtt a kormánykoalíció vezetőivel arról tárgyalt, hogy rá nem fog politikai nyomás nehezedni és ezzel egyetértettek a pártvezetők is, ígéretüket mindmáig betartva. Elismerte, hogy a kormányfő felszólította a Legfelsőbb Ügyészség, a DNA és a DIICOT tevékenységére vonatkozó jelentés ismertetésére, ami egyébként az igazságügyi minisztérium kötelezettsége. Ezzel kapcsolatosan viszont csak annyit mondott, hogy a sajtót arról a jövő héten fogja tájékoztatni (azaz ezen a héten). Meg azt, hogy a jelentést csütörtökön, február 22-én beterjeszti a parlamenthez. Ezzel véget is ért „tömör” tájékoztatója, egy szót sem szólva a DNA-val kapcsolatos történésekről. Az államelnök kiállt Nem így viszont Klaus Johannis államelnök, aki ugyancsak csütörtökön a késő esti órákban egy sajtónyilatkozatot ismertetett a Cotroceni-palotába akkreditált újságíróknak, majd azok kérdéseire válaszolt. Ő kiállt, méghozzá igen kategorikusan, a DNA mellett: „Az én véleményem szerint egy szégyenteljes és hihetetlen próbálkozással állunk szemben… Az én véleményem szerint a DNA és a DNA vezetősége igen jól dolgozik, és ez a támadás vagy támadási próbálkozás egyes „bűnözők” (az államfő a „penali” szintagmát használta, amelyet képtelenség lefordítani magyarra, de amely fogalommal a román újságírók sem voltak tisztában, kérve az államelnököt annak definiálására – sz. m.) részéről, engem arról győz meg, hogy a DNA jól dolgozik”. Megemlítette azt is, hogy aznap délután találkozott Dăncilă kormányfővel és Dragnea pártelnökkel, s a megbeszéléseik során szóba került az igazságügy, valamint az is, hogy a kormányfő miben is egyezett meg az igazságügy-miniszterrel, hozzáfűzve azt is, hogy őt elégedetlenséggel tölti el az igazságüggyel, azaz a DNA-val kapcsolatos újabb botrány. Újságírói kérdésekre válaszolva nyomatékolta, semmi oka nincs arra, hogy esetleg felmentse tisztsége alól a DNA főügyészét, annál is inkább nincs, mert nem rendelkezik olyan megbízható és hivatalos információkkal, miszerint visszaéléseket, súlyos vétségeket követett el. Amennyiben az igazságügy-miniszter leváltását javasolná, akkor szolid és megkérdőjelezhetetlen érvekkel kell alátámasztania esetleges javaslatát. Tehát vitathatatlan, hogy az államfő kiállt, és továbbra is határozottan támogatja Kövesit. Ami pedig azt az igazságügy-miniszteri jelentést illeti, amelyet egyébként a hatályos törvényes előírások értelmében e hónap végéig kell beterjesztenie, egyelőre várni kell. Talán csütörtökön okosabbak leszünk, s akkor az is megtörténhet, hogy bizonyos dolgok letisztulhatnak, illetve „megváltozik a leányzó fekvése”… Traktorista lányok kerestetnek A minap nyilatkozott az esélyegyenlőségben legilletékesebb hazai személyiség, nevezetesen Grațiela Drăghici, az Országos Esélyegyenlőségi Ügynökség (ANES) elnöke (aki egyébként nőgyógyász szakorvos, és állítólag a kormányfő egyik bizalmasa). Egy interjújában többek között azt hangoztatta, hogy harcol a férfiak és nők közti egyenlőség megteremtéséért, mind a társadalomban, mind pedig a munkahelyen. Ebben az összefüggésben megpendítette azt is, hogy az országban sok olyan nő van, akik képesek lennének olyan mesterségek gyakorlására, amelyek szokásos módon férfiakra jellemzőek. Azzal példázódott, hogy a nő bármikor „rakodógép” (a „motostivuitor” szót használta igen tévesen a „motostivuitorist” helyett) lehet, ilyenképpen pedig akaratlanul is „gépet” csinált a nőből, s ezek szerint a „gépkezelő” akár, illetve továbbra is a férfi maradhatna. Félretéve az iróniát, megengedhetetlen egy ilyen „botlás” egy államtitkár szájából, annál is inkább, mert a „motostivuitor” szót többször is megismételte. Az már csak hab a tortán, hogy állítása szerint ugyan van „motostivuitor” nő, de kevés. Másabb férfias mesterségekre is utalt, többek között fájlalva, hogy kevés, illetve nemigen van a traktorok kormányánál nő. Ezt hallva, eszünkbe jutott egy egykori forradalmi hangvételű dal: „Traktoristák, lányok / Sej, rohan brigádok / Rajta hát, munkára fel!” Tisztelt államtitkár asszony: munkára fel a nyelvhelyesség „győzelméért”. Amúgy az államtitkári esélyegyenlőségi okfejtésre reagált az egyik hazai kommunikációs szaktekintély, Dumitru Borțun egyetemi tanár, aki szerint a nyelvbotlás volt a kisebb baj, a nagyobb bajt az okfejtés „tudományos” volta jelentette. Elszólta magát Viorica Dăncilă kormányfő is, aki csütörtök este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában arról beszélve, hogy vannak olyan személyek, akik bár ismerik a realitásokat, mégis félretájékoztatják az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, megpróbálva eltávolítani Romániát Európától. Mondandóját a következőkkel zárta: „Ezek az emberek, azt hiszem, autisták, és nem látják, nem hallják azt, ami jól látható mindazok által, akik jóhiszeműek”. Bírálatözön érte azon nyomban Dăncilă kormányfőt, többek között hevesen tiltakozott az autista gyermekek szüleinek országos egyesülete, valamint neves pszichológusok és szakemberek. Egy Beszterce megyei érdekképviselet (Asociația Autism Europa Bistrița) állítólag beadvánnyal fordult a Diszkrimináció Ellenes Országos Tanácshoz (CNCD), ahhoz a szervezethez, amelyik nem is olyan régen eljárást indított Cristian Tudor Popescu neves újságíró ellen, Viorica Dăncilă személyiségi jogainak a megsértése okán bírságot róva ki az újságíróra. Dăncilă kormányfő pénteken a reggeli órákban egy hivatalos közlemény révén kért nyilvánosan bocsánatot a történtekért. A szóban forgó beadvány kapcsán pedig többek között azt hangoztatta, hogy meg sem fog próbálkozni az esetleges szankcionálás „kikerülésével”. A CNCD elnöke, Asztalos Csaba azt közölte, hogy hivatalból eljárást kezdeményez, hozzáfűzve azt is, hogy az a már említett beadvány nem érkezett meg a tanácshoz. Állítólag a holnapi nap folyamán meghallgatásra bekéretik a kormányfőt, s majd azután hozza meg a döntését a CNCD. Ennek a bejelentésnek volt, van egy szépséghibája: már pénteken tudni lehetett, hogy a kormányfő február 20-21. között (azaz a keddi napon is) Brüsszelben tesz hivatalos látogatást. Lehet, hogy a CNCD illetékesei is vele utaznak, s a meghallgatásra a repülőgépen kerül sor… Felöltöztették… A Brassó Regionális Vasút-igazgatóság több mint 1000 alkalmazottja már régecske, hogy várakozik arra, amire ugyancsak, hogy jó ideje jogosult lett volna, nevezetesen munkaruhára, pontosabban kezeslábasra. Úgy tudni, hogy a közbeszerzési eljárást még a múlt esztendőben lebonyolították, s a szerződés megkötésére is sor került. A leszerződött új „gúnya” leszállítására a múlt esztendő utolsó napjaiban sor is került, s portéka átvételére is. A szerződést megnyerő cég egyébként a bukaresti székhelyű Hydro Energo Invest Kft. volt. A csomagok kibontására azonban csak nemrégiben került sor, s megkezdődött a kezeslába­sok kiosztása. Ám azok egy része köszönő viszonyban sem voltak a szerződésben szereplő mintapéldánnyal. Mi több kiderült, hogy használt, de tisztába tett munkaruhákról van szó, s hellyel-közzel sikerült eltüntetni az azon szereplő „Mercedes Benz” feliratot is. Az is igaz viszont, hogy az összes csomag felbontása után kiderült, hogy vannak olyan kezeslábasok is, amelyek megfelelnek a mintapéldánynak. Ez ugyan lehet vigasz, de gyenge vigasz. Sőt még az sem, mert a brassói vasutasok kiderítették, hogy az ottani használtruha-kereskedésekben 5-10 lej közötti áron lehet vásárolni ugyanolyan munkaruhát, amilyen nekik van, igaz, hogy azokon nem szerepel úgy elmosódva a Mercedes Benz felirat. Ide vagy oda ezzel a tekintélyes márkanévvel, de azoknak a vasutasoknak új és időtálló munkaruhára van szükségük, úgy ahogy az őket megilleti a kollektív munkaszerződésük értelmében. Egyelőre csak elégedetlenkedhetnek, a regionális igazgatóság pedig egyelőre csak levelezgethet a beszállítóval… Másabb „felöltöztetésben” részesülhetnek országszerte a közegészségügyi igazgatóságok is. A szó, a fogalom átvitt értelmében ugyanis azok esetében bizonyos űrlapokkal való ellátásról van szó. Messziről kell indulnunk: még 2014 júliusában jelent meg a temetőkre, a krematóriumokra és a temetkezési szolgáltatásokra vonatkozó 2014/102-es törvény, amely az esztendő júliusában vált hatályossá. Gyakorlatba ültetésére azonban nemigen kerülhetett sor, mert hiányoztak a műszaki és az egészségügyi normák, amelyeket kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2016 októberében megjelenjen a szóban forgó kormányhatározat, a 2016/741-es, amely egyébként 2016. október 24-én vált hatályossá. Annak 46-os szakasza értelmében az egészségügyi miniszter rendelete révén kellett jóváhagyni az ügyintézéssel (mindenekelőtt a temetkezési szolgáltatásokat végző cégek tevékenységével) kapcsolatos űrlapokat, illetve azok formanyomtatványait. Majdnem két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre aláírásra kerüljön ez a rendelet, ami egyébként 2017. december 29-én következett be. Annak megjelentetését sem siették el, ugyanis a szóban forgó miniszteri rendelet, a 2017/1532-es, csak az idén jelent meg a Hivatalos Közlöny január 17-i számában. Összeszámolva a törvény megjelenésétől eltelt hónapokat, az derül ki, hogy kereken két és fél évre volt szükség, míg a temetőket, a krematóriumokat és a temetkezési szolgáltatásokat sikerült érdemben „felöltöztetni”, mármint ilyen meg olyan jogszabályokkal… Hecser Zoltán