Nemrégiben olyan vélemények, megalapozottnak tűnő feltételezések láttak napvilágot, miszerint a közszférai egységes bérezési kerettörvényre vonatkozó 2017/153-as törvény hatályba lépésével egyidejűleg megszűnik, megszűnhet a rezidens orvosoknak az úgynevezett rezidensi ösztöndíjra való jogosultsága. Erről a jogosultságról amúgy a 2012/103-as törvénnyel jóváhagyott 2009/18-as kormányrendelet (amelyet utólag többször is módosítottak és kiegészítettek) rendelkezett. Az ösztöndíj esetleges megszüntetését az érintettek, valamint a szakelemzők egy része kerettörvénnyel hozta összefüggésbe, arra való hivatkozással, hogy abban semminemű utalás nincs a tekintetben, hogy a szóban forgó ösztöndíj az egészségügyi szektorban valamelyes elemét is képezné a bérezési rendszernek. Minden jel arra mutat, hogy a kormányzati illetékesek sem voltak tisztában a dolgokkal, mert amikor a híresztelések, feltételezések napvilágot láttak, nemigen reagáltak, haboztak, s ugyancsak feltételezésekbe bocsátkoztak. Igaz, Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter mást állított, nevezetesen azt hangoztatta, hogy a rezidens orvosoknak ez a jogosultsága nem fog megszűnni. Valami azonban mégsem volt rendben, legalábbis úgy tűnik, legalábbis erre a következtetésre juthatunk egy a most megjelent kormányrendeletet olvasva. A kormány múlt heti, július 13-i ülésén napirendre került (talán nem ok nélkül) a rezidensi ösztöndíj ügye, és el is fogadtak egy kormányrendeletet, amely révén újólag módosították a már említett 2009/18-as kormányrendeletet. A Hivatalos Közlöny július 14-i számában jelent meg ez a 2017/1-es számot viselő kormányrendelet. Annak révén az eddig hatályos jogszabály két szakaszának előírásait módosították, sőt az egyik esetében azt ki is bővítették. Kezdenénk azzal, hogy a módosított jogszabály (annak 13-as szakasza) tételesen felsorolja azokat a személyzeti kategóriákat, amelyek esetében a személyzeti kiadásokat teljes egészében az állami költségvetésből fedezik: a rezidens orvosok, rezidens fogorvosok és rezidens gyógyszerészek, azok a rezidens orvosok, akiket a megyei közegészségügyi igazgatóságok, az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó, jogi személyiséggel rendelkező más egységek, az állami egészségügyi egységek és az Országos Munkaképesség Megállapító Intézet (INEMRCM) keretében foglalkoztatnak. A jogosultság időtartama az a maximális periódus, amely érvényes egy adott szakosodásra vonatkozóan. A folyósítás jogalapját az egyéni munkaszerződés képezi. A lényeget viszont egy másik módosított szakasz (a 131-es) szövege tartalmazza: 2017 júliusától kezdődően a fentebb felsorolt rezidensek, amennyiben havi bruttó bérük nem haladja meg a 7100 lejt (abba nem foglalva bele a legális munkanormán kívüli ügyeletekre járó jogosultságot), havonta 670 lej kvantumú rezidensi ösztöndíjban részesül. Ez a rezidensi ösztöndíj mindaddig folyosítandó, míg az arra jogosult személyzet nem fog részesülni a 2017/153-as törvény által a 2022-es évre előírt bérszintben, mármint az alapbér tekintetében. (Amúgy ez a szövegrész eléggé tekervényes megfogalmazású, távolról sem nevezhető szabatosnak.) A kormányrendelet értelmében a rezidensi ösztöndíj nem képezi részét a bruttó bérnek, s következésképpen azt nem terheli a jövedelmi adó, s ugyanakkor nem képezi a kiszámítási alapját a társadalom és egészségbiztosítási, valamint a munkanélküliségi, illetve a munkabaleseti hozzájárulásnak. Azaz: a rezidensi ösztöndíj esetében el kell tekinteni a hozzájárulás-fizetési kötelezettségektől. Hecser Zoltán