A romániai gyermekek 42 százaléka funkcionális analfabéta, azaz ők nem értik meg az iskolai vizsgákon megkövetelt legegyszerűbb feladatokat sem. [caption id="attachment_39159" align="aligncenter" width="1400"] Alapvető szövegértési gondokkal küszködik szinte minden második diák Fotó: László Róbert[/caption] Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem képesek teljes értékűen elolvasni és megérteni egy szöveget, összefüggéseket találni korábbi ismereteik és a szövegben fellelhető ismeretek között, nem képesek szóban és írásban kifejteni álláspontjukat a szövegben megfogalmazottakkal kapcsolatban, és nem utolsósorban képtelenek a szövegből megszerzett információkat a mindennapi életben alkalmazni. Hosszú távon pedig azt jelenti, hogy ezek a gyermekek később kizárólag olyan munkaköröket tudnak betölteni, amelyek csak minimális képzettséget igényelnek. Az, hogy a romániai oktatási rendszerben jelenleg szinte minden második gyermek (42 százalék) funkcionális analfabéta, egy, az Államelnöki Hivatal és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kommunikációs tanszéke által szervezett konferencia megállapítása. A Művelt Románia program keretében tartott tanácskozáson elhangzott: az EU egy 2012-ben közzétett (High Level Group of Experts on Literacy című), a funkcionális analfabetizmus helyzetét tárgyaló jelentése már rámutatott, hogy Romániának súlyos gondjai vannak ezen a téren, illetve egy 2009-ben végzett PISA-teszt 69 országból a 49. helyre sorolta Romániát a gyermekek szövegértési képessége tekintetében. A korábbi jelentés szerint a romániai gyermekek 40,9 százaléka nem éri el a PISA-teszt kettes szintjét, ők gyakorlatilag funkcionális analfabéták. Az Államelnöki Hivatal felmérése szerint ez az arány 2016-ra 42 százalékra nőtt. A funkcionális analfabetizmus jelenlegi EU-s „átlagszintje” 20 százalék, a kitűzött cél szerint ezt próbálják 2020-ra 15 százalék alá szorítani. [box type="shadow" ]Számtangyakorlat: „iskolaleltárt” készít az oktatási tárca Leltárt készít az oktatási és fejlesztési minisztérium azokról az épületekről, amelyekben oktatási intézmény működik, annak érdekében, hogy kiderüljön: milyen beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy mindegyik intézmény megkapja a működéséhez kellő jóváhagyást és egészségügyi engedélyt. Mircea Dumitru tanügyminiszter azt mondta, hogy ilyen „leltár” jelenleg nem áll a tárca rendelkezésére, miközben azt tudják, hogy az országban oktatási tevékenységet lebonyolító több tízezer épület „egy részében” a minimális feltételek sem adottak. Hozzátette, miközben az utóbbi időben sok innovatív ötlet, programjavaslat hangzik el a tanügy és az oktatás kapcsán, sok vidéki iskolaépület „megrekedt a 19. század végi, 20. század eleji szinten”.[/box]