A magyar szervezetek közös állásfoglalása
Kolozsváron folytatott megbeszélést dr. Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott tegnap az erdélyi magyar társadalmi és politikai szervezetek küldötteivel. A találkozón részt vett valamennyi jelentős hazai magyar szervezet, a jelenlévők közleményt fogadtak el, kifejezve szolidaritásukat az SZNT polgári kezdeményezése elutasítása ügyének luxembourgi tárgyalása mai szóbeli szakasza alkalmából, felhívva a figyelmet az Európai Bizottság jogalkalmazásának visszásságaira.
Kolozsváron tárgyalt tegnap dr. Szili Katalin, a magyar kormányfő megbízottja a hazai magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviseletében Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében (EMNT) Tiboldi László, a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Kulcsár-Terza József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről Gazda Zoltán, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében és Székely István vett részt. A jelenlévők nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozzák: „Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek közös nyilatkozatukban fejezik ki szolidaritásukat a Székely Nemzeti Tanáccsal, a 2015. december 15-én, Luxembourgban tartandó, a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viselő európai polgári kezdeményezés bizottsági elutasításával kapcsolatos T-529/13. számú, Izsák Balázs és Dabis Attila kontra Európai Bizottság ügy perének szóbeli tárgyalási szakasza előtt.” A dokumentumban az aláírók felhívják a figyelmet „az Európai Bizottság legutóbbi, 2015. november 30-i döntésére, amelyben a testület az Európai Unióról szóló Szerződés alapvető értékéről szóló 2., 6. és 7. cikkére hivatkozva nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe! című európai polgári kezdeményezését.” A továbbiakban emlékeztetnek arra, hogy „a Bizottság az SZNT fent említett, illetve a FUEN és az RMDSZ által közösen előterjesztett, Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését elutasító határozatainak indoklásában arra hivatkozott, hogy a benyújtott európai polgári kezdeményezések nyilvánvalóan kívülesnek a Bizottság hatáskörén, mivel az a megjelölt tárgykörökben nem rendelkezik hatáskörrel az EU alapító szerződéseinek végrehajtásához szükséges uniós jogi aktus előterjesztésére”, meg, hogy „a Bizottság álláspontja szerint az Európai Unió alapító szerződései nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.”
A dokumentum a továbbiakban leszögezi: „Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt, illetve miért utasította el a FUEN–RMDSZ és az SZNT polgári kezdeményezéseit, hiszen legutóbbi döntésének fényében azokat is mint elfogadhatókat egyértelműen nyilvántartásba kellett volna vennie. Az Unió intézményei személyzeti szabályában a Tanács már rendelkezett a nemzeti kisebbségek diszkriminálása konkrét tilalmáról, amit nyilvánvalóan az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene. Elutasítjuk az Európai Bizottság által ily módon alkalmazott kettős mércét” – szögezik le az aláírók, akik bíznak „az Európai Unió bíróságának következetes, hiteles, valamint az európai polgári kezdeményezés mint demokratikus jogintézmény céljának és szellemiségének megfelelő jogalkalmazásában.”
HN-összefoglaló