Lassú lehűlés következett be az időjárásban, de nem így a hazai politikai életben, jogszabályozási ténykedésben, egyes közigazgatási intézményeknél bekövetkezett történésekben. És eldőlt az is, hogy a parlamenti választásokra december 11-én, vasárnap kerül sor. Az olaszországi tragikus kimenetelű földrengés, ha megkésve is, de lázas és érdembeli ténykedésre késztette a kormányt, a kormányfőt: hétfőn annak kapcsán rendkívüli kormányülésre került sor, amelyen egy kormányhatározatot is elfogadtak a román állampolgárságú áldozatok és azok hozzátartozói megsegítésére, amely értelmében méltányosnak és tisztességesnek nevezhető anyagi támogatásban részesülhetnek, személyes kérés alapján. Másnap, azaz augusztus 30-án Dacian Cioloș, együtt Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszterrel, részt vett Amatriceben azon az állami gyászszertartáson, amelyen jelen volt az olasz államelnök és kormányfő is. Szerdán került sor a szokásos heti kormányülésre, amelyen viszont szokatlanul sok jogszabályt fogadtak el: egy törvénytervezetet, 9 sürgősségi kormányrendeletet és 29 kormányhatározatot, ezenkívül pedig rábólintottak 11 beterjesztett memorandumra is. Minden jel arra mutat, hogy a kormány már türelmetlenül várta a sürgősségi kormányrendeletek meghozatalának lehetőségét, legalábbis arra lehet következtetni azok nagy számából. Úgy tudni, hogy a kormányfő a mai nap folyamán hivatalos látogatásra utazik Németországba, de addig is egy igen kényes és sürgős feladat hárul rá: nevesítenie kell az új belügyminisztert vagy esetleg azt a személyt, aki ideiglenesen be fogja tölteni ezt a tárcavezetői funkciót. Az elmúlt héten megkezdte utolsó ülésszakát a parlament is egy olyan ülésszakot, amely sok szempontból viharosnak és feszültnek ígérkezik, arról nem is beszélve, hogy elméletileg igen-igen zsúfolt programra kell számítani. Ugyanakkor a parlamenti pártok esetében (de nem csak) máris kiütköznek a választásokra való előkészületek, s e tekintetben is zűrzavarosnak és zaklatottnak ígérkező periódusnak nézünk az elébe. „Lefejezés”… Lapunk múlt keddi, azaz augusztus 30-i számában már hírt adtunk, hogy a Korrupcióellenes Országos Igazgatóság (DNA) ügyészei kezdeményezték a bűnvádi eljárást a belügyminisztérium hírszerzési és belső védelmi főosztályának (DIPI) több vezető beosztású tisztjei ellen, beleértve annak államtitkári rangú főnökét, Rareș Văduvát is (akit egyébként augusztus 29-én idéztek be, s akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen minőségben), valamint annak elődjét is, Gheorghe Nicolaet. A DNA augusztus 29-i közleményében még hat vezető beosztású személy neve volt feltüntetve, s anélkül, hogy részleteznénk az ellenük felhozottakat, utalhatunk arra, hogy az általuk elkövetett állítólagos bűncselekmények bizonyos értelemben összefüggésbe hozhatók az egykori kormányfőhelyettes és belügyminiszter, Gabriel Oprea „ténykedéseivel” (akivel szemben ugyancsak büntető eljárás van folyamatban). Így például az ő tudtával és beleegyezésével került sor költségvetési pénzalapok jogszerűtlen elköltésére egy igen drága személygépkocsi megvásárlására 2015-ben, s azt a járgányt az ő személyes használatára bocsátották. Továbbá a különleges, titkos műveletekre szánt pénzalapok felhasználása tekintetében is súlyos visszaélésekre került fény, kihasználva, hogy azok elköltésére viszonylag nehezen ellenőrizhető módon van lehetőség saját céljaikra különböző protokoll jellegű kiadásokra fordítottak jelentős összegeket (például 3500 lejes parfümöt vásároltak, s azzal felettesüket, a belügyminisztert ajándékozták meg). Augusztus 30-án Cioloș kormányfő a 2016/281-es döntésével felmentette tisztségéből azonnali hatállyal Rareș Văduvát, szem előtt tartva a belügyminiszternek egy azelőtt való nap keltezett átiratát. Kissé fura, hogy az államtitkár megúszta felmentéssel és nem élt a kormányfő a menesztés lehetőségével. Egyébként e rendeletét megelőzően a főosztálynál felmentettek több magasrangú tisztet vezető funkciójából. Augusztus 31-én egy újabb közleményt hozott nyilvánosságra a DNA, s abból az derül ki, hogy a DIPI újabb 18 alkalmazottjával szemben rendelték el a bűnüldözési eljárást, többek között pénzalapok törvénytelen felhasználása, sikkasztás és hivatali visszaélés állítólagos bűncselekményének elkövetése okán. tehát a megvádolt személyek száma 24-re emelkedett, s ezek közül hatan vezető funkciókat töltöttek be a DIPI keretében. Azt nem tudni, hogy ennek a jobbára titkos tevékenységet folytató főosztálynak hány alkalmazottja van, de szakértői vélemények szerint annak közvetlen apparátusában tevékenykedő 24 személlyel szembeni bűnvádi eljárás képletesen fogalmazva a DIPI csúcsvezetésének lefejezését is jelentheti. Csütörtökön kiderült, hogy tovább, illetve „feljebb” gyűrűzik a DIPI (bűn)ügy, s az elérte a tárcavezetőt, Petre Tobă minisztert is: a DNA az ő esetében is eljárást kezdeményezett a bűnpártolás állítólagos bűncselekményének elkövetése okán. (Ezt azért, mert titokgazdai minőségében megtagadta a DIPI-tisztek bűncselekményeivel esetleg kapcsolatba hozható okiratok titkosításának feloldását.) Tobă ugyan ártatlanságát hangoztatja, de ennek ellenére csütörtök este bejelentette, hogy lemond miniszteri funkciójáról, amivel amúgy egyetértett Cioloș kormányfő is. Egy hivatalos közlemény szerint Dacian Cioloș ma benyújtja az államelnökhöz a Tobă utódjának kijelölésére vonatkozó javaslatát. Visszatérve Gabriel Oprea ügyeire: a DNA szeptember 1-jén kezdeményezte szenátori mentelmi jogának megvonását. A pénteki, szeptember 2-i hivatalos közlemény szerint az ezt kérelmező beadványt a szenátusnál beiktatták, s a felsőház állandó bürójának mai ülésén ismertetik, majd véleményezés végett megküldik a jogi bizottságnak. (A kérésnek a szenátus általi jóváhagyására vagy elutasítására már e hét folyamán is sor kerülhet.) Egyébként a DNA közleménye szerint a 2015. október 20-án bekövetkezett közlekedési balesetben elhalálozott Bogdan Gigină közlekedésrendészeti rendőr esetében Opreát gondatlanságból elkövetett emberölés bűncselekményével vádolják. (A balesettel kapcsolatosan már előzetesen másabb bűncselekmények állítólagos elkövetésével is megvádolták Opreát, most pedig a miniszteri menetoszlopot felvezető motoros rendőr elhalálozása okán merült fel a szóban forgó bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja.) Másabb jellegű „lefejezésről” számolt be a minap az Adócsalás-ellenes Vezérigazgatóság (DGAF): július elejétől augusztus végéig felügyelőik olyan 2080 adófizetőt ellenőriztek, akik tevékenységüket a tengerparti üdülőtelepeken fejtik ki. Az ellenőrzések nyomán kirótt bírságok és elkobzott javak értéke közel 10,4 millió lejt tett ki. Összesen 2444 szabálysértési szankciót alkalmaztak, ebből 2001-nek velejárója volt a pénzbírság is, amelynek az összértéke meghaladta a 9,6 millió lejt. Továbbá az elkobzott készpénz és javak együttes értéke megközelítette a 700 ezer lejt. Az ellenőrzések során 23 gazdasági szereplő tevékenységét voltak kénytelenek felfüggeszteni (12 esetben a pénztárgép használatának „mellőzése” okán, 8 esetben annak hiánya miatt stb.). Adócsalás ügyben tudósított augusztus 31-én egy rendőrségi közlemény, egy „nagy halról”: a Gazdasági Bűncselekmények Felderítésének Igazgatósága (DICE) és a Különleges Műveletek Igazgatósága (DOS) Bukarestben, a Vâlcea megyei Olănești-en és Râmnicu Vâlceán, valamint Mamaia üdülőtelepen 16 házkutatást eszközöltek olyan személyeknél, amelyekről azt feltételezik, hogy adócsalás és pénzmosás révén kb. 10 millió eurós kárt okoztak. Jobbára vendéglátóiparban tevékenykedő 10 kereskedelmi társaságban is érdekelt családról van szó, valamint azokhoz közel álló személyekről. Többek között az ő tulajdonukban van például az Olănești fürdőtelepen lévő Riviera szálloda, valamint a hasonló megnevezésű Mamaián lévő szálloda. A 2006–2016-os időszakban jelentős értékű fiktív kereskedelmi ügyleteket jegyeztek be, amelyek révén indokoltatlanul felsrófolták a leírható költségeiket stb. (Például olyan termékeket is „vásároltak”, amelyekről utólag kiderült, hogy azokkal nem is rendelkeztek az állítólagos beszállítók.) Ha ténylegesen is beigazolódik az a 10 millió eurós károkozás, akkor az rekordszámba fog menni. De van ennél nagyobb kár is, amit ugyancsak egy csalás, de nem adócsalás eredményezett, és nem az állami költségvetésnek, hanem egy multinacionális cégnek. A járműkábeleket gyártó Leoni Wiring Sistem romániai, Besztercén lévő székhelyéről utaltak át 37 millió eurót augusztus 12-én, állítólag a németországi anyavállalatnak. Utólag kiderült, hogy hackerek közreműködésével követtek el egy ki­bernetikus csalást, s a pénz végül is nem oda érkezett, ahová azt utalták, amit egyébként az anyavállalat nem is kérelmezett és nem is tudott arról. Tulajdonképpen a németországi központ egyes igazgatóinak az elektronikus postafiókját klónozták a hackerek, arra utasítva a besztercei leányvállalat pénzügyi igazgatóját, hogy utalja át az említett összeget. Hogy hol landolt a pénz és kinél, arról egyelőre csak feltételezések vannak, állítólag Csehországban. Egyébként a Leoni cégcsoport illetékesei augusztus 31-én közleményt hoztak nyilvánosságra, amelyben elismerték a jelentős károkozás tényét, de hangsúlyozták azt is, hogy az nem befolyásolja a romániai gyáregységei tevékenységét, sem pedig a cég adatközlésének biztonságát. Mit is mondhatnánk? Vannak, akik „miskárolnak”, s vannak, akik az internet segítségével. Erőnléti edzések Ha az elmúlt hetek során viszonylagos csend honolt a parlamenti pártok, s úgy általában a politikai pártok háza táján, most úgy tűnik, végéhez közeledik a „szunyókálás”, s megkezdődnek az „erőnléti edzések”. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy egyre gyakrabban nyilatkoznak egyes pártok vezetői, hallani a jelöltállítás körüli nyílt vagy lappangó feszültségekről, viszályokról, akárcsak arról is, hogy egyes neves politikusok, illetve honatyák átnyergeltek, illetve szándékukban áll átnyergelni más pártokhoz, azokhoz, amelyek esetében a parlamentbe bejutási esélyük nagyobb (vagy legalábbis annak tűnik). Ilyen tekintetben máris elkönyvelhetők konkrétumok, meglepő történések. A múlt hét végéig a Bogdan Diaconu ultranacionalista független képviselő nevével fémjelzett Egyesült Románia Párt (PRU) tagsága 15 honatyával „gazdagodott”, jobbára a szociáldemokrata pártból nyergeltek át, de a liberális pártból is. Köztük van a zavaros üzleti ügyeiről elhíresült egykori szociáldemokrata képviselő, a dúsgazdag Sebastian Ghiță, akivel szemben egyébként a DNA több bűnügyben is eljárást folytat. Hetekkel ezelőtt lábra kapott az a hír, pontosabban híresztelés, miszerint Victor Ponta is fontolgatná az „áttelepülés” szándékát, s erre vonatkozóan tett burkolt célzásokat Diaconu is, aki többek között azt hangoztatta, hogy „tárt karokkal várják, nagy megtiszteltetés lenne számukra soraikban tudni Victor Pontát, a kiváló politikust”. Ezt az értesülést egyes hírtelevíziók a jelek szerint túllihegték. Hetekkel ezelőtt viszont Ponta azt nyilatkozta, hogy továbbra is a PSD színeiben szeretne indulni és Gorj megyében nyújtja be a jelöltállítási szándékát. Időközben azonban tett néhány olyan viccesnek, humorosnak szánt megjegyzést, amelyeket egyes elemzők talán nem véletlenül komolyan vettek, s azt a következtetést vonták le, hogy Ponta még hezitál. Kedden Gheorghe Miloșteanu, a szociáldemokrata párt Gorj megyei szervezetének titkára egy sajtóértekezlet keretében hivatalosan is bejelentette, hogy Victor Ponta augusztus 29-én, hétfőn benyújtotta szándéknyilatkozatát a képviselő-jelöltségre. Ez a bejelentés és a szándéknyilatkozat bemutatása a képernyők előtt akár véget vethetett volna a híreszteléseknek, igen ám, de szerdán este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott terjedelmes interjújában Victor Ponta úgy nyilatkozott, hogy jövőbeni politikai, közéleti szerepvállalása, bizonyos tisztségek esetleges betöltése nemcsak rajta múlik, hanem a szociáldemokrata párt csúcsvezetőinek viszonyulásán is. Gondoljon mindenki azt, amit jónak lát… Pontosítás Lapunk múlt csütörtöki számában számoltunk be Korodi Attila parlamenti képviselő ama sajtótájékoztatójáról, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a regionális fejlesztési és közigazgatási minisztériumnak a közigazgatás átszervezéséről szóló elképzelése, illetve a közvitára bocsátott arra vonatkozó törvénytervezete nincs összhangban az erdélyi valóságokkal. Pontosítás igényeltetik nem a képviselő úr által elhangzottak okán, hanem a törvénytervezet megnevezése kapcsán. Nem közigazgatási átszervezésről (s még kevésbé régiósításról), s arra vonatkozó törvénytervezetről van szó tulajdonképpen, hanem az ország területi elrendezésének jóváhagyására vonatkozó törvény tervezetéről, s azon belül a IV-es fejezetről, települések hálózatáról. (Lege privind aprobarea Planului de Amenajare a Teritoriului Național, Secțiunea IV, Rețeaua de localități.) Erről a törvénytervezetről egyébként már előzetesesen beszámoltunk, nevezetesen az augusztus 22-i lapszámunkban. A jogszabálytervezetet illetően van még a maga nemében egy érdekes (vagy inkább fura?) vetület: azt augusztus 12-én megjelentették a szaktárca honlapján, de nem a közvita (consultare publică) keretében, hanem egy eldugottabb szekció, a tárcaközi egyeztetés (consultări interministeriale) keretében. Ilyenképpen pedig nem világos, hogy van-e vagy nincs közvita. A törvénytervezet kapcsán a magunk részéről megismételnénk azt, amit már írtunk augusztus 22-i lapszámunkban: a soron következő parlamenti ülésszak során, azaz december elejéig nemigen lesz lehetőség a parlament általi elfogadására. Egyrészt időszűke okán, másrészt azért, mert hatósugara, valamint esetleges gyakorlatba ültetésének hatásmechanizmusa okán hosszas vitára lehet majd számítani. Ez utóbbit látszanak előrevetíteni Korodi Attila képviselő úrnak a sajtótájékoztatón elhangzott észrevételei, kifogásai is… Hecser Zoltán