Florin Cîţu pénzügyminiszter április második felében többször is úgy vélekedett, hogy a jelek szerint várakozásain felüli költségvetési bevételekre lehet számítani, legalábbis a pandémia viszontagsága közepette. Utólag kerülte ezt a témát, de a pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott négyhavi helyzetjelentésből az derült ki, hogy némi igaza volt, ám a megugrott kiadások „elporlasztják” azt a viszonylagos többletbevételt.

Câţu tárcavezető a kilátásokat ismerteti

A pénzügyminisztérium szokásos helyzetjelentéséből és az ahhoz csatolt kimutatásokból az derül ki, hogy április hónap folyamán 8,8 milliárd lejjel növekedett a költségvetési hiány, s így az 4 hónap viszonylatában elérte a 26,82 milliárd lejt, azaz a GDP-arányos deficit 2,48 százalékos volt. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy a múlt esztendő azonos időszakában a szóban forgó hiány „csak” 11,41 milliárd lejt tett ki. Kétségtelen, hogy a pandémia körülményei közepette se nem indokolt, se nem szerencsés az összehasonlítás, hisz április hónapban az ország gazdasági tevékenysége majdhogynem a feje tetejére állt, s ez kihatott egyrészt a költségvetési bevételek alakulására, az egészségvédelem frontján vívott harc pedig ezzel egyidejűleg a költségvetés kiadási oldalán igen-igen jelentős pénzalapokat emésztett fel. (Az más ügy, hogy esetenként voltak vitatható és egyesek által indokolatlannak tartott olyan közbeszerzések is, amelyek állítólag túlzottan sokba kerültek.) Visszatérve a pénzügyminiszter előrelátására, elmondhatjuk, hogy a bevételi oldalon áprilisban megmutatkoztak a maguk nemében kedvező folyamatok is: a nyereségadóból befolyt 3,6 milliárd lej 28 százalékkal volt nagyobb, mint a 2019 azonos hónapjában realizált; a jövedelemadóból inkasszált 1,9 milliárd lej +5 százalékot jelentett; a jövedéki adóból beszedett pedig 2,8 milliárd lejt, azaz +27 százalékot. Csökkentek viszont, nevezetesen 22 százalékkal az áfából származó bevételek. Az áfából és a jövedéki adóból származó bevételek tekintetében némileg furcsának tűnik az azok dinamikájában megmutatkozó jelentős arányeltolódás. Mindkét adónem lényegében az áruforgalomhoz kapcsolódik, s ilyen körülmények között szokatlan, hogy az egyik esetében plusszal zárult a hónap, a másik esetében mínusszal. Ezzel együtt és ezentúl az állami költségvetés összbevételei áprilisban 5 százalékkal voltak nagyobbak, mint 2019 azonos hónapjában. Ezt a pluszt viszont „elsodorta” a kiadások jóval magasabb arányú, 13 százalékos növekedése. A szolgáltatásokra és a dologi kiadásokra áprilisban 4,5 milliárd lejt fordítottak (25 százalékkal többet, mint 2019 áprilisában), szociális gondozásra 10,9 milliárd lejt (+17 százalék), a beruházási költségek pedig megduplázódtak, elérve a 2,3 milliárd lejt. (Ez utóbbiak esetében az iramos gyarapodásban kétségtelen, hogy közrejátszottak az egészségügyi szektorban lebonyolított jelentős eszközbeszerzési beruházások.) Némileg meglepő az is, hogy áprilisban a közszférai személyzeti költségek 2 százalékkal csökkentek, s ez részben azzal magyarázható, hogy egyes közintézményekben is „kényszerszabadságolásra” került sor, ami a bértömeg oldalán úgymond megtakarításokat eredményezhetett. Van még érdekesnek tűnő számadat. Míg az esztendő első 3 hónapja folyamán az állami társadalombiztosítási költségvetés jelentős deficittel zárult, 4 hónap viszonylatában már mintegy 208 millió lejes többlettel számol. Hogy ez miképp lehetséges? Befolyt a kasszába több mint 5,5 milliárd lej értékű szubvenció. Rekord született viszont az egészségbiztosítási egységes országos alap deficitje tekintetében, az meghaladva a 2,8 milliárd lejt, olyan körülmények között, amikor ez az alap több mint 900 millió lejes szubvencionálásban is részesült. Ezt a jelentős deficitet nem nehéz megmagyarázni. A pandémia elleni küzdelem, ami egyébként jobbára eredményesnek bizonyult, sokat kiragadott a konszolidált általános költségvetés bevételeiből is.

Hecser Zoltán