Október 9-én ünnepeljük a postai világnapot. So­rozatunkban a pos­tai dolgozók áldozatkész munkája előtt tisztelgek.
A posta évezredek óta éle­tünk fontos része. Munkája átszövi mindennapjainkat, ün­ne­pek résztvevője, így tel­jesen természetes, hogy a ze­ne­mű­veknek is gyakori sze­replője.
Kezdjük egy barokk mes­terrel, Ennemond Gaultier-vel, vagy más néven Idősebb Gaultier-vel! A lantművész és zeneszerző 1575-ben született, de életműve a XVII. században teljesedett ki. Unokatestvére, Denis Gaultier publikálta mű­veit, így kissé összemosódik az opusok eredete. Talán leg­híresebb darabja a Posta cí­mű gigue, az az élénk tánc, amit a szerzők előszeretettel alkalmaztak szonáták és szvi­tek tételeként, s operák ba­lettbetéteiben is gyakran meg­jelent.

Mozart híres D-dúr sze­re­nádja a Postakürt mellék­nevet kapta, mivel a második Menüett tételében a postakürt is felharsan. A kürtjeleknek egyébként külön irodalmuk van. A cikk írása közben kerültem kapcsolatba a Dél-alföldi Pos­ta­­történeti Alapítvánnyal, amely­nek munkatársai fotókkal és információkkal is segítették munkámat. Honlapjukon az egyes kürtjelek is meg­hall­­gathatók: a postakocsik miként jelezték jövetelüket a lóváltó állomásnak, hogyan ösztönözték a pihenő utasok beszállását, s a vészhelyzetre is megvolt a jel. Ez azért is érdekes számomra, mivel a hadseregben ezredkürtös vol­tam, s e dallamokat még most is le tudnám játszani.

Talán a leghíresebb pos­tai tárgyú dalmű Adam A lon­jumeau-i postakocsis című operája. A kissé bugyuta tör­ténetben a főszereplő egy postakocsisból lett énekes, aki természetesen maga is dal­ra fakad a darab híres ron­dójában. Az ária a tenoristák bravúrszáma, magam is fel­használtam, mikor a híres ma­gyar énekesről, Pataky Kál­mánról forgattam filmet.
Goldmark Károly Házi tücsök című operáját Dickens regénye ihlette. Ez a Mester harmadik dalműve, egy kedves mese, amelynek bemutatója 1896-ban volt Bécsben. A kri­tikusok kedvezően fogad­ták, s letisztult műként érté­kelték. Az idillikus történet egy postamester házában ját­szódik, s természetesen a szín­padon itt is felharsan a pos­takürt. Sajnos a darab kissé feledésbe merült, s várja fel­támadását.
Végül zárjuk eszme­futta­tásunkat Zeller A madarász cí­mű operettjével. Ezúttal pos­tás­lány áll a középpontban, aki mindent megtenne azért, hogy szerelme solymászi kinevezést kapjon. Természetesen ez nem megy komplikációk nélkül, az öntudatos legény, a szerelmes hercegnő, ármány, valamint pénzsóvár udvaronc keresztezi terveit. Természetesen ezút­tal sem marad el a szívet me­lengető befejezés, a sze­relem és az eltökéltség dia­­­­­­dal­maskodik a klasszikus bécsi operett mesterének leg­is­mertebb dal­művében.