Holnap nyílik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége, amely mintegy húszéves előkészítés, illetve négy és fél éves kivitelezési munka eredményeként valósulhatott meg. A kiállítást május 19-én Novák Katalin magyar köztársasági elnök nyitja meg. Etájegység létrehozása természetes igényként fogalmazódott meg laikusok­ban és szakemberekben egyaránt, hiszen a tájegység létrejötte nemcsak az oktatást és az élményszerzést szolgálja, hanem nagyon fontos értékmentési aktus, szimbólum, hiszen jelzi az együvé tartozást a Kárpát-medencében, még akkor is, ha gyakran országhatárok választják el egymástól a különböző magyar néprajzi tájegységeket, így a Székelyföldet is. A SZNM, a Skanzen kezdeményezésének másik nagy erénye, azáltal, hogy felmutat és megtart értékeket, felhívja a figyelmet arra, hogy a modernizációs folyamatok során milyen gyorsan változik Székelyföld-szerte is a településkép, és milyen irdatlan mennyiségben válik uralkodóvá, váltja fel a régit az ipari alapanyagok jóvoltából formálódó tájidegen településkép, amelyben annyira otthontalanná tud válni az idehaza élő ember, mint bárhol a világon. – Mintegy két évtizeden át tartó ingatlanvásárlást, tereprendezést, előkészítést, tárgygyűjtést követően, majd majdnem öt évig tartó kivitelezési munka eredményeként nyílhat meg az erdélyi tájegység első része – mondotta Cseri Miklós főigazgató, aki szerint a szakma és az érdeklődő közvélemény évtizedek óta várt óhaja teljesült a programmal. – A Skanzen számára itt a nagy lehetőség és a feladat, hogy segítsük a Trianon-trauma, az 1920-ban bekövetkezett történelmi kataklizma feldolgozását, hiszen ezek mind olyan problémái a társadalomnak, amelyekre adekvát válaszokat kell adni – fogalmazott egyebek mellett a főigazgató. Az évek során 27 néprajzos és történész dolgozott, jelenleg a program első fele készült el, a második rész – amely még mintegy száz épületet jelent – a tervek és a remények szerint 2025 környékére valósulhat meg. A koronavírus terjedése miatt bevezetett szigorítások lassították időközben a Skanzenben zajló munkát, továbbá az sem volt megvalósítható a múlt évben, hogy március 15-én, aztán májusban, vagy augusztus 20-án tartsák a nyilvános, érdeklődő tömeg és állami vezetők jelenlétében a nyitóünnepséget. Emiatt a várakozás még inkább fokozta a témára érzékenyekben a kíváncsiságot. A most látogathatóvá váló rész jóvoltából nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is betekinthetünk. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. Egyebek mellett láthatóvá válik egy rekonstruált balavásári és homoródalmási parasztház, illetve csűr, a régi székelyudvarhelyi postahivatal is. Az Erdély-épületegyüttes jelenleg több mint 10,1 milliárd forintból valósult meg, magyar kormányzati forrásból. Olvasóink a nyitóünnepség alkalmával készült helyszíni riportban tájékozódhatnak a Szentendrén történtekről.

Simó Márton