– Negyvenhárom éve van a pályán. Hogyan lett fotós?

– Középiskolás voltam, amikor édesapámtól kaptam az első fényképezőgépemet, egy Zorkij márkájú gép volt, és azzal fotózgattam kirándulásokon, iskolai eseményeken. Így kezdtem fotózni. Aztán 1986-ban megalakult a csíkszeredai Prisma Fotóklub, amelynek 1987 áprilisától tagja vagyok. Azóta folyamatosan alkotok, de főként saját részre. Többnyire csak a nagyobb évfordulókon állítottam ki, vagy olyan esemény, kirándulás után, amely nagyon megragadott. Például 2001-ben jártam Medjugorjéban. Akkor volt az első kiállításom abból az anyagból, amit ott a zarándokok között fényképeztem. Utána volt a Verses képek, képes versek című tárlatom, amelyen egy-egy kedvenc vers fényképpel volt illusztrálva. Aztán még volt jó néhány kiállításom. Az 55. születésnapomon is triptichonokat állítottam ki, akárcsak most, a 60. születésnapomon is.

– Mi a kedvenc témája?

– Az aktokon kívül mindent szívesen fotózok. Egyszer kipróbáltam az aktokat is, de úgy éreztem, nem az én műfajom, többet nem is próbálkoztam vele. Az etnót, tájfotót, épületfotót és az utcaképeket nagyon szeretem.

– Immár másodjára készített triptichonokból kiállítást…

– Nem is tudom, honnan jött az ötlet. Talán onnan, hogy még nem láttam, hogy országszinten valaki ilyen kiállítást készített volna. Gondoltam, hogy éppen ezért egyedi lesz ez, és ezért megpróbáltam. Először a meglévő képekből raktam össze, aztán tudatosan úgy fotóztam, hogy tudtam, mit készítek belőle.

– Mi lesz a következő kiállítás témája?

– Az az igazság, hogy a mostani tárlatmegnyitó előtt egy kicsit aggódtam. Mondtam is a feleségemnek, hogy több kiállítást nem is szeretnék. Aztán, amikor megérkeztünk ide, a megyeháza mellé, leparkoltunk, megkérdezte a feleségem, hogy mi a következő terv. Érdekes volt, mert ekkor már én is éppen azon gondolkodtam, hogy mi lesz a következő. El is árulom, hogy egy régi ötletemet, vágyamat szeretném megvalósítani. Bibliai idézeteket szeretnék megjeleníteni a fotóimon.

– Hogyan?

– Igazából tíz kép elkészült, de úgy éreztem, hogy egy kicsit nehéz téma, és aztán abbamaradt, de mindenképp folytatom. A továbbiakban úgy készíteném, hogy különböző személyeket kérek fel, hogy álljanak modellt, és ha szükséges, beöltöznek korabeli ruhákba. Nagy kihívásnak érzem, de talán a 65. születésnapomra el tudom készíteni.