A ki­ál­lí­tás­meg­nyi­tó és a könyv­be­mu­ta­tó részt­ve­vő­it Botár László, a Har­gi­ta Megyei Kultu­rá­lis Központ munka­tár­sa, a Megyeháza Galéria vezetője és Székedi Ferenc műkritikus, publicista köszöntötte. Utóbbi beszédében a 93 éves Véső Ágoston Munkácsy-díjas nagybányai képzőművész és Sarány István újságíró szakmai kapcsolatát ismertette. Mint mondta, Sarány István két évvel ezelőtt részt vett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) nagybányai riporttáborában, ahol becsengetett a hajdani művészkolónia szomszédságában lévő utcácska egyik házába, és megkérte Véső Ágostont, hogy ossza meg vele azokat az emlékeit, amelyek a műterem-lakásában lévő néprajzi tárgyakhoz, fényképekhez, festményekhez, szobrokhoz, korabeli dokumentumokhoz, saját feljegyzéseihez, írásaihoz, művészi hitvallásához, azaz egész életéhez kapcsolódnak.

– Az elkövetkezőkben így készített egy olyan remek életútinterjút, amelyet kiegészítve Szekeres Attila Istvánnak, a címertanásznak és újságírónak akkor készített portréfotóival, festményreprodukciókkal, sok-sok jegyzetanyaggal, a mai nagyváradi holnaposok közreműködésével és Darabont Éva ihletett tipografizálásával egy kimondottan erdélyi kötet jött létre

– mondta Székedi Ferenc.
Rámutatott: a Nem könyvből tanultam Nagybányát című kötet megjelenése tette lehetővé, hogy a Véső Ágoston-festmények nem is, de a Véső Ágoston készítette fotók eljussanak Csíkszeredába.

– A következő napokban-hetekben még szemügyre vehetik az érdeklődők azokat a fotókat, amelyek a magyar és a hazai festészet legendás alakjait őrizték meg az időknek, valamint azokat a nagybányai és máramarosi tájfotókat, amelyek még az analóg és celluloid korszakban bizonyították, hogy mit jelent az érzékeny témakiválasztás, a kompozíciós látás, az a fotólencsén keresztül is megőrzött jelképteremtő erő, amely bizonyítja, hogy az erdélyi emberek jelent és jövőt megérző és megőrző erővel kapcsolódnak a művészetekhez

– tette hozzá a publicista. Megjegyezte: a remek könyv mifelénk kevésbé ismert életművel gazdagított mindannyiunkat.
Sarány István a könyvbemutatón hangsúlyozta, a kötet nem művészmonográfia, hanem a kíváncsi újságíró beszélgetett Véső Ágostonnal, akinek megragadó volt az életútja, személyisége, és ezt próbálta a könyvben visszaadni az olvasónak és annak, aki a jövőben a Véső-életművet kívánja kutatni. 

– Elég komoly munkával próbáltam összeszedni minden sajtóanyagot, ami Guszti bácsiról megjelent, tanulmányoztam az általa írt vagy szerkesztett könyveket. Az 50-es években nem mindig fényképet készítettek az újságban megjelent anyagokhoz, hanem kis grafikákat, még ilyeneket is találtam, és az említetteket jegyzékbe foglaltam

– mondta a Nem könyvből tanultam Nagybányát című könyv szerzője.
Rámutatott: a fotókiállításon látható képek is szorosan kötődnek az általa írt könyvhöz és annak megírási folyamatához. A szerző a továbbiakban Véső Ágoston életének egy-egy különleges történetét is ismertette a fotókiállítás és könyvbemutató résztvevőivel.