A magyar könnyűzenei életben nem volt egyszerű kar­riert csinálni a 60-as, 70-es évek­ben. Az új gazdasági mechanizmus 1968-as meghirdetésével mintha szabadabb fuvallat indult volna el az országban, viszont néhány évre rá már a visszarendeződés időszakát éltük. Ebben része volt a Nagy Testvérnek, de Brezsnyev legjobb magyar tanítványai, mint például Biszku Béla és Komócsin Zoltán is kitettek magukért. A prágai tavasz eseményei is számos álmatlan éjszakát jelentettek a párt korifeusainak, akik ekkortájt ugyancsak rászálltak az értelmiségiekre. 
E nehéz időszakban kellett a fiatalság példaképeinek dolgozni. Az Omega együttes viszonylag könnyebben lavírozott, az Illés együttes viszont gyakran kihúzta a gyufát. Kezdődött a Miért hagytuk, hogy így legyen? című számmal, amit az éles szemű cenzorok visszadobtak, s végül Az oroszlán ugrani készül című filmben hangzott el. Az 1970-es angliai turnéjuk után – egy interjú miatt – lettek kegyvesztettek, amit egy kanosszajáráshoz hasonlítható lemezzel, a Human Rights kiadásával próbáltak elsimítani. Itt is azért lehet olvasni a sorok között: az Inkvizíció című szám korkép is egyben.

Koncz Zsuzsa a Jelbeszéd című albuma az akkori idők egyik legjellemzőbb ellenzéki terméke. 1973-ban adta ki a Hungaroton Pepita márkája, s a lemez példátlan sikert aratott. Mondhatni, túl nagyot durrant, félszázezer eladott példány után hirtelen eltűnt a boltokból, a raktárkészletet bedarálták. Egy évtizedig aludta Csipkerózsika-álmát, mikor ismét megjelenhetett. A számok java része allegorikus. A Ki mondta című szám vezeti fel a kiadványt. A harmadik dal a Jelbeszéd nevet kapta. Egy ártatlan gyermekdalként indul, majd az akkori világ modus vivendijére utal a szövegíró, Bródy: „Így aztán hallgatok, és ezzel többet mondok” el. A fiatal költő emlékére a dal személyesen a hallgatót figyelmezteti. A Hé, mama nóta már látszólag vidámabb, de az akkor tízezer szám disszidálókra céloz. A Ha én rózsa volnék a Megkötöm lovamat című virágénekből született, s kemény szövegének köszönhetően a fiatalság himnuszává vált.
Ekkortájt felvételiztem a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a tanulmányokat tizenegy hónap katonaság előzte meg. Ezalatt adták ki a Jelbeszédet, s egyik szabadságom alatt rohantam is megvenni. Sikerült, s lemezgyűjteményem egyik kedvenc darabja. Örömmel vettem, hogy a Hungaroton a lemez megjelenésének félévszázados évfordulójára ismét kiadta a hangfelvételt. „Az album teljes hanganyaga felújított hangminőségben hallható Závodi Gábornak köszönhetően – áll a kiadó közleményében. – Az eredeti Jelbeszéd album műsora kiegészült a Bolyongok és a Ne sírj, kedvesem című dalokkal, amelyek eddig még kiadatlan változatban szerepelnek a lemezen. A listát egy teljesen új meglepetésdal zárja, amelyet Bródy János kifejezetten erre az alkalomra írt Zsuzsának és a Jelbeszéd 2.0 címet kapta.”
Említettem, hogy katonaévemben vehettem kézbe Koncz Zsuzsa lemezét. Az egykori katonatársakkal nemrég találkoztam, szintén az ötven éve letöltött szolgálatra emlékeztünk. Egyik ütegtársam jóvoltából azt is megtudtam, akkoriban ki volt közöttünk a tégla, a besúgó. Most, mikor ismét meghallgatom a CD-változatot, a szövegek visszarepítenek egy feledhető korba, s ismét megcsodálom az egykori dalnokok bátorságát.