Ismét bemutatják az Erdélyi Panoráma – egy elfeledett körkép című kiállítást a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum kertjében. A kompozíciót hasonló névvel már láthatta 2017-ben a műkedvelő közönség. Az akkori kiállítást szintén a lengyelországi Tarnówi Múzeummal közreműködve valósították meg, az alkotás méretarányos rekonstrukciójának ezúttal is helye van a múzeum kulturális kínálatában. Miklós Zoltán, az intézmény igazgatója elmondta: a Bem–Petőfi körkép központi témája az 1849-es, március 11-én vívott nagyszebeni csata, ahol a magyar honvédsereg Bem József tábornok vezényletével, bravúros hadművelettel győzelmet aratott az egyesült osztrák és orosz haderő felett. Az udvarhelyi kiállításmegnyitó szerves része a nemzeti ünnep alkalmából megszervezett március 15-i városi rendezvénysorozatnak. A panorámakép megtekinthető március 15. és szeptember 30. között a múzeumnál. Az intézményvezető úgy fogalmazott: az alkotásra vándorkiállításként is tekintenek, hiszen a következő évben további lehetséges helyszínekre viszik el, szóba jöhet Nagyszeben, Tarnów vagy Ópusztaszer – sorolta. A feldarabolt műalkotás A nagyméretű panorámakép a magyar kormány megrendelésére készült a forradalom ötvenedik évfordulójára. Az alkotást a festészet egyik kiváló művésze, a lengyel Jan Styka készítette el. A megrendelői igénynek eleget téve, Petőfi Sándor személyét is megidézte a festményen. A körképen Petőfi kalapját lengetve üdvözli Bethlen Gergely erősítésül érkező katonai egységét, amelynek jelenléte eldöntötte a nagyszebeni csata kimenetelét. A művész a szebeni csata ezen döntő pillanatát ábrázolta, amikor az öldöklő küzdelemben, az ellenséges túlerő ellenére, a csata a fordulópontjához érkezett. A múzeumigazgató ugyanakkor szóvá tette, az alkotás történelmi hitelessége annyiban csorbát szenved, hogy megbízható források szerint Petőfi Sándor betegsége miatt nem követte Bem tábornokot Szebenbe. Március 7-én szabadságot kapott Bemtől, így március 10-én Kolozsvárra utazott, s a nagyszebeni csata idején ott tartózkodott. A körkép ünnepélyes budapesti leleplezése után az alkotót nem fizették ki, ezért Styka a vásznat részekre darabolta. Amit a részekből láthatunk A mű eredeti állapotáról egy minőségi fotódokumentáció van a lengyel múzeum birtokában. A fekete-fehér fotók felhasználásával a Haáz Rezső Múzeum arra vállalkozik, hogy az Erdélyi Panorámát rekonstruálja az eredeti fennmaradt darabok mentén. A kiállítási installációt egy kör alakú kis csarnoképület alkotja. A vázszerkezet külső falát a 40 méter hosszú és 2,5 méter panoráma fogja alkotni. A magas fényáteresztő képességű nyomat szépia kidolgozásban ábrázolja az eredeti körkép fotóját, az eddig felkutatott 39 darab festményrészletet ugyanakkor színesben szerkesztik be az összképbe. A látogatók a fedett kis épületben sétálhatnak végig a panoráma előtt, sőt egy online audio tárlatvezetés is kiegészíti az élményt – ismertette az igazgató. A kiállítás kurátorai – Szász Hunor történész és Berze Imre képzőművész – magyar és román nyelvű ismeretterjesztő füzetet készítenek a látogatók számára. Petőfi fontos alkotórész Az igazgató hangsúlyozta, hogy ezúttal külön figyelmet fordítanak Petőfi személyére, így készülnek a Petőfi 200 emlékévre. A panoráma kiváló lehetőség arra, hogy szemléltessék a történelmi valóság és a fél évszázados távlatból hőssé avanzsált költő kultuszát. Egy múzeumpedagógiai foglalkozás során rekonstruálják Petőfi erdélyi utazását és a segesvári csata mozzanatait, amelynek tragikus kimenetele a költő eltűnéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a foglalkozás révén a fiatal nemzedék megszólítására fektetnek nagy hangsúlyt. Bíznak abban, hogy a kiállítás a játszva tanulás hatékony eszköze lehet. – A körkép tudatosítja a szabadságharc jelentőségét, emellett a köztudat részévé tesz egy olyan 19. századi alkotást, amelynek ábrázolt ikonikus alakja Petőfi Sándor volt – mondta Miklós Zoltán. A projekt stratégiai szakmai partnere a Tarnówi Múzeum, ahol a fennmaradt festményrészletek 19 darabját őrzik.

Miklós Dalma