Bányász Anna fotóiból válogatott kiállítást láthat a nagyérdemű az Új Kriterion Galériában. A kritikusok szerint e felvételek frissek, valósághűek, időszerűek és életszagúak; nem úgy látja a világot, mint mások, a környezetére figyel; a közeget megélve lehet csak varázslatos esztétikai értéket teremteni bármiből.  A látottak kapcsán megfogalmazott gondolatait Szabó András, a Csíki Székely Múzeum ny. főmuzeológusa vetette papírra. Sokan készítenek fényképet Erdélyről: nap mint nap fogyatkozó, elkopott múltjáról, az öregek időtlen tekinteteiről, az újjászülető, de csak a fényképezés idejéig élő mesterségekről. De kevesen vannak, akik túllátnak Erdély romantikáján, a megrögzött székelységképen. Bányász Anna fényképei a Már a jövő sem a régi… kiállításán frissek, valósághűek, időszerűek, árad belőlük az élet illata és szaga: képei együttesében Anna egyfajta, az erdélyi Cantata Profana finom, nőies megérzését közvetíti, mert a jövő sem a régi” (ford.: Sz. A.) ‒ olvasható a Revista Propagarta f. é. március 15-i internetes oldalán Mihai Zgondoiu kiállítás-recenziójában. Azért idéztem, mert plasztikusan ír a kiállításról, a gyergyóújfalvi Bányász Annáról, aki a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakának másodéves hallgatója; tehát ezennel át is váltok a Művésznő megnevezésre. A Művésznőt 2014-ben, a legelső Zsögödi Nagy Imre Diák-alkotótáborban, ismertem meg. Bejelentetten, egy nappal később érkezett társainál. A társalgóban láttam meg, amint kócosan, ráncolt homlokkal, morcosan, felkucorodva ült egy fotelben. Még csak ez hiányzott! ‒ gondoltam magamban. Később kinyílt, mosolygott, vidáman kapcsolódott be művészetis kollégái csoportjába, és a tábor végére remekelt. Meg is bántam korábbi, elsietett gondolatomat. Táborunk fotósa öcsém, néhai Szabó Attila volt, a Vámszer Géza Művészeti Népiskola fotó szakos tanára. Ő mondta el, hogy a lány és édesanyja tanítványai, rendszeresen együtt járnak a kurzusaira. „Anna nagyon jó fotós. Különleges nézőpontú, újszerű felvételeket készít. Nem úgy látja a világot, mint mások. A környezetére figyel” ‒ mondta. És aki megnézi kiállítását az Új Kriterion Galériában, meggyőződhet erről. Remélem, hogy öcsémtől kapott felkészítése is egyengette sikerének útját! [caption id="attachment_149296" align="alignnone" width="1689"] Bányász Anna: Boris 2021, 33 x 50 cm[/caption] z esztétika három problémakörének első tétele az esztétikum, a művészet és a társadalom viszonyának megértése és értelmezése. A Művésznő jelenleg kiállított fényképei pontosan ebbe a fogalomkörbe illeszkednek: látvány- és szellemtöltet-bőségben mutatják az állattenyésztés társadalmi közegének és az állatkörnyezetnek sajátos jellegét. Mindezt kiváló minőségben. Kizárólag csak megszokott fotóeljárással nem lehetne falra akaszthatóan megtenni ezt. Csak úgy nem, de így ‒ amint azt a Művésznő teszi ‒, a közegben élve, a közeget szeretve, a közeg szükségleteit kiszolgálva… azaz a közeget megélve lehet csak varázslatos esztétikai értéket teremteni bármiből, jelen esetben a szarvasmarhából. Ha valaki fellapoz egy lexikont vagy okosan, telefonján „rákeres” a szarvasmarha szócikkre, és elolvassa, aztán elmegy megnézni a kiállítást, megdöbben: jé, ugyanannak a kifejezésnek két, homlokegyenest ellentétes tárgyával találkoztam. A valós művészlátvány töltete azonnal érthető, a fogalmazvány eszmetöltete csak fokozatosan. Ebben rejlik a klasszikus művészetek, esetünkben a fotóművészet szent titka, mysteriuma. Mert a művészet is rendelkezik azzal; már a barlangfestészet óta. A Művésznő most még alap élethelyzetében alkot. Még családja állattenyésztő és „sajtbányász” miliőjének tagja, részese és alkotófoglya egyaránt, bár jelentős időt tölt képzési helyén is, Budapesten. Most készül fel az előtte álló hosszú magánéletútra és szakmai karrierre. Remélem, midőn jelen miliője csak múltat fog jelképezni a számára, majd akkor is, új helyzetében, jövője mindenkori jelenének állapotában sem változik karaktere, nem tompul egyedi-egyéni látásmódja, és akkor is, a fotográfia művészetét valós, Bányász Anna-i értékekkel gyarapítja! Megérdemelt sikereket kívánok!