Az angol Gusztav Holstot (1874–1934) korának is­mert és elismert zene­szerzőjeként tartják számon. Mű­veire igen nagy hatással volt Richard Strauss, Ravel és Grieg, de visszatérő motívumaival, egyedi ütemeivel egyéni, fel­ismerhető stílust alakított ki. Gazdag életművet hagyott ma­ga után. Hírnevét – a nagy há­ború alatt komponált, 1919-ben bemutatott – A bolygók című héttételes szvitjének kö­­szönhette. A komponista az akkor ismert bolygók ró­mai mitológiai név­adóinak tulajdonságait öntötte zenébe, így például a Marsot a háború jelképeként, a Vénuszt a béke szimbólumaként vette szám­ba. A szeszélyes Jupiter tulaj­donságai a muzsikából is ki­­olvashatók. Ez a szerző leg­ismertebb műve, amit Holst igen­csak nehezményezett, mivel nem a legjobb opusának tartotta.
A korábbi összeállításban je­leztem, hogy a gall szerző, Félicien David a Sivatag című művében a Vénuszt, a reggeli csillagot is megjeleníti. Az Est­hajnal vagy Alkonycsillag a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest az égen. Ismét a mi­tológia kerül előtérbe, teszi ezt összekötve a mezopotámiai Istár csillagával, amely az istennőről kapta a nevét. Az Istár később az Eszter névben jelenik meg, aminek jelentése szintén csillag.

Richard Wagner Tannhäuser című operájának slágere a Dal az Esthajnalcsillag­hoz, a reménytelenül szerelmes Wolf­ram énekli a III. felvonásban:
„De küld az ég, ó, drága csillag, téged./Míg árad ránk lágy égi tiszta fényed, /A vándor útján áldva gondol rád /És bátran járja a bús éjszakát...” Kissé bonyolódik a további történet. A művet gyerekkoromban hallottam először, az akkor legendás tenor, Joviczky József elő­adásában.
S eljutottunk a betlehemi csillaghoz. A csillagászok szerint nemcsak bibliai misztikus sze­replő, hanem valós jelenség: a Jupiter–Szaturnusz ritka együtt­állását jelenti, s Kr. e. 7-ben, de­cemberben jelent meg (az idő tájt harmadik alkalommal).

A komponistákat is meg­ihlette az égi csoda. Josef Gabriel Rheinberger lichensteini zeneszerző 1890-ben kom­ponálta A betlehemi csillag című karácsonyi kantátáját. Igazi ünnepi mű, hét tételből áll, pásztorok kórusa, bájos szoprán szólam, s a napkeleti bölcsek egzotikus zenéje te­szi szerethetővé. A kantáta érdekessége, hogy librettóját a zeneszerző felesége, Fanny írta.
A sorból még egy nevet emelnék ki, Alice Charlotta Tegnért. A sokoldalú svéd hölgy nagyjából Holsttal élt egy idő­ben, poétaként, zenetanárként és komponistaként is ismert volt. A betlehemi csillag című dala hazájában igen népszerű.
A betlehemi csillag gyakran előfordul a magyar népzené­ben, valamint kántálásokban. A könnyebb műfajban is elterjedt, ezek­ből néhány példát idéznék. A Kaláka együttes Szabad-e ide bejönni betlehemmel című albuma 1987-ben jelent meg, s egyik népszerű száma A nap­keleti szent három király. Így szól a dal: „Mentek tovább a királyok,/követtek aranyszín csillagot.” A Z’zi Labor 1990-ben Betlehemi csillag címmel gyermekmusicalt szentelt a témának, A betlehemi csillag üzenete című lemezét a Kormorán 1997-ben adta ki.