Párizsban gyakran megfordultam, s minden alkalommal hosszú sétákat tettem a Luxembourg-kertben. Idén májusban Bálint fiammal ismét eljutottam a gall fővárosba; a nevezetes park szomszédságában laktunk, így szinte mindennap gyalogolhattam a gondozott sétányain.
A huszonhárom hektáros terület igazi oázis a metropolisz szívében. Nevét a Luxembourg-palotáról kapta. A nevezetes, a firenzei Pitti-palotára emlékeztető épület Medici Máriának, XIII. Lajos édesanyjának volt a rezidenciája. A forradalom viszontagságai után az épületet a szenátus székhelyévé alakították át. 
A főúri kastély melletti kertet 1612-ben kezdték el építeni, s a gondozott terület hamar a párizsiak kedvenc pihenőhelyévé vált. Minden korosztály megtalálja számítását. A reggel a futóké, kivörösödött arcú sportemberek, s kilóiktól megszabadulni vágyó amatőrök róják a köröket. Később a kismamák többedmagukkal tolják babakocsiban gyermekeiket, míg eljutnak a kicsiknek fenntartott játszótérre. Míg a kisdedek a homokozóban építenek várat, s veszekednek a lapátok birtoklásáért, addig a mamák megvitatják egymás között a világ sorát, a gyermeknevelés fortélyait. Közben megérkeznek az első turisták, rácsodálkoznak a sok szépségre, s kattintgatják fényképezőgépüket. Megállnak a híres, 1830-ban épült Medici-kútnál, s a szobrokat is gondosan szemlélik. A botanika iránt érdeklődők felkeresik az üvegházakat és a narancsházat, s megcsodálják a mintegy négyszáz orchideafajtát és az ötezer négyzetméteres virágágyást. Ha elfáradnak, a háromezer fa egyikének árnyékában pihenhetnek. Hétvégén és ünnepnapokon térzene bűvöli el a közönséget. Az őszi kínálatot szemlélve a klasszikus zene mellett francia dalok, skót és német zenei összeállítás szerepel, de pop, rock és jazz is megtalálható a repertoáron.
Délben menedzserek és alkalmazottak jelennek meg szendvicseikkel a khaki színű padokon, de itt sem igazán tudnak kikapcsolódni, tele szájjal is telefonjukat nyomogatják.
Szombaton visszatértünk a kiterjedt parkba. Már igencsak telt ház volt. A sport­pályán kosárcsapatok váltották egymást, a tehetősebb szülők gyermekei pónin vonultak, s igazi francia petanque-csatáknak lehettünk szemlélői. Vérre ment a küzdelem, millimétereken ment a vita, s a felek erős megjegyzésekkel kommentálták a másik dobását. Miután elfáradtunk a nézelődésben, egy kioszk teraszán pihentük ki a látottakat. Nem volt könnyű helyet szerezni, a kávés nénik órákat töltenek el csacsogva egy pohár ital mellett. De sikerült, egy ebéd előtti aperitiffel koccintottunk a páratlan környezetben, s nem csodálkoztunk, amikor olvastuk, hogy a Luxembourg-kertet az előző évben az internetezők Európa legszebb parkjának választották.