Sokat változott az utóbbi harminc évben a csíkszentdomokosi könyvtár: Sándor Edit könyvtáros rengeteget tett azért, hogy a rideg raktárhelyiség barátságos közösségi térré váljon, ahol a könyveké a főszerep. Éppen ezért múlt hét végén évfordulós ünnepséget rendeztek a helyi kultúrotthonban, és bemutatták a tavaly felújított könyvtárat is. Az ünnepségen előbb Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, és megköszönte Sándor Editnek a kitartó, lelkes könyvtárosi munkát. Ezt követően a könyvtáros is köszöntötte a közönséget, és felidézte: áprilisban több olyan világnap is van, amely a könyvekre, az olvasásra hívja fel a figyelmet, és ennek apropóján rendezték meg az évfordulós ünnepséget április végén. A továbbiakban Sándor Edit fényképes összeállítással mutatta be a csíkszentdomokosi községi könyvtár elmúlt harminc évének főbb eseményeit. Mint mondta, már kezdetben, az 1990-es években összekapcsolódott a könyvtári munka a közösségépítéssel, a könyvállomány viszont elavult volt, és a helyiséget is fel kellett volna újítani. Sándor Edit szerint lépésről lépésre sikerült életet lehelni a régi raktárhelyiségbe: az olvasóterem kialakítása után egyre több közösségi, kulturális programot szerveztek, az évek során egyre szépült a könyvtár, adományokkal és sikeres pályázatokkal a könyvállomány is frissült, bővült. Mint mondta, évek hosszú munkájába került, és sok önkéntes segítségének köszönhető, hogy a községi könyvtár ma már egyáltalán nem hasonlít a harminc évvel ezelőtti állapotára. Legvégül a könyvtáros megköszönte a segítséget mindazoknak, akik a pályázatírásokban, munkával, anyagiakban ‒ vagy lelkiekben ‒ segítettek, támogatták a rendezvényeket, a rendezvénysorozatokat és részt vettek az eseményeken. ‒ Az évek alatt bebizonyosodott, hogy összefogással, önzetlenséggel sok mindenre képes egy közösség – fogalmazott Sándor Edit. A visszatekintés után filmet vetítettek, amelyet a Robokóderek nevű gyerekcsapat készített a községi könyvtárról és az ott zajló tevékenységekről. A kisfilm megtekintése után Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosa, Hargita megye közkönyvtárainak jó ismerője osztott meg néhány gondolatot a közönséggel a községi könyvtárakról. ‒ Ha sok ilyen községi könyvtár lenne, mint a csíkszentdomokosi, akkor valószínűleg nem merülne fel a kérdés ilyen gyakran, hogy mennyire látogatottak a községi könyvtárak, vagy egyáltalán nyitva vannak-e – vélekedett Bedő Melinda. Mint mondta, a könyvtári szolgáltatásokat tekintve nagy eltérés figyelhető meg a városok és falvak között. A csíkszentdomokosi könyvtár azonban nyitva áll, forgalmas közösségi hely, amely leginkább a könyvtáros szemléletváltásának köszönhető: ahelyett, hogy várná az olvasókat, inkább megmozgatja a közösséget, így csalogatva a falu lakosait a könyvtárba. Ezután Kedves Annamária tanító néni beszélt a könyvek szerepéről a kisgyerekek életében, majd Gidró Melinda magyartanárnő mondott pár gondolatot az irodalomóra és könyvtár kapcsolatáról. Az ünnepség végén a diákok vették át a szót: Kedves Borbála szavalata után rövid színpadi jelenet következett, amelyben ‒ egy bírósági ülés keretén belül ‒ két csapat érvelt felváltva a könyv és az internet mellett. A végső döntés nem volt meglepő: a könyv mellett érvelők győztek, mindenkit sikerült meggyőzni arról, hogy a könyveknek és a könyvtáraknak van jövőjük. Az eseményt Lázár Csilla, a helyi Márton Áron Múzeum vezetőjének hozzászólása zárta, nyitva hagyva a könyvtáros által feltett kérdést: mi lesz a könyvek, könyvtárak sorsa harminc, ötven év múlva?

Péter Ágnes