Romániában hiába van energiaár-plafon, az alacsony jövedelműeknek a rezsi kifizetése így is nagyon megterhelő, az Asociația Energia Inteligentă (AEI), energetikai ügyekre szakosodott civil szervezet szerint – írta a Digi24. Például egy egyedül élő, minimális szociális segélyből élő embernek évente több mint 1100 eurót kell saját zsebből kifizetnie gázra és villanyra, miközben Görögországban hasonló helyzetben az állam szinte teljesen átvállalhatja ezt a költséget. A különbséget az elemzés szerint nem az energia ára, hanem a rászorulók támogatásának rendszere okozza.
Mint kifejtették: amikor a rezsiről beszélünk, általában csak azt nézzük, mennyi a gáz és az áram ára. Egy átlagos családnál ez tényleg számít: ha olcsóbb, kevesebbet fizetnek. A nagyon szegényeknél viszont nem ez a fő gond, mert nekik még az ársapka által csökkentett ár mellett is túl drágának bizonyulhat a számla. Ilyenkor nem az a kérdés, mennyi az energia ára, hanem hogy a rezsi mennyit visz el a fizetésből. Ha valakinek a havi jövedelme 30–40 százaléka csak fűtésre és villanyra megy el, az már energiaszegénység: vagyis úgy lehet csak túlélni, ha közben máson – például élelmen – spórol.

A görög példa

Görögországban egy minimális szociális támogatásból élő ember évente nagyjából 9600 euróból gazdálkodik, miközben a gáz- és villanyszámlája átlagosan eléri az 1800 eurót. Ez önmagában nagyon soknak tűnik, de a rászorulóknál az állam közbelép: az alacsony jövedelműeknek, nyugdíjasoknak, gyerekes családoknak vagy fogyatékkal élőknek akár a teljes rezsijét is kifizetheti. Így a legnehezebb helyzetben lévőknek nem kell azon gondolkodniuk, hogy fűtsenek vagy inkább ennivalót vegyenek.

Romániában eközben...

Romániában egy minimális szociális juttatásból tengődő, egyedülálló személy havonta nagyjából 1281 lejt kap, ami évente mintegy 3000 eurót tesz ki. Egy szerény, kétszobás lakásban a gáz- és villanyszámla évente körülbelül 1257 euróba kerül, miközben az állami támogatás értéke alig 150 euró körüli. Vagyis az állami támogatás csak a számla kis részét fedezi, a maradék közel 1100 eurót pedig a rászorulónak kell kifizetnie. Így a jövedelme több mint egyharmadát rezsire költi – hiába van árplafon, a gáz- és villanyszámla sokaknak így is kifizethetetlen.
Az elemzés szerint az ársapka azért nem védi meg igazán a legszegényebbeket, mert mindenkinek ugyanúgy jár, így a támogatás a tehetősebbekhez is eljut, miközben a rászorulók csak minimális közvetlen segítséget kapnak, ezért nekik a rezsi így is túl nagy teher marad. A különbség jól látszik a minimálbéres, gyerekes családoknál is: Görögországban az állam akár a teljes számlát átvállalhatja, Romániában viszont csak jelképes összeget ad, ezért a terhet szinte teljesen a család fizeti.