– Az elmúlt hat hétben folyamatosan mélyült a politikai válság az országban. Miközben a bukaresti politikai elit zárt ajtók mögött folytat hatalmi és pozícióharcokat, a patthelyzet veszélybe sodorja az ország gazdasági stabilitását, és ezáltal az emberek megélhetését. Mit gondol a kialakult helyzetről? 

– Felelőtlen lépés volt az AUR bevonásával megbuktatni a kormányt, még akkor is, ha a koalíción belül voltak feszültségek és viták. Több párbeszédre és nagyobb türelemre lett volna szükség. A döntés következményeivel nem számoltak, és ma ott tartunk, hogy két próbálkozás után sincs működő kormánytöbbség. Az egyik kormányfőjelölt a Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu, a másik pedig a liberálisok és az USR, valamint az RMDSZ által is támogatott Siegfried Mureșan. Mindkét esetben kisebbségi kormány lenne. Az RMDSZ álláspontja szerint az a felelős megoldás, ha a politikai szereplők megállapodnak abban, hogy kölcsönösen támogatják azt a miniszterelnök-jelöltet, akit az államfő kijelöl. Mi ezt a kölcsönösségi elvet tartjuk járható útnak. Az RMDSZ kész támogatni egy szociáldemokrata kisebbségi kormány beiktatását, ha erre kerül sor, ugyanakkor elvárjuk, hogy hasonló hozzáállás érvényesüljön a másik politikai oldalon is. A következő időszakban komoly döntések előtt áll az ország. Augusztus végéig több törvényt kell elfogadni ahhoz, hogy Románia hozzájusson az uniós forrásokhoz. Ezek közül az egységes bértörvény a legérzékenyebb kérdés, de emellett számos beruházás sorsa is a finanszírozásoktól függ. Az RMDSZ ezért – az AUR kizárásával – továbbra is azt tartja szem előtt, hogy olyan megoldás szülessen, amely biztosítja a működőképességet és a stabilitást.

– A kormányalakítást illetően lehetnek még meglepetések. Az erdélyi magyar közösség szempontjából melyik ösvény lehet most kedvezőbb: ha az RMDSZ kormányzati szerepet vállal, akár kompromisszumok árán is, vagy ha ellenzékben marad?

– Ez attól függ, hogy ki ala­kít kormányt és milyen szándékkal. A kormányzati szerepvállalástól nem futamodunk meg, de az elmúlt másfél év rendkívül nehéz volt. A korábbi kormányzat komoly költségvetési hiányt és nehéz gazdasági helyzetet hagyott maga után, ennek hatásait ma is érezzük, különösen az infláció és a vásárlóerő csökkenése miatt. A kérdés az, hogy amennyiben kormányzati szerepet vállalunk, sikerül-e olyan irányt képviselni, amely 2027–2028-ra már érezhetően javuló perspektívát ad a polgároknak, és nem tűnik hiábavalónak a mostani nehéz időszak. Ha ellenzékben maradunk, az is vállalható út. Voltunk már ellenzékben korábban is, és akkor is elvégeztük a közösségi munkát. A kormányzati szerep előnye, hogy több eszköz áll rendelkezésre, ugyanakkor nagyobbak a kockázatok is. Most is láthatjuk, például a csíkmadarasi kultúrotthon is kormányzati támogatásból valósult meg, és ilyen beruházásokat ellenzékből nehezebb elérni (Kelemen Hunorral az új csíkmadarasi kultúrotthon pénteki avatóját követően beszélgettünk – szerk. megj.) Ugyanakkor ellenzékben is el kell végezni a közösség szolgálatát. Nem mondanám tehát, hogy egyik jobb a másiknál. A lényeg az, hogy bármelyik helyzetben dolgozni kell a közösségért. Ugyanakkor az etnikai választóvonal adta keretet egyik politikai szerepvállalás sem tudja átlépni.

– Ha ellenzékben maradnak, van-e elegendő ereje az RMDSZ-nek kivédeni a román szélsőséges pártok támadásait?

– Ez attól is függ, hogy éppen milyen kormány alakul. A szociáldemokratákkal például parlamenti együttműködésre van szükség a többség biztosításához, ezt a liberálisokkal közösen tudjuk vállalni. Mi önmagunkban nem vagyunk elegendők ahhoz, hogy bármelyik kormányt hatalmon tartsuk. A kisebbségi jogok esetében ugyanakkor vannak intézményi garanciák, amelyek elvileg kizárják a visszalépést és a jogok csorbítását. A parlamenti erőviszonyok miatt pedig ellenzékben is marad mozgástér, hiszen több kérdésben a kormányzati többség is ránk van szorulva. Más a helyzet, ha olyan kormány alakulna, amely az AUR bevonásával vagy támogatásával működik, akkor sokkal nehezebb lenne a helyzetünk. Az elmúlt időszakban is következetesen azt hangsúlyoztam, hogy nem veszünk részt olyan kormányban, amelyben az AUR is szerepet kap. Célunk ezért továbbra is az, hogy olyan kormány jöjjön létre, amelynek nincs szüksége az AUR támogatására, mert ha rájuk támaszkodna, annak politikai ára lenne, és ennek egyik első következménye a kisebbségi jogok szűkítése lehet.

– Az áprilisi magyarországi választásokat követően Magyar Péter miniszterelnökkel egyeztetett a magyar–magyar kapcsolatok jövőjéről. A napokban az is kiderült, hogy az új magyar kormányban Kollai István történész, közgazdász lesz a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a külhoni magyarok ügyeit viszi tovább. Felvették vele a kapcsolatot, egyeztettek az erdélyi magyar ügyeket érintő kérdésekről?

– Nem. Az április 23-i Magyar Péterrel folytatott megbeszélésem óta semmilyen magyarországi kormánytisztviselővel nem találkoztam és nem is beszéltem. Így az említett urat sem ismerem, aki a hírek szerint helyettes államtitkári kinevezést kapott. 

– Németh Zsolt, a FIDESZ országgyűlési képviselője, a Tusványos egyik alapítója a napokban arról beszélt, hogy az idei szabadegyetem a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektet a párbeszédre, különösen a magyar–magyar kapcsolatok terén, és a szervezők az új magyar kormány több tagját is meghívnák. Ön részt vesz-e az idei Tusványoson, és számít-e arra, hogy ott is folytatódhatnak ezek az egyeztetések?

– Immár jó ideje minden évben részt veszek egy vagy két panelbeszélgetésen a Tusványoson. Az idei meghívást is elfogadtam, ott leszek a rendezvényen, ha jól emlékszem, pénteken lesz az a panel, amelyen én is megszólalok. Számomra Tusványos mindig is a párbeszéd tere volt, és jó lenne, ha ez a jövőben is így maradna. Sőt, ezt tovább is vinném, fontosnak tartanám, hogy ne csak magyar–magyar egyeztetések legyenek, hanem újra teret kapjon a román–magyar párbeszéd is, akár a két állam, akár a politikai pártok, akár az értelmiségi szereplők között. Volt idő, amikor ez természetesebb volt, és román miniszterek, sőt miniszterelnök-helyettesek is részt vettek a rendezvényen. Szerintem ez mindannyiunk számára fontos lenne, érdemes lenne visszatérni ehhez a hagyományhoz.