Tavalyelőtt ősszel döntött az önkormányzat, hogy az Ud­var­hely Nép­tánc­mű­hely­nek adja használatba a II. Rákóczi Ferenc utcában található épületet, hogy az legyen majd a társulat székhelye. A Stúdió moziként emlegetett ingatlan az 1970-es évek második felében épült, egészen a rendszerváltásig ez volt az Olimpia filmszínház. Az épület az állami mozivállalaté maradt még sokáig azután is, hogy a mozi már rég megszűnt, csak 2010-ben került a város tulajdonába. Ettől függetlenül a mindenkori bérlők (privatizálók?) átalakításokba, bővítésekbe kezdtek már a kilencvenes évek elején, helyi televíziónak, rádiónak is adott otthont, majd a Székelyföldi Filharmónia használta, emellett ki lehetett bérelni a termet, és egyéb programok is zajlottak ott (konferenciák, vetélkedők, gólyabálok, kiállítások, egyéb koncertek stb.), továbbá nagy ritkán, rendszertelenül filmvetítéseknek is helyszíne volt. Jelenleg zárva van, az energiatakarékosság, spórolás jegyében március végéig nem nyitják ki.

Baj van a toldásokkal

Orendi István, a Nép­tánc­mű­hely igazgatója nem kis feladatot vett a nyakába az épülettel – derült ki beszélgetésünkből. Mindjárt az elején leszögezte, hogy valamiféle kulturális központként kellene majd működnie.
– Amikor átvettem az épületet, mielőtt egy szeget is elütöttünk volna, 169 fotóval dokumentáltuk, amit ott találtunk. Aztán 21 köbméter szemetet vitettem el, és ez csak az épületben található hulladék, használatlan tárgyak fele, a tetőtér kitakarításának még nem is fogtunk neki – mondta.
Tavaly nyáron építészt, statikust hívott, hogy vizsgálják meg alaposan az ingatlant, amit két külön „fejezetben” kell kezelni. Egyrészt van az eredeti moziépület, másrészt vannak az utólag hozzátoldott és ráépített bővítmények. Ezek egy része talán használható, de javítást igényelnek, és vannak elemek, amiket le kell bontani.
– Eltávolodott épületrészekkel van dolgunk, karvastagságú rések láthatók a falakon. Részletes technikai szakvélemény még nincs, tehát még nem tudjuk, hogy mit tarthatunk meg, és mit nem, az utólagos bővítmények statikai­lag is problémásak. Nagyon kevés dokumentációt találtam az épületről, kevés tervrajz érhető el a toldásokról. Elkészíttettem viszont egy nagyon részletes, precíz feltérképezését az épületnek, gyakorlatilag kívül-belül beszkennelték, ami van. Ez már egy biztos kiindulópont a továbblépéshez – fogalmazott Orendi.

Új színpadot kellett építeni

Az eredeti épületrész rendben van, ott már el is kezdték a renoválást és átalakítást. A színpadot, a majdnem 300 férőhelyes nézőteret, mellékhelyiségeket és műszaki termeket magában foglaló ingatlanrészt a Néptáncműhely megpróbálja saját erőből rendbe tenni. Rá is költöttek már mintegy 200 ezer lejt, amit a két-három éve összegyűlt saját bevételből fedeztek, és amiből újjáépítették a színpadot.
– Szalagparkettával burkolt beton volt a színpad, ilyent sehol nem látni, táncra, színházra teljesen alkalmatlan volt. Az új színpad viszont nagyon jó lett, padlóborítást kapott, és lefestettük feketére, még a terem akusztikája is megváltozott – részletezte Orendi.
A Néptáncműhely ugyanakkor pályázati pénzből, mintegy 70 ezer euró értékben már jelentős eszközöket is beszerzett: professzionális vetítőberendezést, fény- és hangpultot vásároltak, bár ezeket még nem szerelték fel.

Nyárra már működhet

Két lépésben látja az épület jövőjének rendezését Orendi, az első az, hogy idén nyárra fejezzék be az eredeti épületrész, a színpadtér és nézőtér korszerűsítését annyira, hogy befogadóként már különböző események helyszíne lehessen. Az idei büdzsétervükben számolnak is a még hátralévő költségekkel, további 550–570 ezer lejre lenne szükség ahhoz, hogy használható legyen a terem. Modern vetítővásznat is akarnak vásárolni, tehát filmvetítésekre is alkalmas lesz a tér.
Magának a Néptánc­mű­helynek mint intézménynek a költözése azonban még rengeteg dolgot feltételez: próbatermet, öltözőket, zuhanyzókat, irodákat kell kialakítani, amit külső források, pályázati pénzek igénybevételével lát kivitelezhetőnek az igazgató.
– Sok százezer euróról van szó – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a városvezetés pozitívan áll a dologhoz, már lépéseket is tettek külső finanszírozási lehetőségek felkutatására.
Orendi István úgy véli, hogy egy ekkora város, mint Székelyudvarhely, nem engedheti meg magának, hogy fenntartson egy épületet csak filmvetítésekre, csak koncertekre, vagy hogy csupán a Néptáncműhely használja azt. Olyan „multifunkcionális” előadótérré kell válnia, amely a koncertektől kezdve a konferenciáig sok mindenre alkalmas.
– A jövőben jó lenne majd valami nevet is adni az épületnek, ami majd tükrözi ezt a sokrétű tevékenységet, de ennél sokkal fontosabb, hogy legalább előadások fogadására üzemképessé kell tenni – hangsúlyozta a Néptáncmű­hely igazgatója.
Ráadásul az előtte lévő tér is alapos felújításra vár, de ez már egyértelműen a város területe és feladata.