Az INS adatai szerint – amelyek kizárólag a vágóhidakra bekerült darabszámot és a tiszta vágott húst (hasított testtömeget) mérik – a vágóhidakon számottevően megugrott a húsfeldolgozás. A legnagyobb arányú növekedést a juh- és kecskeágazat produkálta: a levágott állatok száma 130,9 százalékkal emelkedett, a vágóhídi hústermelés pedig több mint a duplájára, 103,1 százalékkal nőtt, elérve a 16 893 tonnát.

Baromfi- és sertésdominancia

A szarvasmarhák vágásszáma 17,1 százalékkal bővült (176 535 darab), a tiszta hústermelés pedig 22,9 százalékkal 43 400 tonnára ugrott. Sertésből 4,6 százalékkal többet (3 410 807 darabot) vágtak le, ami 6,8 százalékos hústermelés-növekedést (307 838 tonna) eredményezett. A baromfiágazatban a vágásszám 6,9 százalékkal (349 547 ezer darab), a hústermelés pedig 5,7 százalékkal emelkedett (586 805 tonna), ebből a csirke tette ki a döntő többséget 571 764 tonnával.

A vágóhídi hústermelés teljes szerkezetét tekintve a piacot a baromfi (61,45 százalék) és a sertés (32,24 százalék) dominálja, míg a marha 4,54 százalékot, a juh és kecske pedig 1,77 százalékot képvisel. A marhavágások több mint fele, 50,2 százaléka az Északkeleti régióra koncentrálódott, míg a sertésvágásoknál a Nyugati régió járt az élen 40,4 százalékkal. A juh- és kecskevágások szintén a Nyugati régióban (31,0 százalék) és Dél-Munténiában (28,1 százalék) voltak a legjelentősebbek, míg a baromfifeldolgozás főként Délnyugat-Olténiára (26,2 százalék) és az Északkeleti régióra (23,9 százalék) összpontosult.

Több tej, több késztermék

A hazai feldolgozóüzemek 2025-ben összesen 1 417 096 tonna nyers tejet gyűjtöttek be, ami 9,4 százalékos növekedés az előző évhez képest. A gyárakba került tehéntej mennyisége 9,6 százalékkal (1 382 834 tonnára), a kecsketej pedig 6,9 százalékkal (16 197 tonnára) nőtt, miközben a feldolgozókba szállított bivalytej 14,3 százalékkal, a juhtej pedig 5,2 százalékkal csökkent. A hazai források mellett a tejipari nyersanyagimport is bővült: 13,2 százalékkal több, összesen 183 893 tonna külföldi tej érkezett a romániai üzemekbe. A feldolgozásra került tehéntej minőségi mutatói stabilak maradtak, az átlagos zsírtartalom 3,8 százalékot, a fehérjetartalom pedig 3,3 százalékot tett ki.

A feldolgozott tejtermékek piacán szinte minden kategóriá­ban nőtt a volumen. A vajgyártás 18,0 százalékkal (14 105 tonna), a sajt- és ordatermelés 6,8 százalékkal (117 444 tonna, ebből 103 739 tonna tehéntejből), a savanyított tejtermékek mennyisége 5,6 százalékkal (230 344 tonna), a tejporé 4,7 százalékkal (2109 tonna), a fogyasztási tejé pedig 3,0 százalékkal (386 777 tonna) emelkedett. A termelés mindössze két területen mérséklődött: a friss tejföl gyártása 1,2 százalékkal (69 867 tonnára), az ömlesztett, kenősajtok mennyisége pedig 4,5 százalékkal (10 221 tonnára) csökkent. A legyártott sajtok szárazanyag-szerkezetét tekintve a friss sajtok és az orda vezetnek 33,51 százalékkal, ezt követi a félkemény (25,51 százalék), a kemény és nagyon kemény (21,66 százalék), valamint a lágy sajt (19,35 százalék).

A Központi régió a tejipar élén

A tejipari feldolgozás területi megoszlása alapján a székelyföldi megyéket is magában foglaló Központi Fejlesztési Régió az ország motorja, ahol az üzemek az országos tehéntejmennyiség 40,5 százalékát (555 861 tonna) gyűjtötték be. A tejbegyűjtésben a második helyen az Északnyugati régió áll 17,7 százalékkal, míg a harmadik az Északkeleti régió 15,2 százalékkal.

A késztermékek gyártásában a Központi régió még inkább meghatározó: a romániai fogyasztási tej 50,3 százalékát (194 530 tonna), az országos sajt- és ordatermelés 45,1 százalékát (52 944 tonna), valamint a vajtermelés 43,9 százalékát (6191 tonna) itt állítják elő. A friss tejtermékek, például a tejföl és a savanyított készítmények 40,8 százaléka szintén ebben a térségben készül, összesen 122 447 tonna értékben. Ezen a területen a Központi régió mellett még Bukarest-Ilfov 22,6 százalékos, valamint az Északnyugati régió 14,2 százalékos piaci súlya emelhető ki.