A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Fel­ügyelőség statisztikái alapján március végétől mostanáig több mint negyven RO-Alert riasztást küldtek ki medvék miatt Hargita megyében. Városi és vidéki környezetben egyaránt jelen vannak a nagyvadak, így Csíkszeredában (10 alkalom), Székelyudvarhelyen (3), Székelykeresztúron (6), Maroshévízen, (2, ebből egyszer anyaállat boccsal), Gyergyótölgyesen (2), Farkaslakán (7), Oroszhegyen (3, ebből egyik anyamedve három boccsal), a Libánon (1), Lövétén (2), Szentábrahámon (3), Siménfalván (2), Csík­szent­­királyon (1), Csík­rá­ko­son (1) és Csíkszent­do­mo­ko­son (1).

Puskavégre került vadak 

Jakab Attila, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász-Horgász Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta, az ellenőrzésük alá tartozó 110 ezer hektáros területen idén öt medvét lőttek ki. Többek között Székelyudvarhelyen egy anyamedvét és bocsát, Parajdon, Kü­­kül­lő­keményfalván és Lö­vé­tén is puskavégre került egy-egy nagyvad. Legutóbb Ud­var­hely­szé­ken május 7-én, Szent­áb­ra­há­mon lőttek ki medvét, igaz, ez a terület már más vadásztársulathoz tartozik. A hónap elején Csíkrákoson támadt haszonállatokra a medve, így kénytelenek voltak kilőni. 
A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség statisztikái szerint márciustól mostanáig 77 medve miatti telefonhívást regisztráltak. A csendőrség munkatársai minden riasztásnál kimentek a helyszínre. A nagyvad elűzése vagy ártalmatlanná tétele érdekében ők használhatnak nyugtatólövedékes fegyvereket, gumilövedékes fegyvereket, ultrahangos eszközöket vagy irritáló anyagokat. A személy védelmére és az állat mozgásképtelenné tételére szolgáló bármely más eszközök használata is megengedett, ha a medve a személyek életét vagy testi épségét, illetve magánjavaik épségét veszélyezteti. Általában három-hat fős csapat száll ki a helyszínre. A 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet értelmében az első lehetőség a medve elkergetése, majd a befogás és elszállítás, szigorúan szabályozott esetekben pedig a kilövés – közölték megkeresésünkre. 

Szakvélemények 

Imecs István ökológus szerint: a medvék irtása nem járható út, sokkal inkább olyan gyakorlatok kidolgozása jelentené a megoldást, amelyek a medvék lakott területen töltött idejét csökkentené. Szerinte a települések közterein álló gyümölcsfákat ki kell vágni, mivel a medve mindenevő állat, és ha élelemforrásra lel, nem tágít a településről. Hozzátette: ha viszont a medve lakott területen van, akkor haladéktalanul közbe kell lépni. 

– Észszerű, ok-okozati összefüggéseket kell keresni a medvéknél. A medveetológiát ismerve tudjuk, hogy a bocsos anyamedvék közelebb húzódnak a településekhez, mivel ott nagyobb biztonságban érzik magukat a bocsaik életét veszélyeztető hímektől

– részletezte az ökológus, aki szerint az elmúlt évtizedek alatt medve és ember szokásai egyaránt változtak. A háztartási hulladék mennyisége, a szabadon hagyott kukák, a kirándulások alatt eldobott ételmaradék mind hozzájárult, hogy a medve megszokja az emberi közelséget. A növénytermesztést illetően pedig a kukoricaföldek vonzzák leginkább az ösztöntől vezérelt vadat. 

Dr. Ion Micu erdőmérnök és etológus szerint a medvék elhajtása a településről nem megoldás, mert az élelem után kajtató állat úgyis visszatér, esetleg olyan társaival, amelyek eddig nem mentek lakott övezetbe. Ráadásul a medvék akár napi ötven-hatvan kilométert is megtesznek, így csak idő kérdése, mikor várható az újabb riasztás. A szakember megjegyezte, szerinte a faj hivatalos keretek között, anélkül, hogy a populációt a kihalás veszélye fenyegetné, vadászható lenne. 

– Ha a medvéket az erdőben etetnék és vadásznák, akkor az előre meghatározott kilövési kvóta alapján értékesíthetnék trófeaként, ráadásul attól sem kellene tartani, hogy betörnek a városokba és falvakba. Pénzhez jutnának a vadásztársaságok, és a lakosság is nyugodtabb lenne

– adott hangot véleményének. Hozzátette: a párzási időszak lejártával valamelyest csökkenhet a medvejárás a lakott területek közelében.