Újabb nézeteltérést okozott a román és magyar kormány között a székely zászló használata. A szimbólumhasználatot szabályozó hatályos jogszabályokról kérdeztük Benkő Erikát, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatóját. Mint mondta,

Románia és az Európai Unió is érdektelenül kezeli a kisebbségek helyzetét, így nagy változásokra nem lehet számítani.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben több hatályos rendelkezés is világosan rámutat arra, hogy az unió állampolgárai nem szenvedhetnek el semmiféle megkülönböztetést vagy jogi hátrányt vallási, etnikai, nemi vagy faji hovatartozásuktól függően. Ezt az említett dokumentum 10. cikkelye fogalmazza meg, a 19. cikkelyben pedig a megkülönböztetés ellen való fellépést hangsúlyozzák: „a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére” (2012: C 326/56).

Az identitás nem politikai kérdés

– Nyilvánvaló, hogy a minisztérium sajátosan értelmezi a törvényt.

Azt állítják, nem létezik olyan közigazgatási terület, hogy Székelyföld, ebből kifolyólag nem létezik székely zászló sem.

Röviden arról van szó, hogy Románia sem Székelyföldet, sem a székelység regionális, kulturális identitását nem ismeri el, így identitásának jelképét, a zászlót sem – foglalta össze megkeresésünkre válaszolva Benkő Erika igazgató. – A mi álláspontunk ezzel szemben, hogy ha egy népcsoport egy adott identitásban találja meg és határozza meg magát, akkor nem szükséges egy adminisztratív területi egységnek is léteznie, az identitás nem ettől függ – hangsúlyozta a jogvédelmi szolgálat álláspontját. 

A törvény értelmezésével van gond

Benkő Erika kiemelte: nagyon erőltetettnek érzi azt az álláspontot, hogy valami csak akkor létezik, ha annak van adminisztratív, hivatalos formája. Mint közölte, nem kell törvénynek szabályoznia azt, hogy regionális identitásunk lehet-e, vagy sem, hiszen a világ összes demokratikus országában lehet vállalni azt, és lehet gyakorolni. 

Sajnos, nincs a szimbólumok használatára vonatkozó jogszabály, csupán annyi, hogy a kisebbségek használhatják azokat, amennyiben a román zászló is megjelenik mellettük

– jegyezte meg a jogvédő szervezet vezetője.

Benkő jelképeink elfogadásának egy másik szegmensére is rámutatott, mint mondta, voltak próbálkozások és van előrelépés a település-, valamint megyecímerek és -zászlók hivatalosítása terén, de visszalépésnek is tanúi lehettünk. Példaként a sepsiszentgyörgyi zászló ügyét említette.

– Elfogadásuk nem a törvényektől, hanem azok jó vagy rossz értelmezésétől függ, attól, hogy létezik-e politikai akarat arra – hangsúlyozta. Másik példaként a március 15-i nemzeti ünnepünket említette, ugyanis minden évben nagy felháborodást kelt a nemzeti zászlónk felvonása, annak ellenére, hogy a törvények megengedik annak használatát. – Az általános politikai akaratot tükrözik a törvények, amiket általában véve sem a bíróságok, sem a politikai osztály nem véleményez jóindulatúan – jelentette ki, hozzátéve, hogy képviselői mandátuma idején – amikor már a kormánykoalíció tagja volt az RMDSZ –, javaslatait a kormány „zsigerből” utasította el.

Érdektelen az unió

Benkő Erika megjegyezte, egyáltalán nem bízik abban, hogy a hazai politikai elitben lesz politikai akarat ennek az ellentétezettségnek az orvoslására, ahogy abban sem, hogy a probléma megoldását az unió bármelyik fóruma vállalná. A szolgálat igazgatója rámutatott,

ezeket a gondokat folyamatosan jelzik a nemzetközi közvélemény felé, de eddig még nem látott olyan törekvést, ami a rendezés irányába mozdítaná el a régóta fennálló állapotot.

– A jelenlegi állapotot nem látom biztatónak olyan tekintetben, hogy a geopolitikai helyzet nagyon rossz, a kisebbségek kérdése az ukrajnai háború kitörése óta háttérbe szorult, azon körülmények között az emberi jogok fényűzésnek számítanak, nem beszélve a nyelvi és kulturális jogokról, szimbólumokról – hangsúlyozta. Személyes meglátása szerint az Európai Bizottság a hasonló kisebbségi jogokkal való visszaéléseket próbálja nem venni tudomásul, nem foglalkozni azokkal.

A jelkép eredetéről

A székely zászlót és történeti hátterét vázolta Mihály János történész, aki jelenleg nemzeti jelképünk történetéről ír könyvet. Mihály szerint a fogyó hold és a nap szinte mindenhol megjelenik a térségben címereken és pecséteken, viszont ezek nem voltak egységesek, családonként különböztek méretben, alakban és színben is. Mint mondta, a székelységnek két zászlója ismert: kék alapon arany nap és ezüst félhold, illetve vörös és fekete alapon arany nap és ezüst félhold.

– Manapság a kék-arany-kék zászló vált általánossá, ezt a néhai Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatója, az Erdélyi Fejedelemség korabeli székely hadizászlók egy részének szín- és szimbólumvilágából kiindulva tervezte meg – emlékeztetett a történész. Mint mondta, a zászló alapjául Erdély címere szolgált, ahol kék alapon jelenítették meg a két égitestet. Hozzátette, a heraldika szabályainak megfelelően a zászlón a napnak egy lábon, nem kettőn kell állnia.

A legutóbbi incidens

A médiában, a közösségi oldalakon nagy port kavart a Külügyminisztérium válasza Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyik Facebook-bejegyzésére. Németh posztjában közölte: „A székely zászló addig lobog a magyar közintézmények homlokzatán, amíg a román állam engedélyezi korlátozástól mentes szabad használatát Románia egész területén! Hajrá székelyek! Hajrá Erdély!” A Külügyminisztérium reakciója erre az volt, hogy bekérette a Magyarország bukaresti nagykövetét, és közölte vele, hogy Románián belül nem létezik olyan, hogy Székelyföld, így jogalap sincs jelképeinek használatára. Németh viszonválasza már kedden megérkezett a minisztérium lépésére, mint bejegyzésében olvasható: „A székely zászlót immáron 10 éve üldözik Romániában annak ellenére, hogy a strasbourgi bíróság elítélte ezt a gyakorlatot. (…) Aurescu Külügyminiszter Úr kíváncsivá tett, hogy jó 100 éves adósságát és a strasbourgi bíróság ítéletét mikor kívánja teljesíteni Románia?”

A székely zászló körüli újabb botrány miatt a Székely Figyelő Alapítvány levelet küldött a Külügyminisztériumnak, amelyben emlékezteti a kormányt, hogy a régiónkban élő 500 000 román állampolgár „ha tetszik, ha nem – létezik”, ugyanakkor felszólította a minisztériumot, hogy alaptalan vádaskodásai miatt kérjen bocsánatot Németh Zsolt politikustól. Levélben kérdeztük mi is a Külügyminisztériumot, hogy a székely közösség milyen és melyik jelképet használhatja identitásának kifejezése céljából jogszerűen, de egyelőre nem kaptunk választ megkeresésünkre.