Hirdetés

Sok ötven bani sokra megy

Annak ellenére, hogy tavaly november végéig minden kereskedő köteles volt regisztrálni a betétdíjas rendszerbe és visszaváltó helyet létrehozni, ez mégsem történt meg, így főként vidéken az italcsomagolások visszaviteléért sem készpénzt, sem levásárolható értékjegyet nem lehet igényelni.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 7 perc
Sok ötven bani sokra megy
Ürítik a betétdíjas palackokat visszaváltó automatát az egyik városi áruházban. Fotó: László F. Csaba

Tavaly november végén lépett életbe az ország egyik legfontosabbnak mondott környezetvédelmi projektje, az úgynevezett egyutas italcsomagolások kötelező visszaváltási, betétdíjas rendszere. Ugyancsak november 30. óta az italgyártók termékeiken fel kell tüntessék az SGR (Sistemul de Garanție-Returnare) jelzést. Az visszaváltható megjelöléssel ellátott üveg- és műanyag palackok januártól kerültek forgalomba. Jelenleg még a boltok polcain elérhetők a jelzés nélküli italok is.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


A rendelkezés életbe lépésével egy időben sok helyen beüzemelték a visszaváltó automatákat is. Csíkszeredában egyet kipróbáltunk: a gépezet megszámolja a bedobott palackokat, majd pénztárgépszalagon tüntetik fel a visszajáró összeget.

Nem váltják vissza

Csíkszeredai és környékbeli kisboltokban érdeklődünk, hogyan működik a rendszer. Csíkmadarason és Madéfalván a felkeresett kisboltok elárusítói arról tájékoztattak, hogy raktárhelyiség hiánya miatt nem áll módjukban visszavenni a betétdíjas üveg- és PET-palackokat, valamint az alumíniumdobozokat. A csomagolások visszaváltására érkező vásárlóiknak általában azt tanácsolják, próbálkozzanak a nagyobb áruházak auto­matáinál. Arra is panasz­kod­tak, hogy nem ritkán szóváltásba keverednek a vásárlókkal amiatt, hogy nem tudják visszaváltani a palackokat és visszaszolgáltatni a betétdíjat.
Csíkkarcfalván két kereskedelmi egységben érdeklődtünk.
– Mi nem váltjuk vissza a műanyag palackokat. A legnagyobb problémánk, hogy nincs hol tároljuk. Előbb erre kellett volna gondolniuk a visszaváltás kitalálóinak, utána kötelezni. Úgy tudom, a községben egyetlen üzletben sem tudják visszaváltani – mondta a névtelenségét kérő bolti árus.
Madéfalván is kilincseltünk az ügyben. Szűkszavú választ kaptunk:
– Mi nem tudjuk visszaváltani sem az üvegeket, sem a flakonokat, talán más helyen.
Egy idős nő érdeklődésünkre azt mondta, amíg elméletben sem működött a palackok visszaváltása, addig a szelektív hulladéktárolóba helyezte azokat. Amióta drágábban vásárol, azóta összegyűjti azokat, abban reménykedve, hogy visszakapja az 50 banis betétdíjat.

László F. Csaba
Visszaváltó automata. Levásárolható betétdíj


– Egyáltalán nem örülök ennek a rendszernek, mert itt a faluban nincs hol visszaváltani, így drágábban vásároljuk meg az üdítőt. Csak a városban lehet visszaváltani a palackokat. Az unokám gyakran jár a városba, őt nyomorítsam meg a visszaváltással? – panaszolta az idős nő.
– Hetek óta gyűjtöm otthon a palackokat, a hűtő mellett tornyosulnak. Itt a faluban nem tudtam sehol visszaváltani. Időnként bejárok a városba, ilyenkor viszem magammal, de ez szerintem nincs rendben – ezt már Sz. E. felcsíki lakos mondta kérdésünkre.
Egy csíkszeredai lakos több kisüzletet működtet vidéken, a témában őt is megkérdeztük.
– Nem igazán működik a rendszer vidéken és a városban sem mindenhol. Az egészből a multik nyernek, mert nekik van keretük és terük automaták elhelyezésére. Az automaták kuponokat bocsátanak ki, ezáltal megnövelik a kereskedelmi forgalmat. Ugyanez a helyzet Németországban is. A kisboltban vásárolt termékeket csak a multikhoz lehet visszavinni. A kis, 30-40 négyzetméteres üzletek ezt nem tudják megoldani. Jelenleg nagyon sok régi, SGR-jelzés nélküli csomagolással ellátott áru van még a piacon, szerintem még kell legalább 1-2 hónap, amíg a politikum is kitalál valamit, hogy jobban működjön a rendszer. Az elképzelés nagyon jó, csak amolyan balkáni módon valósították meg – mondta az üzlettulajdonos.

Hamarosan ellenőriznek

Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség főfel­ügyelője érdeklődésünkre egyértelműen kijelentette, hogy a törvény alapján tavaly november végéig minden kereskedő köteles volt bejelentkezni a rendszerbe és visszaváltó helyet létrehozni. A 200 négyzetméternél kisebb kereskedelmi egységek társulhatnak más egységekkel, illetve a helyi önkormányzattal, és közösen is létrehozhatnak visszaváltó helyet.
– Ezek a közös visszaváltó helyek városon az üzletek 150, vidéken 500 méteres körzetében kell legyenek. Tehát törvénybe ütköző, hogy a városi és vidéki kisboltokból a nagyobb üzletekhez küldik azokat, akik visszavinnék az italcsomagolást, az emiatt kiszabható bírságok pedig igen magasak. A megyében a Hargita Megyei Környezetőrség, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és a belső vámhivatal, illetve a Környezetvédelmi Alap Ügyvezetőségének alkalmazottai a későbbiekben, valószínűleg ugyanúgy ellenőrizni fogják a gyűjtő- és visszaváltó helyek létrehozását, ahogy tavaly ellenőrizték a regisztrációt – mondta a környezetőrség főfelügyelője.

Közös érdek a visszaváltó helyek létesítése

Hozzátette: a boltoknak, önkormányzatoknak érdekük lenne visszaváltó helyeket létrehozni, ugyanis, aki ilyet létesít, minden cso­maglóanyag után, az 50 banin felül, további, a törvény által megszabott pluszpénzösszeget kap.
Szintén érdekes, hogy a törvény továbbra is azt írja elő, hogy a felhasználók maguk dönthetik el, hogy a visszaváltott italcsomagolás után kapott összeget levásárolják abban az üzletben, ahová visszavitték azokat, vagy készpénzben szeretnék visszakapni, de a tapasztalatok szerint a betétdíj nem igényelhető vissza készpénzben, csupán levásárolni lehet.

Bíró István, Kovács Andrea





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!