Romániában a fejlett európai államokhoz ké­pest jóval alacsonyab­bak a bérek, ezért a vállalatok kevésbé hajlandóak mesterséges intelligenciába fektetni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss tanulmánya szerint – írta a Curs de Guvernare portál.

Szegény ország lassabban fejlődik

A román gazdaság szerkezete sem kedvez az MI terjedésének: nálunk a szolgáltatási szektor jóval kisebb súlyt képvisel, mint a fejlettebb nyugat-európai országokban, pedig éppen ez az a terület, ahol a mesterséges intelligencia a legnagyobb hasznot tudja hajtani. Az IMF tanulmánya szerint, ha egy ország gazdasági teljesítményében alacsonyabb a szolgáltatások részesedése, akkor a mesterséges intelligencia alkalmazásának is kisebb lesz a hatása a gazdaságra. 
Becslésük szerint Romániában jelenleg a vállalatoknak csak nagyjából 4-8 százaléka használ mesterséges intelligenciát, és öt év múlva is legfeljebb 8-10 százalékra emelkedhet ez az arány. Ez jóval kevesebb, mint az európai átlag, vagyis a romániai gazdaság lassabban veszi át az új technológiát.
Ráadásul a különféle szabályozások – a szakmákra vonatkozó előírások, az uniós MI-rendelet és az adatvédelmi szabályok – Romániában is fékezhetik a mesterséges intelligencia terjedését és a belőle származó nyereség mértékét. Nincs jele annak, hogy a hazai jogszabályok lazábbak lennének, így az uniós és a román korlátozások együtt még inkább mérsékelhetik a technológia gazdasági hasznát.
Hosszabb távon a mesterséges intelligencia várhatóan alapjaiban alakítja át a gazdaságot: új iparágak jelenhetnek meg, és a fejlettebb tevékenységek erősödhetnek. Az IMF kutatói szerint ezek a változások azonban nem szerepelnek a mostani tanulmányban, amely csak az ötéves, középtávú hatásokat vizsgálja a jelenlegi gazdasági szerkezet alapján.

Európa fogékonyabb az MI használatára

A kutatás harmincegy európai országban vizsgálja, hogyan hat a mesterséges intelligencia a termelékenységre középtávon. Az elemzés azt nézi, mely szakmákban válthatja ki az MI az emberi munkát, mennyire gyorsan terjed a technológia, mennyi bért lehet így megtakarítani, és mindezt hogyan befolyásolják a nemzeti és uniós szabályozások. A tanulmány szerint középtávon a mesterséges intelligencia Európában átlagosan körülbelül 1,1 százalékos termelékenységnövekedést hozhat. Ez meglehetősen visszafogott becslés, de így is közel hatvan százalékkal magasabb, mint az Egyesült Államokra vonatkozó várakozások. 

Szoftverfejlesztők, taxisofőrök előnyben

Európán belül jelentős eltérések mutatkoznak országonként: a magasabb jövedelmű államok, amelyek nagy szolgáltatási – például pénzügyi – szektorral rendelkeznek, előnyösebb helyzetben vannak. Ezekben az országokban a magasabb bérszint is ösztönzi az MI bevezetését a munka automatizálására vagy a munkavállalók teljesítményének növelésére. Luxemburgban például a termelékenység-növekedésből származó többletnyereség elérheti a 2 százalékot, ami majdnem kétszerese az európai átlagnak, míg Románia esetében mindössze 0,3-0,7 százalék körül mozog. A tanulmány számos mikroszintű kutatás eredményeit is összefoglalja. Ezek szerint a leginkább a szoftverfejlesztésben (50 százalék), az MI-alapú navigációs rendszereket használó taxisofőrök hatékonyságában (14 százalék) érhető tetten a mesterséges intelligencia alkalmazásból fakadó gazdasági haszon.