Székelyudvarhely központjában több, a városképet meghatározó épületet újítottak fel az utóbbi években, ezek állapotuk révén ki is emelkednek a többi közül. Legutóbb még a dualizmus idején kaszinóként működött ingatlan okán aggódtak a homlokzata alatt sétálók, ám mára korszerű feltételek között működik benne a Református Esperesi Hivatal, számos lakás mellett. Csakhogy a központi zóna több száz éves képét erősítő épületek egy másik része továbbra is aggasztó állapotban van, ideértve a városháza, valamint a Kossuth Lajos és a Bethlen Gábor utca több épületét is. A hatályos törvények értelmében leromlott állapotú ingatlanokat a tulajdonosoknak kötelességük felújítani, s amennyiben az előírt feladatoknak nem tesznek eleget, jelentős mértékű adónöveléssel szankcionálhatók. 

Szalaggal kerítik el a veszélyes részeket

A Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség legutóbbi összesítése szerint harminc olyan elhanyagolt állapotú épület van a város központi részén, amelyeknél különböző mértékű homlokzati károsodásokat lehet észlelni, és emiatt veszélyesek lehetnek a járókelőkre. A helyi rendőrség építkezési munkálatok törvényességét ellenőrző munkatársa szerint legutóbb a Bethlen Gábor utca egyik épületéről omlott le egy nagyobb vakolatdarab, az esetet követően az épületfrontot szalaggal kerítették el, hogy a gyalogosokat távol tartsák. Mint mondta, ilyen esetekben értesítik a városházát és az épülettulajdonost a fennálló helyzetről – utóbbinak kötelessége rendbe tenni a birtokát képező ingatlant. 
A problémás épületek helyzetéről a Városházát is megkérdeztük, mint kiderült: jelenleg a tulajdonosok azonosítása zajlik, annak érdekében, hogy értesíteni tudják őket kötelezettségükről. 

– Az azonosítást követően levélben szólítjuk fel a tulajdonosokat, hogy cselekedniük kell, hiszen mindenki karban kell tartsa a saját ingaltanját. Ha többszöri felszólítást követően sem történik előrelépés, akkor az önkormányzati testület dönthet úgy, hogy adóemeléssel sújtja a tulajdonost

– vázolta az eljárás lépéseit Zörgő Noémi szóvivő.

A város tulajdonát képező épületeket is felmérik

A szóvivő szerint korábban, 2019-ben már volt egy nagyobb akció az adóemelési intézkedésekre vonatkozóan: akkor egy pontrendszer szerint, amely most is része az adóhatározatnak, minden érintett tulajdonos felszólítást kapott. Zörgő Noémi kiemelte, hogy a pontrendszer külön kezeli az udvart és az épületet, a tulajdonosoknak pedig a felszólítást követő három hónapon belül el kell indítaniuk a felújítási folyamatot, ami az urbanisztikai bizonylat igénylésével kezdődik. A hatályos adózási törvények értelmében, amennyiben az épület tulajdonosa nem tesz eleget a felszólításnak, akár 500%-ig terjedő adóemeléssel is sújtható. Mint megtudtuk, a tulajdonosok értesítésével párhuzamosan a polgármesteri hivatal egy felügyelő mérnökkel is szerződést kötött, aki 88 városi tulajdonban lévő ingatlan helyzetét fogja felmérni. Ennek köszönhetően kiderül, hogy mely épületek esetében kell szakvéleményezést kérni, hol szükséges statikai beavatkozás, illetve hol elégségesek a kisebb, rendszeres javítási munkálatok.

Védett övezetben szigorú kritériumok

A védett övezetben lévő leromlott állapotú épületek felújítását az 1991/50-es törvény 11-es cikkelye szabályozza, ami egyben azt is előírja, hogy építési engedély nélkül milyen javítási munkálatokat lehet elvégezni védett és nem védett övezetben. 

– A védett övezetek esetében beszélhetünk műemlékvédelmi zónáról, ezen belül minősített védett épületről vagy minősített védett városszövetről. Előbbire példa lehet egy konkrét épület, utóbbira egy városrész (például Szombatfalva). A törvény tehát védi az építészeti jellegében értékesebb épületeket, városszövetet képező egységeket

– mutatott rá Zörgő Noémi. 

A törvény szerint szigorú kritériumoknak kell eleget tenni: például esetenként tetőablakok beépítésére is építési engedélyt kell kiváltani, mivel az szerkezeti változásokat eredményezhet, műemlékek esetében pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az eredeti állapot megőrzésére. 

– Védett városrész esetében picit rugalmasabbak a lehetőségek, de ott is szigorú szabályok vannak. Például az eredetileg fa ablakkeretes ablak nem cserélhető műanyag keretesre

– hozott újabb példálkat a szóvivő, hozzátéve, hogy a felújítások során a tulajdonosokat terhelik a költségek, „az önkormányzatnak nem áll módjában a magántulajdonok rendbetételét fizetni”. 
Az anyagi ráfordítás azonban csak az egyik tényező: az épületek állapotától függően több szakvéleményezést és műemlékvédelmi jóváhagyást is kell kérni, a szükséges dokumentumok beszerzése további anyagi ráfordítást igényel, kiállításuk pedig több hónapba is telhet.