A székelyudvarhelyi vár rehabilitációja és közösségi térként való hasznosítása uniós forrásokból valósul meg, a finanszírozási szerződést 2019-ben írták alá közel 21,5 millió lej értékben, a befejezés határideje eredetileg 2023 volt, ezt sikerült átütemeztetni 2027-re. A kivitelezést a Tectum Company Rt. és az Euras Kft. nyerte el, alvállalkozóként a helyi Baumont Kft. dolgozik a helyszínen. A projekt tervezője a kolozsvári K&K Studio Kft. A terv kiemelt része a Hajdú-bástya újjáépítése, amelyben kiállítótereket, tetőterében kilátót alakítanak ki. 

Kötélhúzás munka közben

A munka 2023 tavaszán kezdődött el, úgy, hogy a vár belső területének mintegy tíz százaléka volt feltárva. A terveket a Kulturális Minisztérium Régészeti Bizottsága (CNA) többek között a régészeti kutatások folytatása és eredményeinek hasznosítása feltételével hagyta jóvá, hangsúlyozva a falkutatások szükségességét is – hívta fel a figyelmet Sófalvi András ásatásvezető régész, a Haáz Rezső múzeum munkatársa. 
Az építési területen tehát párhuzamosan zajlik a régészeti kutatás és az építkezés. Az eltelt hónapok alatt ez egyfajta kötélhúzássá alakult a „tartsuk tiszteletben a projektet” elvet valló és a műemléket, illetve annak egyedi jellemzőit artikuláló régész–művészettörténész tábor között. 

A vár több mint projekt

Sófalvi András az In situ – Udvarhelyszéki régészek naplója című Facebook-oldalon a napokban hosszú bejegyzésben tárta nyilvánosság elé fenntartásait, hangsúlyozva, a régészeti feltárások eredményei már többször indokolttá tették volna az építészeti tervek újragondolását. Bizonyos esetekben egyenesen tudatos történelemhamisításról beszél, példaként többek között a tervező által elképzelt, a várba vezető új bejáratot hozza fel, aminek „köze sincs a történelmi valósághoz”.
Úgy tudni, egy ideig diplomatikus volt a kommunikáció a régészek és a tervező között, szóbeli ígéretek születtek arra, hogy figyelembe veszik az új feltárási-kutatási eredményeket, de érdemben nem sok történt. A tervező pedig legutóbb április 24-én járt Székelyudvarhelyen. 

– Ez a vár nekünk érték. A határidő meghosszabbításával lazult a szorítás, és ide vagy egy új tervezőcsapat kell, vagy a jelenlegi kell változtasson a hozzáállásán és kell rugalmasan kezelje a projektet. Nem az a lényeg, hogy legyen kilátó, kifugázott iskolakerítés, hamis kapu stb., hanem tiszteletben kell tartani azt, ami a lábunk alatt van. Ez most még patthelyzet, de ha valami nem változik, csődhelyzet lesz a vár szempontjából

– fogalmaztott lapunknak a régész, aki szerint a megrendelő polgármesteri hivatal kellene hasson a tervezőre. 

Helyreállítás vagy újjáépítés?

Fehér János művészettörténész a falkutatásban vett részt. Ami szerinte meg kellett volna előzze a kivitelezést, de hogy ne boruljon fel a projekt, megpróbáltak közös nevezőre jutni. 

– Nem ismertük megfelelően az épületegyüttest, a kutatás során folyamatosan bukkannak elő újabb és újabb dolgok, és a terv nem előrelátó. Például Székelyföldön egyedi 16. századi lőrésrendszereket tárunk fel, amivel nem számolt a terv. Hadiépítészet szempontjából a Székelytámadt-vár Székelyföldön unikum, ám nem igazán érzékeltük azt a tervező részéről, hogy a mi meglátásaink meghallgatásra találnának. Az értékvesztést minimalizálni kellene a folyamat során. Részünkről megvolt a kompromisszumkészség, sok mindenbe belementünk, de van egy határ, amikor megkérdőjeleződik a cél: most akkor műemlék-helyreállítást végzünk, vagy pedig felújítunk egy műemléket?

– részletezte Fehér János. A művészettörténész szerint is a városháza feladata, hogy a projekt vegye figyelembe az általuk megfogalmazott műemlékvédelmi szempontokat. 

Túlzó aggályok?

Guttmann Szabolcs építész, a tervező cég vezetője viszont túlzásnak tartja az aggályokat. 

– A tervben elsőbbséget élvez a régész és a művészettörténész, éppen azért, hogy tudjunk mindenhol a hely adottságaira hangolódni. De az mégsem reális, hogy már-már tervezőnek érezzék magukat, mert azért a régészeten kívül rengeteg egyéb gond van egy ilyen típusú beavatkozásnál. Mi a létező kereteket maximális flexibilitással próbáljuk tágítani, de nem tehetjük meg, hogy a támogatás visszafizetését kockáztassuk, és van egy összeg is, amibe bele kell férni. A Hajdú-bástya kialakítása is négykezes munka volt, illetve a jelenlegi bejárattal szembeni feltárás kapcsán is azt mondtuk, mindent megteszünk, hogy az látható legyen. Csakhogy azt sem feledhetjük el, hogy egyelőre iskolaudvarról beszélünk. Ennél több rugalmasságot nem tudtunk nyújtani. Minden épületnél van hagyományosabb és van kortárs megoldás, ez esetben egyértelmű az is számunkra, hogy egy olyan várral állunk szemben, ahol hiányzik a történelmi dokumentáció. Ilyenkor bemutatjuk, ami van, és úgy egészítjük ki, hogy a kortárs építészet eszközeivel megpróbáljuk éreztetni, hogy mennyire összetett helyszínen vagyunk. Én értem egy régésznek a mindenhez ragaszkodó szakmaiságát, de kérjük tőlük, hogy ugyanúgy értsék meg a tervezés számunkra még bonyolultabb összehangolását

– fogalmazott Guttman Szabolcs. 
A kivitelező cég vezetője szerint a legnagyobb gond, hogy ez egy nagyon sűrített projekt, a régészeti feltárásnak előre meg kellett volna történnie, nem összevonni az ásatást a kivitelezéssel. 

– Értékelni kell a régészek munkáját, a múlt fölött nem lehet csak úgy eltekinteni, és fontos, hogy az utókornak megmaradjon, amit sikerül feltárni. De kompromisszumokra is szükség van. A tervezőkkel való egyeztetés kéne rugalmasabb legyen, ez néha nekünk is nehéz

– közölte Győrfi Albert. 

Összeértek a frontok

Kompromisszumok nélkül nem lehet ebből a helyzetből továbblendülni – ezt mondják a városházán is.  Zörgő Noémi sajtószóvivő hangsúlyozta, a hivatalt köti a finanszírozási szerződés, a határidő, a forráskeretbe való beilleszkedés, ezeket kell közös nevezőre hozni, ami nehéz. 

– A jelenlegi fázis az eddigi legkényesebb a munka kezdete óta, mert most értek össze a frontok: az építkezési terület a régészeti feltárással

– fogalmazott. Zörgő azt mondja, nem úgy látják, hogy a tervező minden szakvéleményt lesöpörne az asztalról. A hivatal egyelőre közvetíteni igyekszik a táborok között, mert „mindenkinek van egy saját perspektívája, és nem igazán akarja a másikéból is megnézni a helyzetet”. Ráadásul az építkezési terület közepén egy működő tanintézet áll, ami miatt fontos, hogy a lehető legtöbb feladatot elvégezzék a nyári vakáció alatt. Zörgő ugyanakkor biztosított arról, a hivatal mindent megtesz a műemlékvédelmi szempontok érvényesüléséért.
Sófalvi András ásatásvezető régész egyébként eltökélt abban, hogy ha nem sikerül a megrendelőre hatni, akkor a szaktárcához fordul, és szakmai érvek mentén a minisztériumot próbálja meggyőzni arról, hogy a terven változtatni kell.