A kiskérődzők pestise, illetva a juhállományt tizedelő himlő miatt elrendelt szállítási tilalmak tetemes bevételkiesést okoznak az állattartó gazdáknak, ami a szakemberek szerint Székelyföldön egy „újabb késszúrás” az ágazatnak a nyers tej árának drasztikus csökkenése után. Bár az Európai Bizottság (EB)  június óta tartó szállítási tilalmát a hatóságok igyekeznek a hatályos keretek közt betartatni, a szakemberek tapasztalatai szerint a vágóhidakat és nagyobb gazdaságokat működtető kereskedők azt gyakran megkerülik: belföldön, szállítási tilalom alá eső megyékből is visznek állatokat más megyékbe, gyakran nem regisztrált, fülszám nélküli állatokat is, és ettől a néhány ezer lejre rúgó bírságtételek nem riasztják el őket. A jelenséget igazolja, hogy augusztus 31-én az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) egy Tulcea megyei gyűjtőpontot ellenőrizve közel 30 ezer jószágot számlált össze, melyből 7003 volt nem regisztrált, és a fülszám nélküli állatok eredetét nem tudták igazolni. 

A tilalom felfűtötte a feketekereskedelmet

Dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője lapunk megkeresésére elmondta, megyénkben is észleltek és büntettek is olyan kereskedőket, akik a szállítási tilalom ellenére fülszámos és anélküli állatokat is szállítottak. Viszont úgy látja, hiába működnek együtt az állami rendőrséggel és osztják a bírságokat, igyekezetük „falra hányt borsó”.  

– Akit megbüntettünk, Tul­cea megyéből érkezett, számos jószágot szállított, ezeket, lévén, hogy nem volt fülszámuk, meg kellett semmisítenünk. Az önkormányzathoz fordulva kiderült, hogy az illető nevén már harminc hasonló büntetés szerepel, így kétséges, hogy a bírságot egyáltalán kifizeti-e. Naponta hívnak fel vágóhidak más megyékből, hogy akarnak szállítani. Mi mindenik érdeklődővel ismertetjük a helyzetet, de úgyis jönnek

– fogalmazott az igazgatóság vezetője, leszögezve, hogy egy Brassó megyében észlelt gócpont miatt megyénkben jelenleg október 12-ig van érvényben belföldi szállítási tilalom.

Mentőöv lenne az oltás

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes és Alexandru Bociu, az országos állategészségügyi hatóság elnöke pénteken Brüsszelben Francisco Reviriego Gordejo EU-s állategészségügyi felelőssel tárgyalt a juh- és kecskeexort újraindításának lépéseiről. A kormány tájékoztatása szerint áttekintették az ANSVSA cselekvési tervét, és „tisztázták az utolsó részleteket a terv hivatalos jóváhagyása előtt”. Az ügyben konkrétumok tekintetében kerestük az illetékeseket, de még nem kaptunk választ. 

– Szeptember közepén tüntetésre készülnek a gazdák. Reményeink szerint addig sikerül a körülményeken enyhíteni. Ha például engedélyeznék az oltást, akkor, ahogy a székely mondja, meg lennénk élve, mert ha még az Unióba nem is, a nagy felvásárlók felé, az arab országokba folytatódhatna az export

– vélekedett István Róbert. Bár az oltás alapértelmezetten az EU területén belül nem engedélyezett, szerinte ez bizonyos feltételekhez kötött: például oltott állat húsát nem lehet az EU területén értékesíteni, de ez a török és arab országokban nem feltétel, ráadásul Törökországban és Bulgáriában is beoltják a jószágokat.

Állatorvos: nagy vállalkozás rendet tenni 

Több, lapunknak nyilatkozó körzeti állatorvos arról beszélt, környékünkön is felületesen viszonyulnak a gazdák az állatok bejegyzéséhez, holott ez több szempontból is fontos lenne. Mint egyikük mondta, a tavaszi állatszámlálás elmaradt vagy kitolódott, „most meg mindenhol nagy a rendetlenség.” Úgy fogalmazott: „amíg az állatkereskedelemben nem fognak olyan szigorú szabályozásokat bevezetni, mint a faanyagszállítás területén, „majdnem lehetetlen kihívás lesz megfékezni és legális keretek közé szorítani azt”. Arra is rámutatott: gyakori, hogy csak egy-két jószágot szállítanak két gazdaság közt, de sokkal nagyobb probléma, hogy megyénkben is százával vannak fülszám nélküli állatok – melyek után egyébként sem támogatást, sem vadkár után járó kártérítést nem kaphatnak a gazdák. 

Nálunk továbbra sem észlelték a vészt

A szakemberek szerint a kiskérődzők pestisét megyénkben még nem észlelték, de mindenhol figyelemre intik a gazdákat. A fertőzés első tünete, hogy a bárányok, juhok mozgása lelassul, többet fekszenek, kevesebbet esznek és isznak, ekkor már láz is jelentkezhet az állatoknál. Ezt követően sebek és csomók jelennek meg az állatok fején, váladék szivárog az orrnyílásokból és erős nyáladzás figyelhető meg. A fertőzött jószág az esetek többségében napokon belül elpusztul. A bárányok és fiatalabb állatok érzékenyebbek a fertőzésre, akár az is előfordulhat, hogy egy nyáj fiatal egyedei mind elhullnak még a szemmel látható tünetek megjelenése előtt.

Ha a húsból nem lehet, a sajtból kell 

Bár nehéz helyzetbe kerültek, egyelőre kivárnak, és abban bíznak, hogy a tüntetés előtti egyeztetések előrelépést fognak hozni – ezzel kezdtük a beszélgetést Szász Jenő oroszhegyi juhtenyésztő gazdával, aki a Nyúlád-tetőn közel 800 jószágot legeltet mintegy 300 hektáron. Elmondása szerint az előző években tavasszal 75–100 ezer, ősszel 100–150 ezer lej bevételhez tudott jutni a jószágok eladásából, ezzel szemben idén négyszáz tavaszi bárányt kell kiteleltessen, ha nem oldják fel a tilalmat.  

– Sok tényező megváltozott, hozzá vagyunk kötve, rá vagyunk szorulva az exportra. Odakerültünk, hogy lassan az emberek többsége csak iparilag feldolgozott húst eszik. Idejét sem tudom, mikor adtam el úgy helyinek bárányt, hogy az fogyasztásra vegye meg

– vetette fel. A gazda feleségével és fiaival vezette eddig a gazdaságot, négy embert fogadtak még az állatok mellé, ám most már a fizetés kiadása is megterhelő, tekintve, hogy csak a sajteladásból tudnak bevételt szerezni.

– Szerencsére eső is volt, így széna lesz az állatoknak, sokan felhagytak a gazdálkodással, így aztán legelő is. De a megélhetés, ahogy telik az idő, mind csak nehezebb. Nagyon hamar megoldást kellene találni

– panaszolta.