Hirdetés

Napelempark a zetelaki tavon?

Lebegő fotovoltaikus pannókból alkotott nap­elem­par­kot építene a ze­te­vár­al­jai víztározó tükrére egy Maros megyei vállalkozás, de a helybeliek hallani sem akarnak róla. Az elképzelés ellen tiltakozó petíciót máris több ezren írták alá.

Hadnagy Éva
Becsült olvasási idő: 9 perc
Napelempark a zetelaki tavon?
A zeteváraljai vízgyűjtő tükréből három hektárt foglalna el a létesítmény. Környezetpusztító természetvédelem? Fotó: Hodgyai István

Lebegő napelemparkot képzelt el a zeteváraljai víztározó tükrére egy Maros megyei vállalat, és a jelek szerint a tervet nem is az íróasztalfióknak szánták, ugyanis a cég március elején urbanisztikai bizonylatot kért Zetelaka Polgármesteri Hivatalától vízen úszó, zöldenergiát termelő napelempark létesítésére, amely a mesterséges gyűjtőtavon mintegy háromhektáros felületet foglalna el a víztározó bal oldalán, az ún. „tölcsér” közelében.

Turizmus vagy zöldenergia, pont

A napelempark létrehozásának ötlete a helybeliek felháborodását és nemtetszését váltotta ki, ami abból a szempontból kifejezetten érthető, hogy helyi turisztikai besorolású településről van szó, és a beruházás nagyban megváltoztatná a táj képét, rontva a térség turisztikai vonz­erejét. Védekezésül tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek, Zetelaka községben személyesen lehet aláírni a beruházást ellenző dokumentumot, online pedig a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület indított petíciót. 


Hirdetés

– Két éve kaptuk meg a helyi érdekeltségű turisztikai település minősítést, amelynek része a víztározó is, már csak ezért sem illik egyáltalán a képbe ez a beruházás. Nem a víztározó egy eldugott részén, hanem pont az előtérben lenne a napelempark, ezért semmiképp sem támogatjuk az ötlet kivitelezését, ami által nemcsak a táj torzulna, hanem a községben lévő közel nyolcszáz szálláshely tulajdonosai is kárt szenvednének. A fehér, üvegszálas alapon fekete napelemek piros vezetékekkel minden, csak nem szép látvány

– fogalmazta meg véleményét Nagy Attila polgármester. Mint megjegyezte, a hivatalnak a törvény értelmében ki kellett bocsátania az urbanisztikai bizonylatot, feltüntetve azokat a hatóságokat, amelyek véleményezésére és engedélyére szüksége lesz a vállalkozónak, hogy megkaphassa a beruházás megvalósításához szükséges további engedélyeket. Ha a vállalkozás ezeket megszerzi, a polgármesteri hivatalnak nem lesz más lehetősége, mint kiállítani számára az építkezési engedélyt. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a víztározó ügykezelését ellátó Maros Vízügyi Igazgatóság nem adja bérbe a víztükör egy részét a vállalkozásnak. A polgármester jelezte, az elmúlt időszakban Antal Lóránt szenátor segítségét is kérték az ügyben, illetve aláírásgyűjtésbe is kezdtek, az elmúlt hetekben kb. 1500–2000, főleg községbeli lakos fejezte ki ebben a formában is nemtetszését a tervezett beruházással kapcsolatban. 
Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője az elmúlt csütörtökön azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hozzájuk eddig nem érkezett semmilyen hivatalos dokumentum az úszó napelemparkkal kapcsolatban.

Hodgyai István
Még csak terv a vízi napelempark, de a helyiek a gondolatát sem szeretik. Megtorpedóznák

Megéri egy magáncég profitja?

137 hektáron fekszik a zete­váraljai víztározó, az állam tulajdonát képező tó és környéke kifejezetten gazdag élővilággal rendelkezik. Árvízvédelmi szerepe mellett ivóvízkészletként is szolgál, de kedvelt kikapcsolódási, sportolási és horgászati helyszín is egyben. Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület vezetője úgy fogalmazott, nem a zöldenergia-termelés ellen vannak, hiszen az a jövő, de a módszert, hogy a zeteleki tó tükrét használva termeljenek zöldáramot, nem tartják jónak. 

– Ha lefedünk egy jelentős vízfelületet, amit így nem ér napfény, akkor mi történik a víz minőségével, a halakkal, az egész ökoszisztémával? Nem tudjuk a választ, éppen ezért egy olyan hatástanulmány elkészítését szorgalmazzuk, amelyben szakemberek tényekre alapozva indokolják meg, hogy jó-e vagy sem egy ilyen létesítmény

– fogalmazott az igazgató.

Hodgyai István

Meglátása szerint mérlegelni kellene, hogy megéri-e elrontani a tájat és tönkretenni a másként is kiaknázható természeti értékeket csak azért, hogy egy magánvállalat profitot termeljen? Ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a kezdeti háromhektáros terület után nem fog-e majd tovább terjeszkedni a vállalat? Mint mondta, nemtetszésük kifejezése érdekében egy online petíciót is indítottak. A petitieonline.com oldalon román és magyar nyelven elérhető folyamodvány fejlécében ez áll: „Alulírott határozottan ellenzem, hogy a zetelaki víztározó vízfelületére úszó napelemparkot létesítsenek, mivel az tájromboló, ezért a turizmusra, ezenkívül a tó élővilágára is negatív hatással van”, és cikkünk megjelenéséig 500-an írták alá, Hargita megye mellett az ország több távolabbi településéről is, Máramarostól Konstancáig. Az összegyűjtött aláírásokat a szakminisztériumokhoz tervezik benyújtani.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!