Két Hargita megyei épület jutott be a magyarországi Média Építészeti Díj döntősei közé, a hargitafürdői pálos monostor, valamint a Zetelaka községhez tartozó zeteváraljai Kultúrcsűr. A Média Építészeti Díjat a magyar Építészfórum alapította, célja bemutatni a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi zsűri idén közel 200 alkotás közül választotta ki a legjobbakat, ezek közé jutott be a két Hargita megyei épület is. A döntőbe jutott épületekre a közönség is szavazhat az építészfórum weboldalán november 3-ig, majd november 8-án derül fény a nyertesre. 

Remeteközösség

A Hargitafürdőn található pálos monostor 2024-ben készült el, a ház a magashegyi pálos remeteközösség otthona. Az épületnek ugyanaz az alapfunkciója, mint minden régi monostornak, az istendicsőítés és az imádság. A monostor tervezője Macalik Arnold, aki Lázár Csaba és Szilágyi-Bar­tha József építészmérnökökkel közösen dolgozott a terveken. Szerkezeti szempontból rámpás körfolyosóval van ellátva a betonból készült monostor, amely külső szigetelést is kapott. Az épület többszintes, a szintezésre azért volt szükség, mert nem akartak nagyobb részt kiszakítani a monostort körülvevő zöldövezetből. Központi eleme a kápolna, de könyvtár, konyha is helyet kapott benne, és a szerzetesek lakhatása is biztosított, a legfelső emeleten kialakított teremben pedig előadásokat, elmélkedéseket tartanak. A monostornak csak egy része látogatható, meghagyva a pálos szerzeteseknek az elcsendesedés és elvonulás lehetőségét.

Kultúrcsűr
 
A zetelaki csűrrekonstrukció 2023-ban készült el, Nagy Attila, a község polgármestere a Hargita Népének elmondta, a Kultúrcsűr felújítása egy folyamat része, amely során Zetelaka épített örökségét szeretné a helyi önkormányzat a község lakóival együtt megőrizni, ápolni és továbbvinni. Ennek a folyamatnak a részeként újult meg 2015-ben az ivói vízikerekes fűrész, amely ma is működőképes és látogatható, 2023-ban a zeteváraljai Kultúrcsűr, valamint tervben van a csűr mellett található műemlék vízimalom korszerűsítése is. 

A zeteváraljai Kultúrcsűr helyén egy hasonló méretű csűr állt, ám az összeomlott, és annak rekonstrukciójaként építették fel az új csűrt, a régi épület építőanyagait is felhasználva. Lőrincz Barna és Dénes Péter tervezők az újjáépítés során megőrizték a csűr eredeti formáját, nem sértve annak térkezelését, arányait és anyaghasználatát, ugyanakkor kortárs beavatkozásokat is eszközöltek. Az épületet téliesítették, ezt úgy sikerült megoldani, hogy a külső fal mentén belül egy másikat építettek, amely szigetelésként funkcionál, így egyfajta héj-jelleget adva a rekonstruált épületkülsőnek. A belső csűrjelleget is meghagyták, a térmagasságot nem osztották ketté, hanem galériaként használják, ezzel is idézve az egykori szénatároló jellegzetességeit.