Neves meghívottak, elismert szakemberek részvételével zajlott szerdán a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal és a Pro Silva Hungaria közös szervezésben az a konferencia, amelynek fő témája a természetközeli erdőgazdálkodás volt. A rendezvényre elsősorban a Hargita, Maros és Kovászna megyei erdészetek tagjait várták, ezen belül is elősorban a terepszemélyzetet, azaz a főerdészeket, erdészeket, hiszen nélkülük gyakorlatilag nem létezik erdőgazdálkodás.

A székelyföldi megyék mellett Argeș megyéből és Ojtozból is érkeztek résztvevők, így közel száz fővel zajlott az esemény a zetelaki erdészet székhelyén. Az erdőgazdálkodás folyamatosan egyfajta társadalmi nyomásnak van kitéve, és ezeknek az igényeknek a szakemberek csak úgy tudnak megfelelni, ha folyamatosan bővítik ismereteiket minden téren. Ezt a célt szolgálta a konferencia is. 

Külföldi jó példák

– Itt szűkebb környezetünkben nem mindig lehet új ismereteket beszerezni, éppen ezért

nagyon fontos, hogy külföldi jó példákat, más vidékekről származó, más-más területen tevékenykedő szakembereket hallgassunk meg, összegyűjtsük azt a tudásanyagot, amit mi itthon is gyakorlatba ültethetünk,

hasznosíthatunk a munkánk során – vélekedett András Róbert, a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal vezetője. Hozzátette, bízik benne, hogy nagyon sok hasznos, új információval térhetnek majd haza a résztvevők.

Az előadók között akadémikusok, professzorok, kutatók, gyakorlati szakemberek egyaránt voltak, akik bemutatták az általuk sikeresen alkalmazott módszereket. Keresztes György, a Pro Silva Hungaria elnöke előadását a természetes erdőfelújítás és erdőfelújulás témában tartotta. Rögtön az elején tisztázta a két fogalom közötti különbséget.

Az erdőfelújítás emberi tevékenység, amely új erdő létrehozására irányul a kitermelt erdő helyén, míg az erdőfelújulás egy természetes folyamat, amely általában természeti katasztrófák, például viharkárok után jelentkezik az adott területen.

Mag a megfelelő helyen és időben

Elmondta, a természetes erdőfelújításnak négy alapvető feltétele van: az első és

legfontosabb, hogy legyen magot termő faállomány, a mag megfelelő időben és megfelelő helyre kerüljön, adottak legyenek a csírázás feltételei,

illetve biztosított kell legyen az újulat megmaradása is – vagyis védeni kell a vadállománytól. Szó esett a felújítási módszerekről, hogy mikor mit érdemes alkalmazni a siker érdekében. Azt is megtudhattuk, hogy minél kisebb egy terület, annál jobbak az esélyek a felújulásra, és arról is értekeztek, hogy mekkora az optimális terület erre a célra.

– Minden természetes erdő sajátossága az erdőfelújulás, tehát minden természetű erdő felújítható, megfelelő időpontban és eljárással természetes úton, a felújítandó terület nagyságától függetlenül – vonta le a végkövetkeztetést az előadás végén Keresztes György.

Laczkó Péter magán-erdőgazdálkodó, a Pro Silva Hungaria elnökségi tagja az általa alkalmazott módszereket mutatta be, azt a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást, amelyet a zempléni erdőben folytat. 

Fiatal állományok gondozása

A Brassói Erdészeti Egyetem tanára, dr. prof. Nicolescu Valeriu-Norocel az erdőtelepítésről, valamint a fiatal állományok gondozásáról és vezetéséről szolgált számos hasznos információval. A város körüli erdők: társadalmi szeszély vagy szükségszerűség? címmel a bukaresti Agronómiai és Állatorvosi Egyetem professzora, dr. ing. Enescu Cristian Mihai tartott előadást. Voltak olyan külföldi előadók is, akik személyesen nem tudtak részt venni az eseményen, így online tartották meg előadásaikat.

A konferenciát csütörtökön gyakorlati nap követte, így az előadásokon elhangzottakat terepen is megtapasztalhatták a résztvevők.

– Olyan erdőrészeket keresünk fel, ahol a faállományt az ismertetett természeti sérülések érték, és megvitatjuk, hogy azokat hogyan kellene tovább kezelni.

Megnézünk olyan faállományokat is, amelyek teljes egészében természetes úton újultak fel, de egy olyan 40 hektáros erdőrészbe is ellátogatunk, ahol minimális volt az emberi beavatkozás,

viszont megkezdődött már a kezelése az elmúlt időszakban, és folyamatosan figyelemmel kísérjük, az adatokat pedig a Brassói Edészeti Egyetem dolgozza fel – ismertette András Róbert.

A kétnapos esemény egyébként egy konferenciasorozat része, amelyet az elmúlt években kezdtek el. Eddig erdővédelem témában tartottak hasonló rendezvényt, ezúttal az erdőfelújítás, erdőfelújulás témaköre került terítékre, a jövőben pedig az idősebb erdők kezelése, erdészeti menedzsment témákban is terveznek hasonló rendezvényt.

A konferencia létrejöttét Magyarország Agrárminisztériuma támogatta.