Célzott légicsapásokat mért szombaton Izrael és az Egyesült Államok Iránra, amelyeket tegnap is folytattak. Irán a Perzsa-öböl menti országokra is kiterjedő rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Maszúd Pezeskian iráni elnök bosszút ígért, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, pedig példátlan erejű megtorlással fenyegette Iránt – derült ki a Reuters beszámolójából. Mint részletezték: a harcok következtében több közel-keleti ország lezárta légterét, a légitársaságok tömegesen törölték vagy átirányították járataikat, miközben a Hormuzi-szoros térségében több tucat, illetve száz fölötti számú olajszállító tanker torlódott fel a biztonsági kockázatok miatt.
A The Guardian beszámolója szerint a váratlan offenzíva egész nap iráni megtorló csapásokat váltott ki a Közel-Kelet több részén; robbanásokról érkeztek jelentések Izraelből, Bahreinből, Szíriából, Irakból, az Egyesült Arab Emírségekből, Kuvaitból és Szaúd-Arábiából. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök televíziós beszédében jelezte: a csapások megölték Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot.
A Curs de Guvernare portál arról írt: a diktátor halálát az állami televízió megerősítette. Hámenei halálát egyes irániak örömmel fogadták, mások gyászolták. Több ezren gyűltek össze Teherán központjában és más városokban, hogy elbúcsúzzanak Hámeneitől, aki 1989 óta vezette Iránt. A résztvevők feketébe öltözve, a volt vezető fényképeit tartva azt skandálták: „Halál Amerikára” és „Halál Izraelre”. Az iráni állami média szerint 40 napos nyilvános gyászt és 7 napos megemlékezést tartanak.

Ki volt Ali Hoszajni Hámenei?

Ali Hoszajni Hámenei 1939. április 19-én született, 1989-től volt Irán legfelsőbb vezetője: a posztot másodikként töltötte be Ruholláh Homeini után, aki 1979-ben vette át a hatalmat a sah „iszlám forradalom” általi megbuktatását követően – írja az Encyclopaedia Britannica. Hámenei korábban 1981 és 1989 között Irán elnöke volt. Legfelsőbb vezetőként 1989-től haláláig, 2026-ig töltötte be a tisztséget, így közel négy évtizeden át állt az iráni rezsim élén.

Történelmi háttér

Az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus nem új keletű, ugyanakkor nem mindig álltak egymással szemben. Az Encyclopaedia Britannica szerint Izrael és Irán 1948 és az 1979-es iráni forradalom között még együttműködő viszonyban voltak. Az iszlám köztársaság létrejötte után azonban kapcsolatuk gyorsan ellenségessé vált. Az új teheráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt tette felelőssé a térség problémáiért, és nyíltan szembefordult velük. A feszültség a 2000-es évek elején éleződött ki igazán a felek között, amikor kiderült, hogy Irán be nem jelentett nukleáris létesítményeket fejlesztett. A vita középpontjába az került, hogy Teherán meddig mehet el az urándúsításban, és fennáll-e a veszélye annak, hogy atomfegyver előállítására törekszik. A 2015-ben megkötött iráni nukleáris megállapodás, az Átfogó Közös Cselekvési Terv (JCPOA) szigorú korlátokat szabott az urándúsításnak, és szakértők szerint évekkel kitolta volna az atomfegyver megszerzésének lehetőségét. Miután azonban az Egyesült Államok 2018-ban kilépett az egyezményből, Irán ismét növelni kezdte a dúsítás mértékét. 2023-ra már akkora mennyiségű dúsított uránnal rendelkezett, hogy elméletileg rövid idő alatt elérhette volna az úgynevezett nukleáris „áttörési küszöböt” – vagyis a fegyverhez szükséges hasadóanyag-mennyiséget. Ugyanakkor továbbra is vitatott, hogy képes lett volna-e rövid időn belül működő atomfegyvert előállítani.

Megdrágulhat az üzemanyag
Romániában a benzin és a gázolaj ára literenként 9–10 lej fölé is emelkedhet, ha a kőolaj világpiaci ára tartósan 90–100 dollár körül alakul hordónként – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke. Vagyis ha a nemzetközi piacokon magas szinten rögzül az ár, annak közvetlen hatása lesz a hazai kutaknál is – írta az Agerpes. 
A szakértő szerint a mostani drágulást elsősorban a Hormuzi-szoros térségében kiújult feszültség indította el. Ez a szűk tengeri útvonal Irán és Omán között húzódik, és a világ napi olajfogyasztásának mintegy egyötöde itt halad át. Már az a puszta lehetőség is felhajtja az árakat, hogy az olajszállítások akadozhatnak. A piacok nem várják meg, amíg ténylegesen kiesik a szállítás: a kockázatot azonnal beépítik az árakba. Chisăliță ezt úgy fogalmazta meg: ha meginog a Hormuzi-szoros biztonsága, az egész világgazdaság ellátási lánca megérzi. Ha a kőolaj ára hordónként 10–20 dollárral nő, ennek hatása néhány nap, legfeljebb két-három hét alatt megjelenik a romániai töltőállomásokon is. A pontos időzítés attól függ, mekkora készletekkel dolgoznak a forgalmazók, milyen szerződéseket kötöttek a finomítók, és hogyan alakul az árfolyam. A magasabb olajár hatása nem áll meg a benzinkutaknál. A drágább üzemanyag megemeli a szállítási költségeket, növeli a vállalatok működési kiadásait, és végső soron az élelmiszerárakban is megjelenhet. Mindez újabb inflációhoz vezethet.