Márton Árpád köszöntése
A csíki képzőművészet alapjait Nagy István, Márton Ferenc és Nagy Imre rakta le, de iskolát Gaál András és Márton Árpád teremtett. Az utat Gaál András taposta ki, ő hívta Csíkba a szintén gyergyói táj szülöttjét, Márton Árpádot, és láttak hozzá Nagy Imre hathatós háttértámogatásával a képzőművészeti élet Csíkban való meghonosításához.
Mindketten alaposan feltarisznyálva érkeztek a marosvásárhelyi középiskolából és a kolozsvári akadémiáról, s mint Márton Árpád többször is felidézte, érett alkotóként mutatkoztak be a városban, a művészt látták elsősorban bennük, nem a rajztanárt. Az aradi vértanúk napján 85. születésnapját ülő Márton Árpád sokrétű művészetszervezői, művészpedagógusi munka mellett – megfogadva mestere intelmeit és engedve a belső késztetésnek – mindvégig, rendületlenül alkotott, alkot.
Hitelt adó mikrotörténetek
Márton Árpád festőművész 1940. október 6-án született Gyergyóalfaluban, az általános iskolát ebben a Maros menti nagyközségben végezte, majd 1954–1958 között a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Középiskola tanulója volt. Érettségi után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, és 1964-ben itt szerzett festőművészi és rajztanári diplomát. Ugyanebben az esztendőben kezdte meg a rajztanárkodást a csíkszeredai Reál–Humán, majd újabb megnevezésével a Matematika–Fizika Líceumban, ahol később óvónőképző is működött.
A művész történetei, családi körben
Családi összejöveteleken gyakran mesélt Árpi bácsi régi történeteket, amelyeket mindig élvezet volt hallgatni nemcsak magukért az emlékekért, de Árpi bácsi ízes elbeszélési stílusa miatt is. Egyre gyakrabban jutott eszembe, hogy egyrészt milyen szerencsések vagyunk mi, akik ott vagyunk, s akikkel mindezt megosztja. Másrészt, hogy bár ezek közül néhány történetet különböző interjúk során elmesélt, nagyon sok közülük nem ismert. S ezeket jó lenne sok-sok emberrel megosztani.

