Székelyvarságon, Oroszhegyen, Ho­moród­szent­márton községben és Székelyudvarhelyen is gyakoriak a garázdálkodó medvék, amit jól mutat, hogy csak a város szoros környezetében több mint húsz olyan példányt tartanak nyilván, amelyek vagy bejárnak lakott területekre, vagy a biztonságosnál közelebb tanyáznak azokhoz. 

Ki szedi hamarább a meggyet?

Az utóbbi hetekben az udvarhelyi Rózsa utcába jár gyakran vissza egy medve, az ott élők szerint a kerítésekben és gyümölcsfákban is kárt tett. 
– Nem merjük kiengedni a gyermekeinket játszani, egyedül nem tartózkodunk az utcán az esti órákban. A medve naponta jár-kel, és egyelőre nem látni, hogy tennének ellene – mondta egy helyi lakos. 
Dávid Endre alpolgármester állítja, aktívan foglalkoznak a medvekérdéssel, mint lapunknak elmondta, a napokban egyeztettek a tusnádfürdői városvezetéssel, hogy az ott hatékonynak bizonyuló medvestratégiát átvegyék és „rászabják” Székelyudvarhelyre. 
– A terv az, hogy minél távolabb szorítsuk a medvéket a lakott területektől úgy, hogy felszámoljuk a bokros területeket, a táplálékforrásoktól, például a szemetesektől pedig elzárjuk őket – jelezte, hozzátéve, hogy a stratégia konkrét lépéseiről és folyamatáról csak annak kidolgozását követően tud beszámolni. 
Medvegondokkal küzdenek Fenyéden és Oroszhegyen is, egy lakos úgy fogalmazott: „Idén ketten szedtük azt a kicsi meggyet, ami a kertben volt, az egyik fa alatt a medve, a másik alatt én. Aztán ráhagytam, annyit nem ér, hogy baj legyen.”

Százötven sok lenne, de ötszáz van

A Nagy-Küküllő Vadász és Sport­horgász Egyesület vadászterülete 110 ezer hektáron terül el, s azon az egyesület adatai szerint úgy félezer medve él. A Parajdtól Oklándig, a Hármaskereszttől Székelykeresztúrig húzódó terület viszont csak 150 számára lenne elegendő, és annak is évente ki kellene lőni a tíz százalékát – tudtuk meg Jakab Attila egyesületi elnöktől, homoródszentmártoni polgármestertől.
– A vadászterületen kb. 70-80 olyan medve van, amely veszélyes az állatokra, bejár a falvakba és akár emberre is támadhat – fejtette ki, hozzátéve, hogy 14 kilövésre kaptak kvótát, amiből 12-t már teljesítettek.

Ha nincs vackor, jó a termény is

Jakab szerint már a tavaszi fagykárokból tudni lehetett, hogy idén alig lesz gyümölcstermés – azaz növekedni fognak a medvék okozta károk. 
– Baj, hogy a vad gyümölcsök nem teremtek, nincs fosóka­szilva, vackor, nincs, amit megegyen a nagyvad, így bejön a falu közelébe. Bükkmakk van, de még nem hull, cseremakk viszont megint csak kevés. Ezek szeptember közepén szoktak elkezdeni hullani, s olyankor az erdőben tartja a medvéket – mondta Jakab. Az elnök megjegyezte, rengeteg pénzt fektetnek abba, hogy a medvéket az erdőkben tartsák: folyamatosan töltik a szórókat, etetőket, kamerákkal figyelik, hogy a medvék melyik etetőhöz járnak. De míg a szóró csak gabonát szór, a településhez közeli területek „svédasztalok” a medvék számára.

„Amelyik medve bement a faluba, azt ki kell lőni!”

Másik aggasztó jelenség, hogy idén nagy a medveszaporulat. 
– Egy anyának átlagosan egy-két bocsa van, de az idei évben sok hárombocsos, még négybocsos is van. Ezek a nagyobb medvék miatt kiszorulnak az erdőkből, ezért kell a bokros területeken nagyon vigyázva járni, mert a bocsos medve nem az erdő mélyén van – magyarázta Jakab. Megjegyezte, míg a hatóságok inkább az áttelepítést ajánlják, a tapasztalt vadászok tisztában vannak vele, hogyha a medve a faluban már evett, az áttelepítés hiábavaló. 
– Ha elvisszük, máshol fog bemenni a faluba. Szerencsére az intervenciós bizottságok érzik a probléma súlyát, tisztában vannak vele, hogy a medve mekkora veszélyt jelent, és nem latolgatják a döntéshozást – közölte. 
A terményt és a jószágokat a villanypásztor tudja megvédeni – valamennyire. De ha nem körültekintően szerelik fel, semmit sem ér. „Nem elég egy-két szál és egy közepes tápegység. Legalább 3-4 szál kell, és nem szabad hagyni, hogy felnője a fű, mert az csökkenti a feszültséget”. A bokros területek tisztán tartása szintén megelőző lépés – javasolja a szakember, de hozzáteszi: garancia nincs, hiszen sok a nagyvad, s ha az egyik letépi a villanypásztort és elszalad, a másik már megy is be a földekre a nyomán. 

Újabb tragédiára várnak?

Benke József, a Zetelaka és Társai Vadászegyesület elnöke több tanulmányt publikált a témában.  Ő úgy véli, a villanypásztor „tüzet oltani” jó lehet, de csak a nagyvad vadászatával lehet hatékonyan védekezni. 
– Fel kell tennünk a kérdést: börtönben akarunk-e élni? Ki akar úgy gazdálkodni, járni a mezőn, hogy az parcellánkként körbe van villanypásztorozva? Számtalan bejelentés érkezett idén az általános segélyhívóra, például ott a desági (ott júliusban turistákra támadt egy fiatal medve – szerk. megj.) vagy a varsági (ahol szintén júliusban gazdaságokban kárt okozó medvét lőttek ki – szerk. megj.) eset. Hány tragédiának kell megtörténnie, hogy a kormány komolyan vegye a medvekérdést? – fakadt ki Benke. 

A károk egyötödét jelentik

A zetelaki egyesület vadászterülete 53 ezer hektár, amin közel 300 egyed van. Minden nagyobb falu közelében van 10-15 olyan medve, ami bejár a vetésekre, megtámadja az állatokat, így csak a községeket tekintve közel ötven problémás medvéről van szó, állítja Benke. 
– A hat kilövés, amit kaptunk, csepp a tengerben. A medvekárok mértéke félrevezető, mert azoknak csak egyötöde van lejelentve. Vagy fülszám nélküli tehenet, juhot evett meg a medve, vagy úgy gondolja a gazda, nem éri meg az utánajárás – fogalmazott. 
Hasonlóan látja a kérdést Fancsali István, a Gordon Vadászegyesület elnöke is, aki szerint az idei évben 12 esetjegyzőkönyvet rögzítettek, de a medvekárok száma ennél jóval több. 
– Hatalmas problémát jelentenek a medvék Oroszhegyen és Tibódban. Ezek magányos, egyedülálló egyedek, nincs állandó fészkük, tehát akárhol okozhatnak bajt. Idén a medveállományban legkevesebb tíz a szaporulat, és két kvótát adtak, amit teljesítettünk – ismertette Fancsali, hozzátéve, hogy szám szerint négy-öt olyan problémás medve van a területeiken, amely bejár a falvakba vagy már meg is öltek haszonállatokat.