A Baczkamadarasi Kiss Gergely Refor­mátus Kollégium magas­föld­szintjén, a folyosó végén található a Tudományos Könyvtár, amelynek csírái egy­­idősek magával az 1670-ben gimnáziumi szintre emelt iskolával. Az ajtó fölött méretes betűk hirdetik a könyvtárt, ám ez nem olyan gyűjtemény, amelyet mindennapi olvasmányaikhoz használna a közönség: a 79 ezres tételszámú anyag részét képezi több ősnyomtatvány, tudományos könyvek az elmúlt évszázadokból, értékes és ritka kiadványok és kuriózumok, folyóiratok. A termet két részre osztották, fémállvánnyal ga­lériát alakítottak ki, így a terem felső és alsó része is telis-tele van polcokkal. Mint dr. Kolumbán Zsuzsánna, a könyvtár gondnoka mondta, a gyűjtemény a református kollégium könyvgyűjteményére épül, de nemcsak azt tar­tal­mazza. 

Lassan gyarapodó kincsestár

A gyűjtemény 1698-ban mind­össze 23 könyvből állt – a cím­lista egy bőrkötéses kis könyvecskében máig fenn­maradt. Az adományok ezt követően kezdtek gyűlni, a 17. század végén, Rozgonyi János rektor idején kezdett kialakulni a könyvtár struktúrája. 1701-ből fennmaradt egy újabb címlista, de ekkor még mindig elfért két ládában a gyűjtemény anyaga. A könyvtár fejlődésére nagy hatással volt Árva Bethlen Kata testvére, Bethlen Imre és felesége, Gyulai Klára: Bethlen Imre, aki 1736-tól az iskola gondnoka volt, családi kap­csolatait használta fel az iskola támogatására. Így lett az iskola és könyvtár patrónusa Bethlen Kata és udvari pap­jai, Bod Péter és Málnási László. Egyre gyakrabban érkez­tek kisebb-nagyobb adomá­nyok lelkészektől, főuraktól, ügyvédektől, orvosok­tól, ta­nároktól, így lett a könyv­tárnak része tizennyolc sze­­­mélyi téka. Emellett az is­kola rendszeresen vásárolt könyveket, a ki­adók részéről is érkeztek kiadványok, más intézmények is adományoztak, amelyekből – és más egyéni fel­ajánlásokból – összegyűlt a közkönyvtári rész. A református kollégium könyvtárába 1872-ben került az utolsó személyi adomány gróf Gyulay Lajos országgyűlési képviselőtől, akinek tékája nagyobb és gaz­dagabb volt, mint bármely más személyi gyűjtemény a kollégium könyvtárában.

Nemcsak tudományos könyvek

A tékák az adományozók íz­léséről, életútjáról, tanul­má­nyai­ról és érdeklődési kö­réről is hordoznak infor­mációt, emellett a kollégium más intézményekkel való kap­csolatáról is sokat meg lehet tudni. Az állomány vegyesnek mondható, hiszen a tudományos könyvek mellett megtalálhatók a magyar és a világirodalom klasszikusai is. A 18. századig megjelent könyvek közt sok a latin nyelvű kiadvány, de szá­mos német, francia nyelvű könyvet is őriznek. Az első világháború kevésbé, a második annál inkább megviselte a könyvtárat, majd következett az államosítás. 1970-től a vá­rosi könyvtár részét képezte a gyűjtemény, 1990-től került a Haáz Rezső Múzeumhoz. 
Kolumbán Zsuzsánna sze­rint az állománynak mintegy tíz százaléka 1800-ig megjelent régikönyv, és többnyire a hely­­ismereti adatokat tar­tal­mazó kiadványok, könyvek és folyóiratok a keresettek a történészek körében. 

– A kutatói réteg változatos, vizsgálták például a kötése­ket, a nyomdászjelvényeket, a címlapokat, egyes korok kéz­iratait, oldaljegyzeteket, de keresettek az iskolai érte­sítők is. Az egyik kutató, aki hozzám fordult, az erdélyi iskolai könyvtárak 17. századi állományát tanulmányozta, így nagy mennyiségű könyv áttekintésére volt szükség. Én magam is foglalkozom a könyvtár történetével és állo­mányával, számunkra na­gyon értékesek a könyvtár régi katalógusai, amelyekből kiderül, hogyan gyarapodott az állomány, de az olvasók vendégbejegyzései is fontosak, amelyekből megtudhatjuk, hogy kik keresték fel a gyűjteményt – részletezte.

Unikális kiadványok, rendkívüli értékek

Egy könyv értékét sokféle­képpen lehet mérni Kolumbán Zsuzsánna szerint: különlege­sek az unikális kiadványok és az ősnyomtatványok is. A Tu­dományos Könyvtár több egyedi példánnyal büsz­kél­kedhet, és három ős­nyom­tatvánnyal rendelkezik, vagyis olyan könyvekkel, amelyek 1500 előtt jelentek meg. Antonius Bitondo prédikációkat tartalmazó könyve az egyik legértékesebb ősnyomtatvány, ez Velencében jelent meg 1492-ben. Nagyon értékesek továbbá a könyvfordítások, könyvmásolatok, de az iskolai jegyzetek is felbecsülhetetlen értékűek, illetve a professzorok kurzusai, amelyek nem jelentek meg nyomtatásban.
A kötetek mellett számos ér­dekesség is a gyűjtemény része, például Orbán Balázs díszpolgári oklevele, amelyet 1889-ben kapott Torda vá­rosától, vagy a kollégium új épületének megtervezésére 1910-ben hirdetett pályázatra beérkezett pályamunkák közül is jó néhány fellelhető.

Állományvédelem

A gyűjtemény legértékesebb példányait páncélszekrényben őrizik, és több kötet savmentes papírba van becsoma­golva. A könyvtár állandó hőmér­sék­letének 18–22 Celsius-fok kö­zött, állandó páratartalmának pedig 45–50 százalék között kell lennie, de a fényhatásra és a világításra is oda kell figyelni. 

Az érdeklődők a múzeum honlapjáról elérhető online katalógusban böngészhetnek, ahol a digitalizált könyvek is elérhetők. A kutatók kéré­sének függvényében a könyv­­táros mérlegeli, hogy ki­ad­hatja-e a könyvet, vagy inkább digitalizálja, és úgy bocsátja rendelkezésre, a Haáz Rezső Múzeumban ugyanis nincs könyv­resta­urátor, szükség esetén a Csíki Székely Múzeumtól kérik szakember segítségét. A régi állomány több példánya átesett már restauráláson, tisztításon, de lenne még bőven, amin dolgozni, tette hozzá a gondnok. 
– Örülnék, ha a gyűjtemény­ről többen tudnának, és ha élénken élne az udvarhelyi köz­tudatban. Abban bízom, hogy majd lesz olyan tér, ahol kiállíthatunk néhány példányt, és felhívhatjuk a figyelmet a gyűjteményre, annak értékére. Méltán büszkék lehetünk rá, és az állomány védelmére is többet áldozhatnánk – jegyezte meg Kolumbán Zsuzsánna.