– Sokszor volt téma a gyergyószentmiklósi VSK rossz anyagi helyzete az év folyamán. Hogy került ilyen helyzetbe az önkormányzat alárendeltségébe tartozó intézmény?

– A történet 2022-ben kezdődött, amikor hat hónapon keresztül nem kaptunk villanyszámlát. Az év december elején én jeleztem a szolgáltatónál, hogy szükség van számlára, mivel nem vihetjük át az arra szánt pénzt másik költségvetési évre. 
Többszöri megkeresés után is azt a választ kaptam, abban az évben nem lesz számla. Így a pénzből valamennyit visszaadtunk a városnak más programokra, de kértem, hogy ami marad, azt költhessük el. Négy öltözőt, folyosót tettünk rendbe ebből a sportcsarnokban, takarékosabbakra cseréltünk 92 villanyégőt a műjégpályán, a munkavégzésekhez eszközöket szereztünk be a munkásainknak, előre vegyszereket vásároltunk az uszodába. December 22-én hagyta jóvá az önkormányzati testület az átcsoportosítást a különféle kiadásokra. Leszerződtünk mindenkivel, több munka el is volt végezve, erre december 25-én az Enel áramszolgáltató e-mailben elküldött egyszerre négy számlát, mindent kiszámlázva arra az évre. Félévnyi fogyasztás árával lettünk adósak. Hogy arányaiban lássuk: a műjégpálya, ami csak kilenc hónapot üzemel egy évben, egyharmadát viszi el a VSK éves költségvetésének. Ennek az összegnek a kétharmadát követelte a szolgáltató, rövid, január közepéig szóló határidővel. Ekkor indult el a lavina. A következő évet már tartozással kezdtük, az első hónapban gyakorlatilag felhasználtuk szinte az egész negyedévi költséget, mert ki kellett fizetni a tartozást. Akkor indítottuk el a ballonpálya üzemeltetését is, hiába, hogy a Gyergyói Hoki Klub (GYHK) fizeti arra a villany- és vízszámlákat, az a pénz is bejön a nagy kalapba, innen is indultak bajok. Azután ezt mind görgettük magunk előtt.

– Jelenleg van még hátraléka a VSK-nak az áramszolgáltató felé?

– Most csak az aktuális számláinkat kell kifizetnünk. De hogy ez hogyan alakul a továbbiakban, az nagyban függ az időjárástól is.

– Úgy tudjuk, időközben a mobiltelefon- és inter­net­szol­gáltatást is kikapcsolták a VSK-nál...

– Igen, volt ilyen is, de már sikerült rendezni. Pár száz lejes tétel volt, csak a számlák közötti mozgások miatt akadtunk fenn. 

– Milyen létesítményeket működtet a VSK? Mennyibe kerül arányokban ezek fenntartása?

– Jégpálya, ballonpálya, uszoda, labdarúgóstadion és a Basilides Tibor Sportcsarnok áll a fennhatóságunk alatt, ezekben egy hét alatt 3400 gyermek fordul meg – a sportcsarnokban ingyenesen zajlanak a Salamon Ernő és Sfântu Nicolae gimnáziumok tornaórái. A műjégpálya fenntartása kerül a legtöbbe, sorrendben az uszoda és a sportcsarnok követi. A stadion költségei elenyészőek a többihez képest. Összesen huszonegyen dolgozunk a létesítmények működtetéséért, négyen közülünk félállásban. Az idén 1,6 millió lejt fizettünk ki az Enelnek csak villanyáramra. Időjárásfüggő a jégpálya üzemeltetése, nagy költségekkel bír a jégkészítés, nem segít, hogy nagy melegek vannak.

– Az utóbbi években történt-e a létesítményekben olyan fejlesztés, amely a takarékosabb fenntartást célozta?

- A hűtőrendszeren végeztek javítást a műjégpályán, illetve az izzócserékkel harmadára csökkent a világítás költsége a csarnokban, miközben erősebb lett a fény. Az uszodát sikerült rácsatlakoztatni a városi távhőhálózatra, ezáltal ott majdnem felére csökkent a fűtés- és melegvíz-költség. Ugyanezt tervezzük a jégpályán is, a gerincvezeték le van fektetve, a modulfelszerelést várjuk, és szeretnénk az elülső öltözők bekötését is.

– Nemcsak sportlétesítményeket, hanem csapatokat is működtet a VSK. Mekkora pluszmunkát és kiadást feltételez az, hogy a férfi labdarúgócsapat ettől az idénytől a 3. Ligában játszik?

– A befektetett munka terén nagy segítséget jelent Rokaly Attila csapatvezető, rengeteg terhet levesz a vállunkról, gyakorlatilag minden szervezési kérdést megold. Több mint húsz éve kínlódott a csapat a feljutásért, a sors fintora, hogy ez a legnehezebb anyagi helyzetben jött össze. De nemcsak a pénzügyi oldalát kell ennek nézni, úgy gondolom, ebben a városban a zenei élet, a turizmus mellett a sport a legfontosabb ágazat, ami a jó hírünket viszi. A fiúk is elszántak. Voltak külső hangok, amelyek azt mondták, ha nincs 250 ezer eurónk, neki se fogjunk. Nos, nekünk lejben sem volt ennyi. Kár, hogy nem látszik az a sok háttérmunka, ami a csapat működtetésével jár, a tárgyalások, egyeztetések, könyörgések sora, hogy a csapatnak a szükséges pénz meglegyen. Mi azon vagyunk, hogy nekik mindent biztosítani tudjunk, hogy fizetést kapjanak, bár ez már az első hónapban késett, ami nem jó. Havonta 85–90 ezer lej kiadást jelent a bérköltség, illetve minden hazai meccsre 5 ezer lejes rendezési díjjal kell számolni bírókra, megfigyelőkre, biztonsági szolgálatra. Az idegenbeli kiszállásokra is költeni kell. A megyeiben évente 200 ezer lejt költöttünk a focicsapatra, ez most háromhavi fizetésre sem elég. A csapat azt nagyon ügyesen megoldotta, hogy a nem hazai játékosok szállását, a csapat étkeztetését és a felszereléseket támogatásokból fedezik. 

– Férfi kosárlabdacsapatot is visz a VSK, amelynek Ön a vezetőedzője is.

– Igen, már harmadik éve. Sikerült nagyon sok támogatót szerezni, ahol lehet, ott próbálkozunk. A napokban jelentjük be a névadó szponzorunkat, sokat segítenek, illetve van egy marosvásárhelyi cég, amely tavasszal, amikor a megszűnés veszélye fenyegetett, azonnal jelentkezett segíteni. A tavalyi támogatóink jó részére is számíthatunk. A csapat cserélődött, egyesek új munkahelyekre, mások egyetemre mentek. Most három moldvai, egy szlovén, egy kézdivásárhelyi, egy csíkszeredai és tizenegy gyergyói játékos alkotja a keretet. Tavaly a bírói díjakat, a szállítást oldottuk meg, meccsprémiumot kaptak a játékosok, de az annyira kis összeg, hogy ha a játékos egy környező faluból jár be edzeni, még az üzemanyagköltségét sem fedezi. Amiben a VSK-nak segítenie kellene, az a hazai bírói díjak előteremtése, ez kb. évi 26 ezer lej. Az összköltségvetésünk 1 százalékát költjük a kosárlabdára, a többit támogatók fedezik. A szállítást saját autókkal oldottuk meg tavaly, idén viszont szükség lesz külső segítségre.

– A városi sporttámogatási program lebonyolítása is a VSK feladata. Sem tavaly, sem idén nem kapták a megítélt pénzeket a pályázó szervezetek, mi ennek az oka?

– Egyetlen pályázó kapott pénzt tavaly, korán lejárt a rendezvénye, pénzünk is volt még. Aztán jött a rendelet (a 2023/90-es, költségvetési megszorító jellegű sürgősségi kormányrendelet – szerk. megj.), ami megtiltotta, hogy kifizessük a többit, bár a szerződések meg voltak kötve. Idén március 15-én lett a városnak költségvetése, mi a második negyedév utolsó hónapjára számítottuk a kifizetést. Június közepén volt itt a számvevőszék, egyeztettünk velük a kifizetés jogosságáról. Két nappal később lekapcsolta az áramot a szolgáltató, borult minden. Költségvetés-módosítás kellett, a negyedik negyedévről hoztunk előre összegeket, a fizetésalapunk sincs már biztosítva év végére.

– Körvonalazódik megoldás erre a helyzetre?

– Nagyon fontos lenne, hogy olcsóbban jussunk villanyáramhoz. A jégpálya több mint 1 millió kilowattnyi áramot fogyaszt, 1 banival kisebb egységár 10 ezer lejes megtakarítást jelentene éves szinten, 10 bani pedig 100 ezer lejt. A városháza például 70 baniban kapja az áramot, mi 1,05 lejben eddig, ezután pedig 1,35 lejben. Nem mindegy, a mostani számokat nézve 650 ezer lejt lehetne megspórolni egy évben. A megyei tanácson keresztül várhatóan megoldódik, hogy hamarosan új áramszolgáltatónk legyen, új, alacsonyabb árakkal, mivel csatlakoztunk az intézmény közbeszerzéséhez. Megoldás lenne a napelemrendszer telepítése, ami táplálná a műjégpályát, de mivel az épület át van adva a CNI-nek (Országos Beruházási Társaság – szerk. megj.), nem tudunk erre pályázni. Bíztunk abban is, hogy 2023-ban elindul a tervezett felújítás, de erre nem került sor azóta sem. Drágítani is lehet, de nem az a cél, hogy megfizethetetlen legyen a sportolás a gyermekeink, a mozogni vágyók számára. Az az elvem, hogy sokan használják a létesítményeinket, és többen fizessenek kevesebbet, ne csak a kiváltságosak sokat.

– Az elmozdulás is nehéznek látszik, mégis: melyik lenne a jó irány?

– Arra kellene haladni, hogy minél kevesebb energiára legyen szükségünk. Volt olyan elképzelés, hogy a jégpálya hűtésével kellene megoldani az uszoda fűtését, erre is létezik technikai megoldás. Promoválnunk kell, hogy van egy törvény Romániában, amely szerint az úszóbérletek vagy konditerembérletek árát bizonyos összegig visszatéríti az adóból az állam. Ha valaki akar rajtunk segíteni, így is vásárolhat bérletet, s gyakorlatilag ingyen fog úszni. Nyugaton is tartanak fenn hasonló alapokból sportlétesítményeket. De egy zsák pénz is megoldást jelentene. Kérünk minden vállalkozót, valamint magánszemélyt, hogy lehetőségük szerint támogassák a labdarúgó- és kosárlabdacsapatainkat és az uszodát bérletvásárlással. Akár a kormány tartalékalapja, a megyei tanács segítsége is jól fogna, hiszen nem az intézményünkről, hanem a több ezer gyermek sportolási lehetőségéről van szó. Aki a VSK-t támogatja, az egyszerre támogatja a pályázó sportszervezeteket, valamint a focizó, hokizó, úszó gyermekeket is.