Az elmúlt időszakban az országos sajtóban megjelent Alin-Iuliu Udriște, az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) vezérigazgatójának nyilatkozata, miszerint az állam belépne az ásványvíz-palackozó ágazatba. A hatóság 13 szabad vízforrással rendelkezik, ezek kiaknázására vár befektetőket. Jelenleg az SNAM az országban található ásványvízforrásoknak csupán 45 százalékát hasznosítja, így világviszonylatban Románia azon országok közé tartozik, amelyekben nagyon magas a kiaknázatlan ásványvízkészletek aránya. A palackozott víz kiskereskedelmi piaca körülbelül 1 milliárd eurót ér – derül ki az idézett sajtónyilatkozatból, ezt az információt az igazgató később lapunknak is megerősítette.
A szabad forrás megne­ve­zés azt jelenti, hogy a forrás hasznosítására nem kötött szerződést az SNAM egyetlen gazdasági szereplővel sem. De a víz nem vesz kárba, mert a szabad forrást elzárják. A hatóság vezetőjének állítása szerint a források már rendelkeznek az Országos Ásványkincs Ügynökség engedélyével. Az SNAM ve­zér­igazgatója e-mailben válaszolt kérdéseinkre, vázolva az elképzeléseket és ismertetve a már megtett lépéseket megvalósításuk ér­dekében. Hargita megyei ás­vány­víz­-pa­lac­kozó üzemek vezetőit is kerestünk, de egyikük sem kívánt nyilatkozni a témában. „Konzultáltam a ve­zér­i­gaz­gatónkkal és az az állás­pontja, hogy ehhez a témához nem szeretnénk semmilyenképpen hozzászólni. Megértését köszönöm” – állt az egyik cégtől kapott válaszban. 

Kedvező feltételek 

Péter Elek hidrogeológus, a SNAM egykori vezetője véleményét is kikértük a projekt kapcsán. Szerinte Hargita megyében rengetek lehetőség van az ivóvíz hasznosítására, de a befektetőnek figyelembe kell vennie a „jó altalajkincs”, azaz a víz összetételét és annak hozamát. A múltból számos példát tudunk felsorolni, hogy a környékünkön ásványvíz-palackozó üzemek jöttek létre és buktat be. A Csíki-medence, Barót környéke, Alsó- és Felső-Háromszék, a Gyergyói-medence, a Barcaság, de akár Udvarhelyszék is utóvulkáni övezetben fekszik. 

– A Kelemen-, a Görgényi- és a Hargita-hegyvonulatoknál szűnt meg a legkésőbb a vulkáni tevékenység, ami kiváló feltételeket teremtett a borvizek kialakulásának. Így logikus, hogy itt a leggyakoribbak a források és itt szeretnének befektetni

– szögezte le a hidrogeológus. 

Régóta a kormány-program része

Alin-Iuliu Udriște, az SNAM vezérigazgatója levelében kifejtette: az elképzelés a lehető legkonkrétabb, hiszen egy palackozósor üzemeltetése az SNAM által – amely a Gazdasági, Vállalkozási és Idegenforgalmi Minisztériumon keresztül teljes egészében az állam tulajdonába tartozó vállalat – szerepel a részvényes által figyelembe vett teljesítménymutatók listáján. Ezek alapján az ügyvezetők megbízási szerződését már meg is kötötték. A palackozósor üzemeltetésére mostanáig az SNAM ügyvezetése megtette az eljáráshoz szükséges valamennyi hatáskörébe tartozó lépést. Mint írja: az elkészített megvalósíthatósági tanulmány alapján az SNAM valószínűleg egy meglévő palackozósor megvásárlását választaná, elkerülve ezzel a zöldmezős beruházás igen magas költségeit. Udriște szerint: az SNAM a palackozópiacra való belépéssel nem befolyásolná a jelenlegi piaci viszonyokat. A piacra lépési projekt jól ismert, hiszen 2016 óta szerepel az egymást követő kormányoknak a parlament által elfogadott programjában. 
A Versenytanács 2020-as vizsgálata szerint az első öt szereplő az értékesítési volumen tekintetében a piac mintegy 75 százalékát uralja, a fennmaradó 25 százalékon néhány tucatnyi szereplő osztozik, ami nem egyensúlyozza ki az Országos Ásványi Erőforrás Ügynökség (ANRM) kínálatát, és így az árakat sem. A kiaknázáshoz szükséges koncessziós engedélyeket az ásványvízre vonatkozóan az ANRM-től, vagy közvetlenül az SNAM-tól lehet megvásárolni, és ezt követően az új piaci belépők megkezdhetik a palackozási és értékesítési tevékenységet. A gazdasági résztvevőknek lehetőséget biztosítanak, hogy kiterjedt, esetleg költségesebb műveletek közül válasszanak, mint a kutatás, feltárás, kitermelés, kötelező folyamatos ellenőrzés stb., vagy szigorúan a víz palackozására és értékesítésére koncentráljanak.

Utolsó simítások? 

Az e-mailben az SNAM vezetője arról is beszámolt, hogy a projekt elindítása az intézményi bürokratikus folyamatoktól függ. Jelenleg ott állnak, hogy egy tekintélyes nemzetközi cég elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt. A beruházás a szabadpiacon szerzett finanszírozással valósulhat meg, mivel az SNAM gazdaságilag nagyon stabil vállalat. Csak egy példa: a 2023-as évre, az első három negyedévre vonatkozóan a bruttó nyeresége több mint 3,6 millió lej volt, míg a bevételi és kiadási költségvetés tervezett és jóváhagyott összege 2 053 000 lej volt, ami 176 százalékos teljesítményt jelent, azaz több mint 75 százalékos növekedést jelent a kitűzött célhoz képest – olvasható szerkesztőségünkbe elküldött levélben. 

Árnyaltabb a helyzet

Péter Elek reagált a fentiekre: feltárással kell kezdeni, majd egy évig monitorozni a mennyiségi és minőségi paramétereket, ezt követően kell kialakítani a védelmi övezeteket. A feltárási és a kitermelési engedélyek megszerzése egyenként is évekbe telhet. A licencet az ANRM bocsátja ki és továbbítja a kormányhoz, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után kezdődhet a hasznosítás. Fürdőként való hasznosításra gyorsabban és könnyebben lehet licencet szerezni, mint az ásványvíz--palackozásra. 

– Az ANRM-nek minden esetben kell fizetni a kitermelésért, az SNAM kikerülhető, de nyilván az ügyintézés gördülékenysége és a kapcsolati rendszer miatt valóban célszerűbb lehet az SNAM segítségével elindítani a palackozást

– húzta alá a hidrogeológus. 
Véleménye szerint próbafúrással és rövid távú elemzéssel önmagában semmire sem mennek, hiszen a folyamat bonyolult technológiát igényel mind a fúrásnál, mind pedig a palackozásnál. 

– Tételezzük fel, hogy a beruházónak van elég pénze a projekt megvalósításához, amihez ráadásul a jelek szerint a kormány is segítőkezet ad. Még akkor is ott van az értékesítés, a kereslet megtalálása, mert a jelenleg működő palackozók is gyakran szembesülnek a problémával, hogy egyszerűen nem tudják értékesíteni a palackozott vizet. És akkor máris felmerül a kérdés, hogy szükség van egy újabb ásványvíz-palackozóra a térségben?

– tette fel az igencsak releváns kérdést a nyugalmazott szakember.
Hozzátette: az országos normák mellett az európai uniós szabályozásoknak is meg kell felelni. Ráadásul egy ideje az úgynevezett szénsavmentes vizek egyre nagyobb teret hódítanak a szénsavval dúsított vizekkel szemben.

– Nemzetközileg a kis ásványtartalommal rendelkező szénsavmentes vizek számítanak a legjobb vizeknek. Nyugatról indult ez a divat, de a jelek szerint az utóbbi időben mi is átvettük a trendet

– tette hozzá Péter Elek.