A mezőgazdaságban dol­gozók nél­kü­­­­­lözhetetlen sze­rep­­lői életünknek, mivel ők biz­tosítják az élelmiszert mind­­nyájunk számára – mu­tatott rá az alapigazságra Józsa Eszter erdőszentgyörgyi kertészmérnök, okleveles nö­vényorvos, falugazdász, ami­­­kor az agrárdigitalizáció – a technológiai eszközök, az adat­gyűjtés, az automatizálás, az elemzés integrációja – je­len­tőségéről kérdeztük. Ő úgy látja, a fiatal generációt a me­zőgazdaság tekintetében is a modern eszközök világán ke­resztül lehet megszólítani. Az innováció márpedig ezen a területen is hangsúlyosan jelen van, legtágabban véve annak kontextusában, hogy az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népessége meghaladja a 9 milliárdot, ami hatékonyabb mezőgazdasági megoldásokat igényel, tehát „a technológia nem csak eszköz, hanem kulcs a jövő kertészeti sikereihez”.

Digitális stimulus

A mai generáció már a tech­no­lógia világába születik bele, míg az idősebbeknek meg kellett tanulniuk használni az új esz­közöket. A mai gyerekeket nem lehet egyszerűen kikül­deni játszani – szükségük van motivációra. Ha egy applikáció megjutalmazza őket egy szí­vecs­kével tízezer lépés után, máris nagyobb kedvvel moz­dulnak meg. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra is, ha mo­­­dern eszközök és di­gi­tá­lis megoldások teszik él­ve­zetesebbé és hatékonyabbá a munkát, a fiatalok sokkal nyitottabbak lesznek erre a hivatásra – érvel Józsa Eszter. A lehetőségek nagyon szélesek, saját területénél maradva a szakember például arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a ker­tészet sokkal több, mint a dísz­növények és a tájépítészet vi­lága: ide tartozik a zöldség- és gyümölcstermesztés, a sző­­lészet és borászat, a gomba­­termesztés, valamint a gyógy- és fű­szernövények ter­mesztése is. 

Új lehetőségekkel új kihívások jönnek

Az agrárdigitalizáció cél- és eredményorientált: fenn­tart­ha­tóbbá teszi a termelést, mi­ni­malizálja a pazarlást és op­ti­malizálja az erőforrások fel­használását, mindezzel ver­senyképesebbé is teszi az agrárszektort. Ugyanakkor új kihívásokkal is jár: a modern eszközök és rend­sze­rek magas költ­ségei, az adatbiztonság kér­dése, az infra­struktúra elég­telenségei és a megfelelő szak­tudás hiánya mind aka­dály.

Az agrárdigitalizáció elterjedéséhez szükség van az internetes lefedettség növelésére és a megfelelő sza­bályozási kör­nyezet kia­la­kítására is.

Drónos permetezés és precíziós beporzás

Kiemelt szerepet jelenleg a szenzorok és a drónok kap­nak. A meteorológiai állo­mások, talajszkennerek és monitoringdrónok segítenek a termelőknek pontos ada­to­kat gyűjteni a termőföld álla­potáról, elősegítve a cél­zott beavatkozásokat. A per­­­­me­teződrónok segít­sé­gé­vel hatékonyabban és fenn­tarthatóbban lehet véde­kez­ni a növénybetegségek és kár­tevők ellen, csökkentve a víz- és vegyszerhasználatot. A modern technológiák közé tartoznak a precíziós beporzást segítő poszméhkaptárak, a LED-világítással optimalizált termesztés és az automatikus terménytárolási rendszerek.

A vertikális farmok, amelyek kevesebb vizet és műtrágyát igényelnek, szintén egyre elő­rébb törnek a jövő élel­mi­szer­-termelésében.

Ásó, kapa, okostelefon

A realitás talaján maradva ki­jelenthetjük, hogy még

időbe fog telni, amíg Székelyföldön több permeteződrón lesz, mint lovas szekér.

Ugyanakkor az agrárdigitalizáció fogalmát már most sem indokolt el­hessegtetni, mivel a digita­li­záció a gazdálkodók számára a legkönnyebben elérhető esz­közökön keresztül is meg­jelenik. Az okostelefonok és a különböző applikációk se­gítségével növényfajokat, be­tegségeket és kártevőket lehet azonosítani, megkönnyítve a gyors döntéshozatalt. A di­gi­tális piacterek és online ér­tékesítési csatornák révén pe­dig a termelők közvetlenül elér­hetik a vásárlókat, növelve az értékesítés hatékonyságát.

A digitalizáció kulcsszerepet kap a fenntartható mező­gaz­­­­­daság kialakításában. Az innovatív technológiák se­gí­tenek abban, hogy a gaz­dál­­kodók hatékonyabban és környezetbarát módon ter­meljenek. A jövő sikere azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek nyitottan és tudatosan alkalmazni ezeket az újításokat, mondja Józsa Eszter, aki szerint így a technológia nem csupán eszköz, hanem a siker kulcsa lehet a mezőgazdaságban – és egyáltalán nem a távoli jö­vőben.