Időbe telik, amíg Székelyföldön több permeteződrón lesz, mint lovas szekér. De a digitalizációé a jövő
A mezőgazdaság egyik nagy kihívása a fiatalok érdeklődésének elpárolgása – sok esetben azok kerülnek mezőgazdasági képzésbe, akik más területen nem találták meg a helyüket, így nem elhivatottságból választják a pályát. A karrier elfordulását az agrikultúrától a generációs toposz is befolyásolja, mely szerint a mezőgazdaságban megfeszített munkával lehet csekély eredményt elérni – holott az ágazat ma már technológiailag rendkívül fejlett és innovatív. Józsa Eszter kertészmérnök állítja, a modern eszközök és a digitalizáció segítségével a mezőgazdaság vonzóbbá tehető a technológiai újítások világában felnőtt fiatalok számára.

A mezőgazdaságban dolgozók nélkülözhetetlen szereplői életünknek, mivel ők biztosítják az élelmiszert mindnyájunk számára – mutatott rá az alapigazságra Józsa Eszter erdőszentgyörgyi kertészmérnök, okleveles növényorvos, falugazdász, amikor az agrárdigitalizáció – a technológiai eszközök, az adatgyűjtés, az automatizálás, az elemzés integrációja – jelentőségéről kérdeztük. Ő úgy látja, a fiatal generációt a mezőgazdaság tekintetében is a modern eszközök világán keresztül lehet megszólítani. Az innováció márpedig ezen a területen is hangsúlyosan jelen van, legtágabban véve annak kontextusában, hogy az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ népessége meghaladja a 9 milliárdot, ami hatékonyabb mezőgazdasági megoldásokat igényel, tehát „a technológia nem csak eszköz, hanem kulcs a jövő kertészeti sikereihez”.
Digitális stimulus
A mai generáció már a technológia világába születik bele, míg az idősebbeknek meg kellett tanulniuk használni az új eszközöket. A mai gyerekeket nem lehet egyszerűen kiküldeni játszani – szükségük van motivációra. Ha egy applikáció megjutalmazza őket egy szívecskével tízezer lépés után, máris nagyobb kedvvel mozdulnak meg. Ugyanez igaz a mezőgazdaságra is, ha modern eszközök és digitális megoldások teszik élvezetesebbé és hatékonyabbá a munkát, a fiatalok sokkal nyitottabbak lesznek erre a hivatásra – érvel Józsa Eszter. A lehetőségek nagyon szélesek, saját területénél maradva a szakember például arra hívja fel a figyelmet, hogy a kertészet sokkal több, mint a dísznövények és a tájépítészet világa: ide tartozik a zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlészet és borászat, a gombatermesztés, valamint a gyógy- és fűszernövények termesztése is.
Új lehetőségekkel új kihívások jönnek
Az agrárdigitalizáció cél- és eredményorientált: fenntarthatóbbá teszi a termelést, minimalizálja a pazarlást és optimalizálja az erőforrások felhasználását, mindezzel versenyképesebbé is teszi az agrárszektort. Ugyanakkor új kihívásokkal is jár: a modern eszközök és rendszerek magas költségei, az adatbiztonság kérdése, az infrastruktúra elégtelenségei és a megfelelő szaktudás hiánya mind akadály.
Az agrárdigitalizáció elterjedéséhez szükség van az internetes lefedettség növelésére és a megfelelő szabályozási környezet kialakítására is.
Drónos permetezés és precíziós beporzás
Kiemelt szerepet jelenleg a szenzorok és a drónok kapnak. A meteorológiai állomások, talajszkennerek és monitoringdrónok segítenek a termelőknek pontos adatokat gyűjteni a termőföld állapotáról, elősegítve a célzott beavatkozásokat. A permeteződrónok segítségével hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet védekezni a növénybetegségek és kártevők ellen, csökkentve a víz- és vegyszerhasználatot. A modern technológiák közé tartoznak a precíziós beporzást segítő poszméhkaptárak, a LED-világítással optimalizált termesztés és az automatikus terménytárolási rendszerek.
A vertikális farmok, amelyek kevesebb vizet és műtrágyát igényelnek, szintén egyre előrébb törnek a jövő élelmiszer-termelésében.
Ásó, kapa, okostelefon
A realitás talaján maradva kijelenthetjük, hogy még
időbe fog telni, amíg Székelyföldön több permeteződrón lesz, mint lovas szekér.
Ugyanakkor az agrárdigitalizáció fogalmát már most sem indokolt elhessegtetni, mivel a digitalizáció a gazdálkodók számára a legkönnyebben elérhető eszközökön keresztül is megjelenik. Az okostelefonok és a különböző applikációk segítségével növényfajokat, betegségeket és kártevőket lehet azonosítani, megkönnyítve a gyors döntéshozatalt. A digitális piacterek és online értékesítési csatornák révén pedig a termelők közvetlenül elérhetik a vásárlókat, növelve az értékesítés hatékonyságát.
A digitalizáció kulcsszerepet kap a fenntartható mezőgazdaság kialakításában. Az innovatív technológiák segítenek abban, hogy a gazdálkodók hatékonyabban és környezetbarát módon termeljenek. A jövő sikere azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek nyitottan és tudatosan alkalmazni ezeket az újításokat, mondja Józsa Eszter, aki szerint így a technológia nem csupán eszköz, hanem a siker kulcsa lehet a mezőgazdaságban – és egyáltalán nem a távoli jövőben.